2019. 04. 26

A legolcsóbb Turing videokártya - MSI GTX 1650 Gaming X

Az NVIDIA tegnap előtt jelentette be a GTX 1650 videokártya kiadását, ami jelenleg a Turing architektúra legkisebb és legolcsóbb változata. Annak ellenére, hogy Turing alapú, a GTX 16 sorozat más tagjaihoz hasonlóan az RTX valósidejű sugárkövetésének hardveres háttere nélkül értékesítik, ezzel lehetővé téve a barátságosabb árképzést. Az NVIDIA közlése szerint a GTX 1650 ésszerűen magas grafikai beállítások mellett Full HD 1080p felbontású játékra alkalmas.

A GeForce GTX 1650 az NVIDIA új "TU117” GPU-jára épül. Ez a csip 896 CUDA maggal, 56 TMU jellemezzel, valamint 32 ROP egységgel rendelkezik, és 128-bit széles GDDR5 memóriainterfész gondoskodik a 8Gbs sebességről és 4GB memóriakapacitásról. Nem is olyan régen ezek a specifikációk még prémiumnak számítottak ebben az árkategóriában, egészen addig, míg az AMD a kriptovaluták árfolyamának bedőlése után le nem árazta a bányászok körében népszerű Radeon “Polaris” videokártyákat. A Radeon RX 570 4 GB egy szegmenssel magasabbra tehető, mint a GTX 1650, mégis bizonyos modelljei alacsonyabb áron elérhetőek.

Mindössze 75W fogyasztással – ez fele annyi, mint az RX 570-nek – a legtöbb GeForce GTX 1650 videokártya nem igényel PCIe tápcsatlakozót, ami kifejezetten előnyös, ha gyenge PSU-val rendelkező OEM rendszert akarunk továbbfejleszteni és esetleg nem áll rendelkezésre a high-end videokártyák által igényelt tápkábel. Bizonyos, gyárilag overclockolt modelleknél lehet 6-pines tápcsatlakozó (pl. a Gaming X esetében), de a GTX 1650 többnyire nem igényel ilyet. A videokimenetek közt általában DisplayPort 1.4, HDMI 2.0b és DVI-D csatlakozót találhatunk. Emellett a csipet ellátták a Turing architektúrával bevezetett hardveresen erősített HDR videó dekódolással.

Csomagolás

Az MSI GTX 1650 Gaming X a gyártótól megszokott stílusú dobozban érkezik, felbontását követően látható, hogy a terméket minőségi védelemmel látták el, a fekete habszivacs borításban jól rögzítve fekszik a videokártya. A habszivacson belül további műanyag borítás védi az esetleges karcoktól. A dobozban emellett egy stílusos fekete borítékban található a dokumentáció és a driver telepítő lemeze.

Külső megjelenés

Az MSI GTX 1650 Gaming X ugyanazt a vizuális sémát követi, amit az MSI más Turing alapú videokártyáitól megszokhattunk. 25 cm hosszú, 13,5 cm széles. Hátlapja nincs, ami ebben az árkategóriában nem túl meglepő.

Beépítése két helyet igényel.

A csatlakozási lehetőségek közt van két standard méretű DisplayPort 1.4 és egy HDMI 2.0b.

Az NVIDIA Turing mikroarchitektúrával javította a képalkotást, ami támogatja a DisplayPort 1.4a-t, ez a VESA Display Stream Compression technológiájával kombinálva egyetlen kábelen keresztül lehetővé teszi nem csak a 8K felbontás engedélyezését 30Hz-en, de akár 8K-t is 60Hz-en, ha a DSC aktív. A DisplayPort 1.4a a legújabb standard, 2018 áprilisban jelent meg.

Az NVIDIA idén az összes, általa gyártott videokártyán engedélyezte a VESA Adaptive Sync (vagy FreeSync) technológiáját. Bár csak nagyon kevés FreeSync monitor rendekezik G-SYNC-re hiitelesítéssel, az NVIDIA vezérlőfelülete lehetővé teszi az engedélyezését attól függetlenül, hogy a montior rendelkezik-e ehhez megfelelő hitelesítéssel.

A GTX1650-nek ez a változata 6-pines tápcsatlakozóval rendelkezik, input konfigurációja szerint 150 watt teljesítményre képes.

A GeForce GTX 1650 SLI támogatással nem rendelkezik.

Belső felépítés

Az MSI hűtőrendszere egyetlen, dupla hosszúságú hőelvezető csőre épül, ez tartja hűvösen a GPU-t. Ugyanez hűti a memóriacsipeket is, a tápellátó áramkört pedig a két ventilátor által keltett légáramlat.

A GPU tápellátó áramköre 3 fázisú, és egy UPI uP9509S kontroller vezérli. A memória VRM pedig egyfázisú, és GS7256 vezérlővel van ellátva.

A GDDR5 memóriacsipeket a Micron gyártja D9VVR modellszámmal, ezek 2000Mhz-en üzemelnek (8Gbps GDDR5 effektív).

