2018. 11. 08

Mindent tûrõ hideg vas - MSI GeForce RTX 2070 Gaming Z

Az NVIDIA szeptemberben kiadta a GeForce RTX 20-sorozatú videokártya-családot, élén az RTX 2080 és az RTX 2080 Ti high-end modellekkel. Egy hónappal késõbb jelent meg a harmadik leggyorsabb kártya, a GeForce RTX 2070. Ezt a modellt elsõsorban azoknak a játékosoknak ajánlják, akiknek maximális beállítások mellett 1440p vagy alacsonyabb felbontásra van szüksége.


Az NVIDIA a TU104 helyett a harmadik legnagyobb “Turing” chipre, a TU106-ra alapozta az RTX 2070-et. Ez a chip szintén 256-bites GDDR6 memóriainterfésszel rendelkezik, akár a TU104. A “Turing” architektúrával érkezõ NVIDIA RTX valós idejû ray-tracing technológiát visz a 3D játékokba, a korábbinál nagyságrendekkel valósághûbbé téve a grafikai megjelenlést. Az RTX egy sor elõregyártott effektet is hozott, amit a játékfejlesztõk felhasználhatnak, ahelyett, hogy mindent valósidejû sugárkövetéssel jelenítenének meg a képernyõn, és ez a tényezõ tovább növeli az RTX értékét.

Az RTX 2080 dobozában a videokártya mellett felhasználói útmutatót és driver lemezt találunk.


Beszerelés


Az MSI RTX 2070 Gaming Z felépítése erõteljes, egyetlen nagy fémszerkezet az egész. Hátlap szintén tartozik hozzá, ez is fémbõl készült. A videokártya 300mmm hosszú és 145mm széles, beszereléséhez három slotra van szükség a rendszerben.


A kijelzõ konnektivitási lehetõségeihez tartozik három DisplayPort 1.4a, egy HDMI 2.0b, és egy C-típusú USB-re épült VirtualLink csatlakozó, ezáltal egyetlen kábel tudja biztosítani a tápellátást, a megjelenítést és kezelni a VR-szemüvegbõl érkezõ jelet.


Az NVDIA Turing mikroarchitektúrával bõvített kijelzõ-motorja DisplayPort 1.4a-at támogat, valamint kezeli a VESA Display Stream Compression technológiáját, ami így kombinálva lehetõvé teszi, hogy a videokártya egyetlen kábellel támogassa a 8K@30Hz használatát, vagy 8K@60Hz-et, amikor a DSC be van kapcsolva. A DisplayPort 1.4a egyébként a legújabb standard, ami 2018 áprilisban jelent meg.


A videokártya egy 8-pines és egy 6-pines tápcsatlakozót használ, ilyen konfiguráció esetében legfeljebb 300W fogyasztást jelölnek meg felsõ értéknek.


Ugyanakkor, a GeForce RTX 2070 nem rendelkezik SLI támogatással.


Felépítés


Az MSI hûtõrendszere hat hõcsövet használ.


A fõ hûtõborda eltávolításával láthatóvá válik a fekete fém hátlap, ami a memóriachipek és tápellátó áramkör számára biztosít hûtést.


Fém hátlap védi a videokártyát a szerelés során esetleg bekövetkezõ fizikai sérülésektõl, és hõvezetõ tömítõ anyaggal van ellátva, ami a kártya hátoldaláról vonja el a hõt.


A GPU tápellátó áramköre nyolcfázisú, egy uP9512R kontroller vezérli.


A memória tápellátó áramköre kétfázisú, ez uP1666Q kontrollert kapott.


A Micron által gyártott GDDR6 memóriacsipek 1750MHz-en üzemelnek (14 Gbps GDDR6 effektív).


Az NVIDIA TU106 grafikus processzora a cég legkisebb méretû chipe azok közül, amit Turing architektúrához használnak; 12nm-es gyártási technológiával készült, és összesen 10,8 milliárd tranzisztorral rendelkezik.


Erõforrásigény


Az MSI RTX 2070 Gaming Z fogyasztása alapállapotban jónak mondható, többmonitoros módban és terhelés alatt azonban jelentõsen nagyobb ahhoz képest, mint amit NVIDIA videokártyáktól megszokhattunk.


Igényesebb játékok esetén ez a videokártya jobban eszi az áramot, ami nem is csoda, tekintve, hogy az MSI az egyetlen 8-pines tápcsatlakozót egy 8-pines és 6-pines csatlakozó kombinációjára cserélte. Természetesen a nagyobb erõforrásigény nagyobb teljesítményt is jelent.


Zajszint


Üresjáratban a “zajszint” fantasztikus, mivel a videokártya üresjáratban és 60C alatt lekapcsolja a hûtõventilátort.


