fb pixel code
KATEGÓRIA KATEGÓRIA
Ajánló
2020. 02. 19
Az Asus javítja a melegedő ROG STRIX Navikat
2020. 02. 19
Ipari forradalom? Ingyenes az Assassin's Creed Syndicate
2020. 02. 19
A NAGY PROCESSZOR TESZT! 21 Intel és AMD proci erejét mértük össze.
2020. 02. 18
Már a falak is okosak? Az MIT felturbózza a Wi-Fi-t
2020. 02. 18
Korai hozzáférés? Comet Lake-S processzorokat árult egy webáruház
2020. 02. 17
Váratlan gyorsulás? GDDR6 memóriát kaphat a GTX1650
2020. 02. 17
A Metro Exodus végre Steamen, most 40%-os leárazással
2020. 02. 17
Corsair A500 - 10 év után újra léghűtés a Corsairtől
2020. 02. 16
Mit tud egy 270 ezres konfig Ryzen 3600 GTX1660Ti összeállításban?
2020. 02. 14
Ezek magyarok? - Ingyenes a Kingdom Come: Deliverance
2020. 02. 13
Víruspánik? Először marad el a Mobile World Congress
2020. 02. 13
Az új Windows 10 frissítés megöli a hangot és az internetet
2020. 02. 13
A mindenre (is) elég brutál processzor. 💪
2020. 02. 12
YouTube music? Ezt kínálja a Google, ha zenére vágyunk
2020. 02. 12
Hajlékony és okos, avagy az összecsukható telefonok reneszánsza
2019. 05. 10

Minden amit a RAM-ról tudni érdemes 1. rész

A rendszermemória napjainkban, azaz a RAM-ok világa.

Sokakban felmerülhet az a kérdés, hogy mi is az a RAM, azaz "random acces memory" magyarul, a közvetlen hozzáférésű memória. Napjainkban rengeteg félével és fajtával találkozhatunk foglalattól, órajelen át, a memória méretéig, gyártók soraival kell szembenéznünk. Mitől jobb egy memória a másiknál? Milyen processzorokhoz milyen memória passzol? Mire érdemes odafigyelni memóriák vásárlásánál? Ez a cikksorozat arra hivatott hogy megpróbáljuk összefoglalni ezekre a kérdésekre a választ. 

Kezdjük talán az alapoknál, mi az a RAM, és milyen feladatot lát el? A RAM a számítógépünk elsődleges memóriája, ez tárolja az összes olyan adatot és programot amit a processzornak végre kell hajtania, azonban csak addig képes eltárolni őket, amíg feszültség alatt van a számítógép, áramtalanításakor az összes adat elveszik belőle. A neve abból ered, hogy bármelyik memóriachip részében is helyezkedik el a keresett adat, ugyanannyi idő alatt lekérhető függetlenül az elhelyezkedéstől. A RAM mellett még egy rendszermemória megtalálható, mégpedig a processzornál, ez pedig a "cache" azaz a gyorsítótár.


SIMM


A memória alapja egy NYÁK-lap. Ezek külső burkolatokkal, érintkezőkkel vannak ellátva, amik lehetnek DIMM, SIMM vagy SO DIMM típusúak. A SIMM a 80-s évek elején jelent meg a piacon, és egészen a 90-s évek végéig jelen volt, azonban a DIMM modulok megjelenésével elvesztette jelentőségét. Mi a különbség a kettő között? A SIMM ( = "single in-line memory module") mind a két oldalán redundás érintkezők vannak és csupán 32 bites adatcsatornával rendelkezik, míg a DIMM (( = "dual in-line memory module" )) mindkét oldalán különböző érintkezők helyezkednek el, és adatcsatornája 64 bites. Ez az Intel 64 bites sínszélességgel  gyártott processzorainak megjelenésével egyértelműen a DIMM modulok használatát helyezte előnybe a 2000-es évek elején. Napjainkban is ezeket a foglalatokat használjuk személyes és szervergépeinkben. A SO DIMM ((="small outline dual in-line memory module")) ennek az érintkezőnek a kisebb méretű változata, nagyjából méretében a fele. Ezeket főleg olyan területeken használják ahol limitált a hely a memóriáknak, például laptopoknál, notebookoknál, kis méretű számítógépeknél, nagyobb irodai nyomtatóknál, routereknél. Napjainkban a memóriák nagy része hűtőbordával szerelt, ami nevéből eredően a memória melegedésének csökkentését szolgálja. Ezeknek rengeteg változata létezik, különböző színű, akár RGB-s darabokkal is találkozhatunk.

