Az NVIDIA tegnap elõtt jelentette be a GTX 1650 videokártya kiadását, ami jelenleg a Turing architektúra legkisebb és legolcsóbb változata. Annak ellenére, hogy Turing alapú, a GTX 16 sorozat más tagjaihoz hasonlóan az RTX valósidejû sugárkövetésének hardveres háttere nélkül értékesítik, ezzel lehetõvé téve a barátságosabb árképzést. Az NVIDIA közlése szerint a GTX 1650 ésszerûen magas grafikai beállítások mellett Full HD 1080p felbontású játékra alkalmas.

A GeForce GTX 1650 az NVIDIA új "TU117” GPU-jára épül. Ez a csip 896 CUDA maggal, 56 TMU jellemezzel, valamint 32 ROP egységgel rendelkezik, és 128-bit széles GDDR5 memóriainterfész gondoskodik a 8Gbs sebességrõl és 4GB memóriakapacitásról. Nem is olyan régen ezek a specifikációk még prémiumnak számítottak ebben az árkategóriában, egészen addig, míg az AMD a kriptovaluták árfolyamának bedõlése után le nem árazta a bányászok körében népszerû Radeon “Polaris” videokártyákat. A Radeon RX 570 4 GB egy szegmenssel magasabbra tehetõ, mint a GTX 1650, mégis bizonyos modelljei alacsonyabb áron elérhetõek.

Mindössze 75W fogyasztással – ez fele annyi, mint az RX 570-nek – a legtöbb GeForce GTX 1650 videokártya nem igényel PCIe tápcsatlakozót, ami kifejezetten elõnyös, ha gyenge PSU-val rendelkezõ OEM rendszert akarunk továbbfejleszteni és esetleg nem áll rendelkezésre a high-end videokártyák által igényelt tápkábel. Bizonyos, gyárilag overclockolt modelleknél lehet 6-pines tápcsatlakozó (pl. a Gaming X esetében), de a GTX 1650 többnyire nem igényel ilyet. A videokimenetek közt általában DisplayPort 1.4, HDMI 2.0b és DVI-D csatlakozót találhatunk. Emellett a csipet ellátták a Turing architektúrával bevezetett hardveresen erõsített HDR videó dekódolással.

Csomagolás

Az MSI GTX 1650 Gaming X a gyártótól megszokott stílusú dobozban érkezik, felbontását követõen látható, hogy a terméket minõségi védelemmel látták el, a fekete habszivacs borításban jól rögzítve fekszik a videokártya. A habszivacson belül további mûanyag borítás védi az esetleges karcoktól. A dobozban emellett egy stílusos fekete borítékban található a dokumentáció és a driver telepítõ lemeze.

Külsõ megjelenés

Az MSI GTX 1650 Gaming X ugyanazt a vizuális sémát követi, amit az MSI más Turing alapú videokártyáitól megszokhattunk. 25 cm hosszú, 13,5 cm széles. Hátlapja nincs, ami ebben az árkategóriában nem túl meglepõ.

Beépítése két helyet igényel.

A csatlakozási lehetõségek közt van két standard méretû DisplayPort 1.4 és egy HDMI 2.0b.

Az NVIDIA Turing mikroarchitektúrával javította a képalkotást, ami támogatja a DisplayPort 1.4a-t, ez a VESA Display Stream Compression technológiájával kombinálva egyetlen kábelen keresztül lehetõvé teszi nem csak a 8K felbontás engedélyezését 30Hz-en, de akár 8K-t is 60Hz-en, ha a DSC aktív. A DisplayPort 1.4a a legújabb standard, 2018 áprilisban jelent meg.

Az NVIDIA idén az összes, általa gyártott videokártyán engedélyezte a VESA Adaptive Sync (vagy FreeSync) technológiáját. Bár csak nagyon kevés FreeSync monitor rendekezik G-SYNC-re hiitelesítéssel, az NVIDIA vezérlõfelülete lehetõvé teszi az engedélyezését attól függetlenül, hogy a montior rendelkezik-e ehhez megfelelõ hitelesítéssel.