Ezt a zajszintet alig lépi túl, amikor terhelés alatt van és játékot futtat, itt sem melegszik 69C fölé és a ventilátorok hangja szinte alig hallható. Ha valaki zajszint alapján keres videokártyát, az RTX 2070 a legjobb választás.


Overclockolás


Turing architektúrával ellátott videokártya overclockolása elég problematikus tud lenni, de hozzávetõleges értékként elmondható, hogy az MSI RTX 2070 esetében tipikusan 2015MHz érhetõ el a memórián (15% overclock) és +90MHz a GPU alap órajellel, ami 1965MHz-rõl 2015MHz-re növeli a maximum boost értéket (3% overclock).


Korlátok


Minden NVIDIA videokártya esetében van egy a BIOS-ban definiált erõforráslimit, ennek megfelelõen az áramhúzás korlátozott. Egy második limit pedig a felhasználó által elérhetõ maximum TDP módosítást korlátozza.


Ár-érték arány


Az MSI GeForce RTX 2070 Gaming Z egy nagyon erõteljes felépítésû videokártya, a fém szerkezet miatt masszív kinézetû és ellenálló, amit a ventilátor keretek szögletes kialakítása is tovább erõsít. Frissen bontva a videokártya 1830MHz boost frekvenciára van overclockolva, ami 120MHz-el több, mint a Founders Edition esetében, és 210MHz-el több a referenciaértéknél. Ezzel az MSI adja az egyik legmagasabb órajelû RTX 2070 videokártyát. 1440P felbontáson az MSI Gaming Z 4%-kal gyorsabb, mint a Founders Edition. Ez nem sok, de a GTX 1080-hoz viszonyítva már 21%-kal gyorsabb, ez viszont határozott elõrelépés, ráadásul a GTX 1080 és GTX 1080Ti közt is mindössze 5% volt a különbség. Ráadásul az AMD zászlóshajója, a Vega 64 20%-kal lassabb, az RTX 2080 pedig 15%-kal vezet az MSI RTX 2070 Gaming Z elõtt. Összességében, az RTX 2070 kiváló választás a maximum beállítású 1440p játékokhoz, szinte semelyik új játéknál sem süllyed 60 alá az FPS. A maximális beállítású 1080p is opció, de itt a kártya nem minden esetben érné el a 144 FPS-t, hacsak egy-két helyen vissza nem veszünk a beállításokból.


Mint azt korábban említettük, az MSI hûtõrendszere is elég masszív, igen nagy hûtési potenciállal rendelkezik, amit a gyártó kimagaslóan hatékony ventilátor kontrollal párosított. Kihasználatlan kapacitás esetén a ventilátorok teljesen leállnak, ami ideális, zajmentes géphasználatot biztosít egyszerû hétköznapi feladatok, mint irodai munka, internetböngészés, médialejátszás terén. Játék során a videokártya extrém halk, mindössze 30 dBA a legmagasabb zajszint, ami azt jelenti, hogy nagy terhelés mellett sem fogjuk hallani a ventilátorok hangját. Az MSI a BIOS-ban kiválóan egyensúlyba hozta a zajszintet és hõmérsékletet, alacsonyabb értékeken nem fog fölöslegesen menni a hûtés.

Mint minden más GeForce 20 kártyát, az MSI RTX 2070 Gaming Z-t is korlátozzák a Turing architektúra korlátai, annak ellenére, hogy egy plusz 6-pines tápcsatlakozó áll rendelkezésre. Miközben a korábbi generációkat a GPU hõmérséklete fogta vissza, ezek a kártyák a maximális erõforráskorlát szintjén fognak mûködni, ami azt jelenti, hogy játék közben soha nem éri el a legmagasabb boost órajel szintjét. Az MSI 185W-ról 225W-ra növelte a fogyasztási limitet, bár ez egy nagyon óvatos biztonsági szint, ennél magasabb érték engedélyezésével még tovább lehetett volna fokozni a teljesítményt egy ilyen masszív kártyánál. A tápellátó áramkört is 8-fázisúra bõvítették, tehát nagyobb erõforrásigényû mûködés sem jelentene problémát. Ezzel a generációval a manuális overclockolás még bonyolultabbá vált, de kellõ hozzáértéssel egy stabil 8%-os teljesítménynövekedés elérhetõ ennél a kártyánál.


220000 forintos árával az MSI Gaming Z elég jó vételnek bizonyul. Minden sajátosságában felülmúlja a korábbi modellekét: teljesítmény, zajszint, ventilátorkontroll, és a tápellátó áramkör minõsége. Ha van három elérhetõ slot és kivételesen jó hûtõteljesítményt várunk el egy videokártyától, az MSI RTX 2070 Gaming Z lesz a megfelelõ választás.