SODIMM memória

A lapokon továbbá megtalálható több darab memóriachip, amelyek apró cellákra vannak osztva, ebben tárolva az adatokat. A processzor a memóriavezérlőegység segítségével ezekből a cellákból kéri le az információt, azonban ez időbe kerül. Ezt az időt nevezzük késleltetési értéknek (= "Column Access Strobe (CAS) latency" ), memóriák nevében "CL" és egy érték mutatja, például: CL16. Egy memória sebességét nagyban befolyásolhatja a késleltetési érték.



A memóriát két nagy típusra tudjuk bontani:
A statikus RAM-ra (SRAM "Static Random Access Memory") és a dinamikus RAM-ra (DRAM "Dynamic Random Access Memory").
A statikus memóriánál egy memória cellát egy két állapotú tároló alkot, több tranzisztorral szerelve. Sebessége jóval nagyobb a DRAM moduloknál, azonban jóval drágább kivitelezni, ezért alkalmazzák főleg a már feljebb említett gyorsítótáraknál. A dinamikus memóriánál egy memória cellán egy kondenzátor és egy tranzisztor található. A DRAM-ok elterjedését főleg az olcsósága és a kisebb mérete növelte.

SIMM

Lassan el is érünk a ma használt memóriaszabványig, a DDR SDRAM ("double data rate SDRAM")  kétszeres átviteli sebességű memóriákig. Ennek két verziója van. Az egyik amit rendszer memóriának, a másik pedig amit grafikus memóriának használunk. Ebben a cikkben csak az elsővel fogunk foglalkozni. Elnevezése arra utal, hogy egy azonos órajelű SDRAM-hoz képest kétszer annyi sávszélességgel rendelkezik. Ezt az órajelek és az időzítések szigorú szabályozásával éri el. Első változatát 2000-ben jelentették be, ezt nevezték DDR SDRAM-nak, azonban mára már DDR1-nek nevezzük legtöbbször. Az évek során egyre nagyobb órajellel, sávszélességgel, és egyre szorosabb időzítésekkel látták el ezeket a memóriákat. A legutolsó változatot 2014-ben kezdték el forgalmazni DDR4-s jelzéssel. Ezek a modulok a DDR3-ssal szemben kisebb fogyasztással azonban jóval nagyobb memória mérettel rendelkeznek.

DRR4 Trident

Tehát amellett hogy megtudtuk, hogy az időzítés fontos tényező egy memória kiválasztásánál, mit kell még figyelembe vennünk? A DDR4-s memóriák 4, 8 és 16 gigabyte-os méretekben jelentek meg. Napjainkban egy játékra használt PC-nek ajánlott legalább 16 gigabyte memóriával rendelkeznie. Azok akik valamilyen nagyobb erőforrás igényű munkára használják a számítógépüket (Például: videóvágás, 3d-s vizualizáció), ajánlott ennél több memóriát beszerezni. A másik fontos tényező a memóriák órajele. A nevéből adódóan ("double date rate") a memóriáknál az effektív órajelet szokás megjelölni, nem pedig a ténylegeset. Például egy 3200 MHz-es memóriánál az effektív órajel a 3200, viszont a tényleges órajele "csak" 1600 MHz. DDR4-s memóriák esetében 1600-4000 MHz-s effektív órajellel rendelkező memóriákról beszélhetünk.  A memória órajele és időzítése adja meg a tényleges sávszélességet, ezért fontos a minél kisebb időzítésű, azonban minél nagyobb órajelű memóriák kiválasztása.

Ha szeretnéd jobban megismerni a memóriák kínálatát napjainkban, érdekel a következő generáció jelenlegi állása, esetleg vásárlás előtt állsz, javaslom olvasd el az elkövetkező cikkünket ezzel kapcsolatban.