Az NVIDIA TU117 grafikus processzora a gyártó legkisebb csipje, ami Turing architektúrát használ. 12nm-es gyártási eljárással készül Tajvanban, és az áramkör teljes területe 200 mm2, ezen mintegy 4,7 milliárd tranzisztor található.

Fogyasztás

A GeForce GTX 1650 fogyasztása alacsony terhelés mellett (amikor nem futtatunk játékot) a legjobbak közé sorolható. A gaming erőforrásigénye szintén alacsony, a GTX 16 sorozatú kártyákéhoz mérhető (a teljesítménnyel arányban). Alig 71W-tal az MSI GTX 1650 Gaming X bármilyen tápegységgel problémamentesen üzemel.

Zajszint

Az MSI GTX 1650 Gaming X-hez hozzátartozik a méltán népszerű félpasszív funkció, tehát leállnak a ventilátorok, amikor a videokártya üresjáratban vagy alacsony terhelés alatt van. Nagy terhelés mellett, játék közben a zajszint nem haladja meg a 29 dBA-t, ami egy suttogásnak megfelelő hangerő, szinte nem is hallható.

Overclocking

Manuális overclockolással legfeljebb mintegy 2460MHz érhető el a memória esetében (23% javulás) és +190MHz a GPU alap órajelével, ami az átlagos órajelnél 1941MHz-ről 2117MHz-re növekedést (9%-os javulás) jelent.

Biztonsági korlátok

Minden NVIDIA videokártya esetében van egy a BIOS-ban definiált felső korlát, ami a maximális teljesítményt állapítja meg a boost órajel maximálásával. Ez az MSI GTX 1650 Gaming X esetében 85W. Emellett létezik egy második limit, ami a maximális TDP-t határozza meg manuális OC esetén, utóbbi a Gaming X kártyánál 100W (+18%).

Mire jó?

Az MSI GTX 1650 Gaming X előnye az olcsóságában rejlik, ennek megfelelően azt adja, amit várunk tőle: hozza azt a stabil játékélményt, amit a casual játékosok elvárnak, de főként hétköznapi használatra, és – értelemszerűen - nem az elérhető legmagasabb grafikai beállításokkal. ASUS Maximus X Hero alaplappal, Intel Core i7-8700K processzorral és 16GB DDR4 memória mellett a lent látható eredményeket hozza. Az alábbi értékek 1920x1080 képernyőfelbontásra vonatkoznak, ami ma nem a legjobb, de kétségkívül a legelterjedtebb és legnépszerűbb képminőség.

Miért éri meg?

Az NVIDIA új GTX 1650 gyártmánya a TU117 köré épült, jelenleg ez a legkisebb grafikus processzoruk. Ez magában foglalja a Turing architektúra új vívmányait, kivéve a valósidejű sugárkövetést, tehát jelenleg ez a legkisebb összeg, amiért ma Turing gyártmányhoz juthatunk. Ami hiányzik belőle, az a valósidejű sugárkövetéssel összefüggő hardveres háttér, de ha ebben az árkategóriában keresünk videokártyát, valószínűleg nem a raytracingben rejlő lehetőségeket akarjuk kiaknázni, így ez aligha említhető negatívumként.

Az MSI gyárilag overclockolta a videokártyát 1860MHz-re, ami az eddig megjelent 1650-es videokártyák körében az egyik legmagasabb érték - legmagasabb az EVGA XC Ultra esetében kapott 1875MHz, ami nem lényegesen erősebb. Sajnos a memória nincs gyárilag overclockolva, annak ellenére, hogy van mit kihozni belőle. Mindezt összevetve az MSI GTX 1650 Gaming X 35%-kal gyorsabb, mint a GTX 1050 Ti és 9%-kal lemarad a Radeon RX 570 mögött. Ezáltal 11%-kal lassabb, mint a GTX 1060 3GB és 25%-kal lassabb, mint a GTX 1060 6GB, a GTX 1660 mögött pedig – ami következő lépcsőfok a Turing gyártmányok közt) 49%-kal marad le. Ez a látványos különbség arra utalhat, hogy az NVIDIA ki fog adni egy GTX 1650 Ti változatot, hogy ezt a tátongó űrt betöltse. Ezzel a teljesítményszinttel a GTX 1650 nem elég ahhoz, hogy 1080p felbontás mellett mindent maximumra állítva adjon 60 FPS-t, de a grafikai beállításokat némileg visszavéve a legtöbb játékban hozni fogja ezt a szintet.

Az MSI hűtőrendszere kétventilátoros dizájn mentén készült és elég jó munkát végez, nagy terhelés mellett legfeljebb 63C-ra melegszik a kártya. Általánosságban véve a GTX 1650 Gaming X elég csendesen működik, játék közben nem haladja meg a 29dBA szintet, így a videokártya gyakorlatilag hang nélkül megy, hacsak nincs jelen egy másik aktív hűtéses komponens. Az MSI félpasszív opciójának köszönhetően a ventilátorok működése leáll, ha csak internetböngészésre vagy alacsony erőforrásigényű játékra használjuk a gépet. A hang nélküli működés miatt ez a videokártya jó választás a nappaliban elhelyezett közös családi gépbe is.

