Minden amit a RAM-r�l tudni �rdemes I.

A rendszermem�ria napjainkban, azaz a RAM-ok vil�ga.

Sokakban felmer�lhet az a k�rd�s, hogy mi is az a RAM, azaz "random acces memory" magyarul, a k�zvetlen hozz�f�r�s� mem�ria. Napjainkban rengeteg f�l�vel �s fajt�val tal�lkozhatunk foglalatt�l, �rajelen �t, a mem�ria m�ret�ig, gy�rt�k soraival kell szemben�zn�nk. Mit�l jobb egy mem�ria a m�sikn�l? Milyen processzorokhoz milyen mem�ria passzol? Mire �rdemes odafigyelni mem�ri�k v�s�rl�s�n�l? Ez a cikksorozat arra hivatott hogy megpr�b�ljuk �sszefoglalni ezekre a k�rd�sekre a v�laszt.

Kezdj�k tal�n az alapokn�l, mi az a RAM, �s milyen feladatot l�t el? A RAM a sz�m�t�g�p�nk els�dleges mem�ri�ja, ez t�rolja az �sszes olyan adatot �s programot amit a processzornak v�gre kell hajtania, azonban csak addig k�pes elt�rolni �ket, am�g fesz�lts�g alatt van a sz�m�t�g�p, �ramtalan�t�sakor az �sszes adat elveszik bel�le. A neve abb�l ered, hogy b�rmelyik mem�riachip r�sz�ben is helyezkedik el a keresett adat, ugyanannyi id� alatt lek�rhet� f�ggetlen�l az elhelyezked�st�l. A RAM mellett m�g egy rendszermem�ria megtal�lhat�, m�gpedig a processzorn�l, ez pedig a "cache" azaz a gyors�t�t�r.

A mem�ria alapja egy NY�K-lap. Ezek k�ls� burkolatokkal, �rintkez�kkel vannak ell�tva, amik lehetnek DIMM, SIMM vagy SO DIMM t�pus�ak. A SIMM a 80-s �vek elej�n jelent meg a piacon, �s eg�szen a 90-s �vek v�g�ig jelen volt, azonban a DIMM modulok megjelen�s�vel elvesztette jelent�s�g�t. Mi a k�l�nbs�g a kett� k�z�tt? A SIMM ( = "single in-line memory module") mind a k�t oldal�n redund�s �rintkez�k vannak �s csup�n 32 bites adatcsatorn�val rendelkezik, m�g a DIMM (( = "dual in-line memory module" )) mindk�t oldal�n k�l�nb�z� �rintkez�k helyezkednek el, �s adatcsatorn�ja 64 bites. Ez az Intel 64 bites s�nsz�less�ggel gy�rtott processzorainak megjelen�s�vel egy�rtelm�en a DIMM modulok haszn�lat�t helyezte el�nybe a 2000-es �vek elej�n. Napjainkban is ezeket a foglalatokat haszn�ljuk szem�lyes �s szerverg�peinkben. A SO DIMM ((="small outline dual in-line memory module")) ennek az �rintkez�nek a kisebb m�ret� v�ltozata, nagyj�b�l m�ret�ben a fele. Ezeket f�leg olyan ter�leteken haszn�lj�k ahol limit�lt a hely a mem�ri�knak, p�ld�ul laptopokn�l, notebookokn�l, kis m�ret� sz�m�t�g�pekn�l, nagyobb irodai nyomtat�kn�l, routerekn�l. Napjainkban a mem�ri�k nagy r�sze h�t�bord�val szerelt, ami nev�b�l ered�en a mem�ria meleged�s�nek cs�kkent�s�t szolg�lja. Ezeknek rengeteg v�ltozata l�tezik, k�l�nb�z� sz�n�, ak�r RGB-s darabokkal is tal�lkozhatunk.

A lapokon tov�bb� megtal�lhat� t�bb darab mem�riachip, amelyek apr� cell�kra vannak osztva, ebben t�rolva az adatokat. A processzor a mem�riavez�rl�egys�g seg�ts�g�vel ezekb�l a cell�kb�l k�ri le az inform�ci�t, azonban ez id�be ker�l. Ezt az id�t nevezz�k k�sleltet�si �rt�knek (= "Column Access Strobe (CAS) latency" ), mem�ri�k nev�ben "CL" �s egy �rt�k mutatja, p�ld�ul: CL16. Egy mem�ria sebess�g�t nagyban befoly�solhatja a k�sleltet�si �rt�k.

A mem�ri�t k�t nagy t�pusra tudjuk bontani:
A statikus RAM-ra (SRAM "Static Random Access Memory") �s a dinamikus RAM-ra (DRAM "Dynamic Random Access Memory").A statikus mem�ri�n�l egy mem�ria cell�t egy k�t �llapot� t�rol� alkot, t�bb tranzisztorral szerelve. Sebess�ge j�val nagyobb a DRAM modulokn�l, azonban j�val dr�g�bb kivitelezni, ez�rt alkalmazz�k f�leg a m�r feljebb eml�tett gyors�t�t�rakn�l. A dinamikus mem�ri�n�l egy mem�ria cell�n egy kondenz�tor �s egy tranzisztor tal�lhat�. A DRAM-ok elterjed�s�t f�leg az olcs�s�ga �s a kisebb m�rete n�velte.