NTG - PCX

2018. 11. 08

AMD vagy Intel processzor: Melyik éri meg jobban

AMD vagy Intel processzor: Melyik éri meg jobban?
Ha most állsz egy új számítógép vagy laptop vásárlás előtt, biztosan te is elakadtál már azon a kérdésen, hogy vajon az AMD vagy Intel processzor közül melyik éri meg jobban. Ez az örök vita, ami talán sosem fog teljesen eldőlni, hiszen mindkét gyártó rendelkezik erős előnyökkel és bizonyos kompromisszumokkal.
Ahhoz, hogy igazán jól tudj dönteni, fontos, hogy átfogó képet kapj a különbségekről, a technológiákról és arról, hogy milyen igényekhez melyik processzor passzol leginkább.
Ebben a cikkben olyan tapasztalatokra és szakmai ismeretekre támaszkodva segítek neked eligazodni az AMD vagy Intel processzor kérdésében, hogy ne csak a marketing szlogenekre, hanem a valódi teljesítményre és felhasználói élményre alapozd a választásodat.
A processzorok fejlődése és az iparági verseny
Teljesítmény: nem csak az órajel számít
Energiahatékonyság és hőtermelés
Ár-érték arány: hol kapsz többet a pénzedért?
Kompatibilitás és platform támogatás
Milyen felhasználóknak melyik processzor ajánlott?
Jövőállóság és technológiai újítások
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
A processzorok fejlődése és az iparági verseny
Az AMD és az Intel története több évtizedre nyúlik vissza, és mindkét cég rengeteget fejlődött az elmúlt években. Az Intel hosszú ideig szinte egyeduralkodó volt a processzorgyártásban, de az AMD az ut

Processzor típusok: 5 különbség az Intel és AMD között

Processzor típusok: 5 különbség az Intel és AMD között
Ha érdekelnek a processzor típusok, akkor biztosan találkoztál már az Intel és az AMD nevekkel. Ezek a két nagy óriás gyakorlatilag uralja a piacot, és bármilyen számítógép összerakásánál vagy vásárlásánál alapvető kérdés, hogy melyik gyártó termékét válaszd. A különbségek sokszor nemcsak technikai részletekben rejlenek, hanem abban is, hogyan működnek, milyen felhasználói élményt nyújtanak, vagy mennyire passzolnak az igényeidhez.
Ebben a cikkben átvezetlek a legfontosabb tudnivalókon az Intel és az AMD processzor típusok között, hogy könnyebben eligazodj a világukban.
A processzorok alapvető szerepe és fejlődése
Intel és AMD: eltérő megközelítés a processzor típusok terén
Architektúra és technológiai újítások
Energiahatékonyság és hőtermelés
Ár-érték arány: melyik a jobb választás?
Kompatibilitás és platformok
Overclocking és tuning lehetőségek
Piaci pozíció és innovációk
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
A processzorok alapvető szerepe és fejlődése
Mielőtt belemennénk az Intel és AMD közti különbségekbe, érdemes megérteni, hogy mit is jelent egy processzor. A processzor, vagy más néven CPU (Central Processing Unit), az a számítógép agya, amely elvégzi az utasításokat, futtatja a programokat, és koordinálja a gép működését. Az elmúlt évtizedekben mindkét gyártó hatalmas fejlőd�

Processzor sebesség: 5 tényező, ami valóban befolyásolja a teljesítményt

Processzor sebesség: 5 tényező, ami valóban befolyásolja a teljesítményt
A processzor sebesség az egyik legfontosabb mérőszám, amit akkor nézünk, amikor új számítógépet vagy laptopot választunk. De ha őszinték vagyunk, nem mindig olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. Sokszor hallod, hogy minél magasabb a GHz, annál gyorsabb a gép, pedig ennél sokkal több minden befolyásolja a valós teljesítményt.
Ha tényleg meg szeretnéd érteni, mitől gyors vagy lassú a processzorod, akkor ebben a cikkben szeretnék neked segíteni egy igazán átfogó képet adni.
Mi is pontosan a processzor sebesség?
Az architektúra jelentősége
Magok száma és párhuzamos feldolgozás
Cache memória szerepe a sebességben
Az órajel és a teljesítmény kapcsolata
Hőmérséklet és hűtés hatása
RAM és egyéb komponensek szerepe
Szoftveres tényezők és optimalizáció
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi is pontosan a processzor sebesség?
A processzor sebesség általában a CPU órajelét jelenti, amit gigahertzekben (GHz) mérnek. Ez az érték azt mutatja meg, hogy a processzor másodpercenként hány ciklust tud végrehajtani. Minél magasabb ez a szám, elvileg annál több műveletet képes elvégezni egy másodperc alatt. Viszont ez az egyszerű magyarázat nem fedi le a teljes valóságot, hiszen a modern processzorokban sokkal több tényező is közrejátszik a teljesítményben, mint pusztán az órajel.
Emellett fontos megérte
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2025.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.