Akár az összes többi Turing GPU esetében is, a GTX 1650 energiahatékonysága kiváló. A GTX 1660 és GTX 1660 Ti modellekhez hasonlítva azt láthatjuk, hogy játék közbeni energiagazdálkodásuk egyező, és több mint kétszer olyan hatékony, mint az AMD Radeon RX 570-é. Amit érdemes még egyszer hangsúlyozni, hogy az alacsony terhelés melletti erőforrásigény nagy mértékben javult – üresjáratban mindössze 4W-ot fogyaszt. Nagyobb erőforrásigényű játékok esetében a max. fogyasztás mindössze 71W, így bármilyen tápegység képes kezelni ezt a kártyát. Míg az NVIDIA által kiadott referenciakártyák tápellátásáról PCIe csatlakozó gondoskodott, az MSI a saját gyártású modellhez hozzáadott egy 6-pines tápcsatlakozót, valamint megemelte a fogyasztás felső korlátait.

A GTX 1650 overclockolása gördülékenyen megy, különösen a memória esetében lehet jó eredményt elérni (23%), ezzel nagyjából be is hozza a lemaradást az RX 570-hez képest, mert az kevésbé hatékonyan overclockolható. Az OC-vel nyerhető átlagos teljesítményjavulás az MSI GTX 1650 Gaming X esetében 16%.

Az MSI gyártmányába jobb ventilátorokat szereltek és része a félpasszív mód, gyárilag jókora OC-vel érkezik és növelték az erőforráslimitet. A videokártya ára az egy érdekes utat jár le, mire eljut a magyar felhasználóhoz. Az NVIDIA referenciakártyához képest az MSI modellje némileg drágább (a fentiek miatt), erre jön a vámköltség és forgalmi adó, így a 160 dolláros gyártói árból 65000 Ft lesz, mire elér Kelet-Európába, emiatt sokak számára vonzóbb lehet az RX 570. A két videokártya árazása amúgy annyiban tér el, hogy a 1650 esetében az NVIDIA lőtte be kicsit magasra az árat. Cserébe jobb energiahatékonyságot és alacsonyabb zajszintet kapunk. Másik jelentős vetélytárs az NVIDIA GTX 1060-as sorozata, ami hasonló vagy némileg jobb teljesítményt hoz. További meggondolandó opció a GTX 1660 is, ami jobb ár-teljesítmény aránnyal bír, bár eggyel magasabb árkategóriát képvisel.

NTG - PCX

2019. 04. 26

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el őket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelőfelületétét mutatja be
Megvettem az első számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így első számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükről. A következő sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különböző gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetően a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetőséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhető el. A BIOS segítségével ellenőrizhető, hogy a gép minden összetevője megfelelően működik-e, mielőtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk első védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk első fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvető felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következőkben a feszültségszabályozást végző VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetőségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepően fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelően, ha egyáltalán megemlítik őket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik őket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás előtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetődő. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtől és a tápkábelektől a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák, mielőtt a CPU rendelkezhetne vele.
Miért fontosak az alaplapi VRM-ek a túlhajtás szempontjából?
Mivel a tápegységből érkező
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevők nem feltétlenül a legfontosabb összetevők. Minőségi tápegység nélkül gépünk egy instabil időzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelő alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következőkben az alaplap általános működését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különböző árkategóriákra is, amelyek különböző minőséget és lehetőségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzően számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közvetlenül befolyásolják a számítógép képességeit és bővítési lehetőségeit. Természetesen az alaplap nem új találmány, hiszen már jóval a személyi szá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Néhány általunk használt "süti" elengedhetetlen az egyes szolgáltatások megfelelő működése érdekében, mások információkat gyűjtenek a weboldal használatával kapcsolatban, hogy még kényelmesebb és hasznosabb oldalt hozhassunk létre. Vannak átmeneti "sütik" , amik eltűnnek ha bezárod a böngésződet és vannak tartós változatok is, melyek egy ideig számítógépeden maradnak. Néhány "süti" feltétlenül szükséges az oldal működéséhez, míg másokat a teljesítmény és a felhasználói élmény növelése érdekében használunk. Adataidra különös figyelmet fordítunk, ennek részleteit az adatvédelmi tájékoztató-ban találod. Milyen "sütiket" használunk az oldalunkon? Emlékeznek, mi van a bevásárlókosaradban és a bejelentkezési adataidra, biztosítják a bejelentkezés közbeni biztonságot és a weboldal következetes megjelenését, növelik a weboldal teljesítményét, fokozzák a felhasználói élményt és mérik az oldal felhasználását. Ha látogatásod során mellőzöd a Cookie-k használatát, a legtöbb funkció és oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha szeretnéd a tárolt cookie-kat törölni, a böngésződ beállításai között könnyedén megteheted.