DM-PCX

2019. 05. 10

Az Asus javítja a melegedő ROG STRIX Navikat
Amikor azt hittük, hogy az egyedi megoldások megjelenésével többé nem lesz gond az RX5700 széria hűtésével, az Asus ROG Strix megoldásai új bekezdést indítottak. A rossz tapasztalatok egyre csak gyűltek, az Asus azonban kiderítette a problémát és megoldást is ajánl. A ROG Strix a felső kategóriás termékekről és tuningra kihegyezett komponensekről szól, ám gyártó rendesen elnézett valamit. A vásárlók alig várták, hogy egy izmos hűtéssel felszerelt strapabíró kártyát kapjanak, ám a megjelenést hamarosan panaszos vásárlói bejelentések követték, a kártyák ugyanis indokolatlanul komoly melegedést produkáltak. Bár a gyártó az AMD-re mutogat, az a helyzet, hogy a problémáért mindkét fél felelős.  Jobb később mint soha, mondhatnák, ugyanis utólagos tesztek kiderítették, hogy az AMD téves információkkal látta el partnerét a hűtés rögzítéséhez szükséges nyomás mértékéről. Az elvégzett mérések során 50 és 70 PSI között értek el optimális teljesítményt, ezzel szemben az AMD eredetileg 30 és 40 PSI körül határozta meg, a megfelelő hőtovábbításhoz szükséges értéket. Bár az AMD valóban tévedett, a felelősség áthárítása nem túl elegáns, hiszen tökéletesen látszik, hogy az Asus egyáltalán nem tesztelte megfelelő alapossággal a szériát, mielőtt útjára bocsátotta a vásárlók felé. A helyzet megoldása a hűtést rögzítő csavarokban rejlik, a ROG kártyákon alkalmazott darabok egyszerűen nem elég szorosak a szükséges nyomás eléréséhez. A helyzet orvoslására sokan alátétekkel, és a csava
Ipari forradalom? Ingyenes az Assassin's Creed Syndicate
A sorozat kilencedik darabja ugyan csak a megjelenített történelmi korszakot tekintve volt forradalmi, de ha valaki a klasszikus Assassin's Creed stílusra vágyik, ugyanakkor megdobbantja a szívét a 19. század Angliája, ne hagyja ki az Epic Games Store aktuális akcióját. A Ubisoft bejáratott szériája 2007-es megjelenése óta, jóformán egyetlen évet sem hagyott ki újabb epizód nélkül. A Syncicate ráadásul a sorozat legnagyobb fiaskóját, a 2014-es Unity-t követte, mely tökéletes céltáblája volt a játékipar pofátlansága miatt méltatlankodó tömegeknek. A futószalagon gyártott epizódok, az ezerszer is újrahasznosított ötletek és a minden innovációt nélkülöző (de teljes áron értékesített) részek után, a kiadó átgondolni kényszerült, hogyan tartsa életben a sok fejéstől kimerült tehenét. Így míg a Montréali szárny belekezdett az átgondoltabb Origins fejlesztésébe, a kanadai csapat kisebb hírverés mellett megpróbálta visszarángatni a bérgyilkosokat a vállalhatóság talajára. A Syndicate tehát nem a teljes megújulás, inkább az engesztelés jegyében készült, és ezt igazából egészen szépen teljesíti. Azzal nehéz vitatkozni, hogy az Assassin's Creed még legrosszabb pillanataiban is fantasztikusan megszerkesztett játéktereket tárt elénk, és ez alól a Syndicate sem kivétel. Az 1800-as évek Londonja a megszokott alapossággal lett kidolgozva, a környezet minden pillanatában a hitelesség érzetét kelti, így az időutazós faktor, ami a sorozat egyik legnagyobb vonzereje, ezt a részt is simán e
Már a falak is okosak? Az MIT felturbózza a Wi-Fi-t
Az internet és a vezeték nélküli hálózat mára olyan hétköznapi igénnyé vált, hogy a szakadozó kapcsolat komoly frusztrációt okoz a kényelemhez szokott felhasználónak. A kutatók nem a stressz kezelésére, sokkal inkább a Wi-Fi technológia megtámogatására alkották meg újdonságukat. Mind tudjuk, hogy még a legkomolyabb routerek és hálózati eszközök sem tudnak leküzdeni bármekkora távolságot, és minden falat. Hogy házunk minden pontján stabil netkapcsolatot biztosíthassunk, különféle jelerősítő megoldások között válogathatunk, akár minden szobába antennákat aggathatunk, és gépünkbe is komolyabb antennát szerelhetünk, hogy biztos legyen a végeredmény. Ám ez nem minden esetben hatékony, sőt, legyen akárhány antennánk, a jel sokszor rendkívül meggyengül, mire a forrástól az adott ponthoz ér, a sok kiegészítő pedig sokkal költségesebb, mint amilyen hatékony. Az MIT munkatársai ezt a problémát egy modernebb megoldással orvosolják. A Computer Science and Artificial Intelligence Laboratory (CSAIL) úgy gondolta, ahelyett, hogy minden konnektorba jelerősítőket aggatnánk, miért ne használhatnánk antenna gyanánt az adott környzetet, vagyis az épület falait. A szoftveresen vezérelt RFocus természetesen úgynevezett "okos felület", mely több mint 3000 antenna és 100 áramköri lap egységéből áll, hogy a fogadó oldalán így maximalizálja a leadott jel erősségét. A tesztek megmutatták, hogy akár tízszeresen képes az átlagos jel felerősítésére, mindezt meglepően olcsón. Az apró antennák m
PCX 2006-2020.
Kapcsolat: [email protected]
Az oldal tetejére 0 Kedvenceim 0 Összehasonlítás 0 A kosár üres