Lassan el is �r�nk a ma haszn�lt mem�riaszabv�nyig, a DDR SDRAM ("double data rate SDRAM") k�tszeres �tviteli sebess�g� mem�ri�kig. Ennek k�t verzi�ja van. Az egyik amit rendszer mem�ri�nak, a m�sik pedig amit grafikus mem�ri�nak haszn�lunk. Ebben a cikkben csak az els�vel fogunk foglalkozni. Elnevez�se arra utal, hogy egy azonos �rajel� SDRAM-hoz k�pest k�tszer annyi s�vsz�less�ggel rendelkezik. Ezt az �rajelek �s az id�z�t�sek szigor� szab�lyoz�s�val �ri el. Els� v�ltozat�t 2000-ben jelentett�k be, ezt nevezt�k DDR SDRAM-nak, azonban m�ra m�r DDR1-nek nevezz�k legt�bbsz�r. Az �vek sor�n egyre nagyobb �rajellel, s�vsz�less�ggel, �s egyre szorosabb id�z�t�sekkel l�tt�k el ezeket a mem�ri�kat. A legutols� v�ltozatot 2014-ben kezdt�k el forgalmazni DDR4-s jelz�ssel. Ezek a modulok a DDR3-ssal szemben kisebb fogyaszt�ssal azonban j�val nagyobb mem�ria m�rettel rendelkeznek.

Teh�t amellett hogy megtudtuk, hogy az id�z�t�s fontos t�nyez� egy mem�ria kiv�laszt�s�n�l, mit kell m�g figyelembe venn�nk? A DDR4-s mem�ri�k 4, 8 �s 16 gigabyte-os m�retekben jelentek meg. Napjainkban egy j�t�kra haszn�lt PC-nek aj�nlott legal�bb 16 gigabyte mem�ri�val rendelkeznie. Azok akik valamilyen nagyobb er�forr�s ig�ny� munk�ra haszn�lj�k a sz�m�t�g�p�ket (P�ld�ul: vide�v�g�s, 3d-s vizualiz�ci�), aj�nlott enn�l t�bb mem�ri�t beszerezni. A m�sik fontos t�nyez� a mem�ri�k �rajele. A nev�b�l ad�d�an ("double date rate") a mem�ri�kn�l az effekt�v �rajelet szok�s megjel�lni, nem pedig a t�nylegeset. P�ld�ul egy 3200 MHz-es mem�ri�n�l az effekt�v �rajel a 3200, viszont a t�nyleges �rajele "csak" 1600 MHz. DDR4-s mem�ri�k eset�ben 1600-4000 MHz-s effekt�v �rajellel rendelkez� mem�ri�kr�l besz�lhet�nk. A mem�ria �rajele �s id�z�t�se adja meg a t�nyleges s�vsz�less�get, ez�rt fontos a min�l kisebb id�z�t�s�, azonban min�l nagyobb �rajel� mem�ri�k kiv�laszt�sa.

Ha szeretn�d jobban megismerni a mem�ri�k k�n�lat�t napjainkban, �rdekel a k�vetkez� gener�ci� jelenlegi �ll�sa, esetleg v�s�rl�s el�tt �llsz, javaslom olvasd el az elk�vetkez� cikk�nket ezzel kapcsolatban.

DM-PCX

Cookie / s�ti kezel�s

Weboldalunkon cookie-kat haszn�lunk, melyek c�lja, hogy teljesebb k�r� szolg�ltat�st ny�jtsunk a R�szedre. N�h�ny �ltalunk haszn�lt "s�ti" elengedhetetlen az egyes szolg�ltat�sok megfelel� m�k�d�se �rdek�ben, m�sok inform�ci�kat gy�jtenek a weboldal haszn�lat�val kapcsolatban, hogy m�g k�nyelmesebb �s hasznosabb oldalt hozhassunk l�tre. Vannak �tmeneti "s�tik" , amik elt�nnek ha bez�rod a b�ng�sz�det �s vannak tart�s v�ltozatok is, melyek egy ideig sz�m�t�g�peden maradnak. N�h�ny "s�ti" felt�tlen�l sz�ks�ges az oldal m�k�d�s�hez, m�g m�sokat a teljes�tm�ny �s a felhaszn�l�i �lm�ny n�vel�se �rdek�ben haszn�lunk. Adataidra k�l�n�s figyelmet ford�tunk, ennek r�szleteit az adatv�delmi t�j�koztat�-ban tal�lod. Milyen "s�tiket" haszn�lunk az oldalunkon? Eml�keznek, mi van a bev�s�rl�kosaradban �s a bejelentkez�si adataidra, biztos�tj�k a bejelentkez�s k�zbeni biztons�got �s a weboldal k�vetkezetes megjelen�s�t, n�velik a weboldal teljes�tm�ny�t, fokozz�k a felhaszn�l�i �lm�nyt �s m�rik az oldal felhaszn�l�s�t. Ha l�togat�sod sor�n mell�z�d a Cookie-k haszn�lat�t, a legt�bb funkci� �s oldal nem fog az elv�rtaknak megfelel�en m�k�dni. Ha szeretn�d a t�rolt cookie-kat t�r�lni, a b�ng�sz�d be�ll�t�sai k�z�tt k�nnyed�n megteheted.

Minden amit a RAM-r�l tudni �rdemes 1. r�sz

A rendszermem�ria napjainkban, azaz a RAM-ok vil�ga.