A GTX1650-nek ez a változata 6-pines tápcsatlakozóval rendelkezik, input konfigurációja szerint 150 watt teljesítményre képes.

A GeForce GTX 1650 SLI támogatással nem rendelkezik.

Belsõ felépítés

Az MSI hûtõrendszere egyetlen, dupla hosszúságú hõelvezetõ csõre épül, ez tartja hûvösen a GPU-t. Ugyanez hûti a memóriacsipeket is, a tápellátó áramkört pedig a két ventilátor által keltett légáramlat.

A GPU tápellátó áramköre 3 fázisú, és egy UPI uP9509S kontroller vezérli. A memória VRM pedig egyfázisú, és GS7256 vezérlõvel van ellátva.

A GDDR5 memóriacsipeket a Micron gyártja D9VVR modellszámmal, ezek 2000Mhz-en üzemelnek (8Gbps GDDR5 effektív).

Az NVIDIA TU117 grafikus processzora a gyártó legkisebb csipje, ami Turing architektúrát használ. 12nm-es gyártási eljárással készül Tajvanban, és az áramkör teljes területe 200 mm2, ezen mintegy 4,7 milliárd tranzisztor található.

Fogyasztás

A GeForce GTX 1650 fogyasztása alacsony terhelés mellett (amikor nem futtatunk játékot) a legjobbak közé sorolható. A gaming erõforrásigénye szintén alacsony, a GTX 16 sorozatú kártyákéhoz mérhetõ (a teljesítménnyel arányban). Alig 71W-tal az MSI GTX 1650 Gaming X bármilyen tápegységgel problémamentesen üzemel.

Zajszint

Az MSI GTX 1650 Gaming X-hez hozzátartozik a méltán népszerû félpasszív funkció, tehát leállnak a ventilátorok, amikor a videokártya üresjáratban vagy alacsony terhelés alatt van. Nagy terhelés mellett, játék közben a zajszint nem haladja meg a 29 dBA-t, ami egy suttogásnak megfelelõ hangerõ, szinte nem is hallható.

Overclocking

Manuális overclockolással legfeljebb mintegy 2460MHz érhetõ el a memória esetében (23% javulás) és +190MHz a GPU alap órajelével, ami az átlagos órajelnél 1941MHz-rõl 2117MHz-re növekedést (9%-os javulás) jelent.

Biztonsági korlátok

Minden NVIDIA videokártya esetében van egy a BIOS-ban definiált felsõ korlát, ami a maximális teljesítményt állapítja meg a boost órajel maximálásával. Ez az MSI GTX 1650 Gaming X esetében 85W. Emellett létezik egy második limit, ami a maximális TDP-t határozza meg manuális OC esetén, utóbbi a Gaming X kártyánál 100W (+18%).

Mire jó?

Az MSI GTX 1650 Gaming X elõnye az olcsóságában rejlik, ennek megfelelõen azt adja, amit várunk tõle: hozza azt a stabil játékélményt, amit a casual játékosok elvárnak, de fõként hétköznapi használatra, és – értelemszerûen - nem az elérhetõ legmagasabb grafikai beállításokkal. ASUS Maximus X Hero alaplappal, Intel Core i7-8700K processzorral és 16GB DDR4 memória mellett a lent látható eredményeket hozza. Az alábbi értékek 1920x1080 képernyõfelbontásra vonatkoznak, ami ma nem a legjobb, de kétségkívül a legelterjedtebb és legnépszerûbb képminõség.

Miért éri meg?

Az NVIDIA új GTX 1650 gyártmánya a TU117 köré épült, jelenleg ez a legkisebb grafikus processzoruk. Ez magában foglalja a Turing architektúra új vívmányait, kivéve a valósidejû sugárkövetést, tehát jelenleg ez a legkisebb összeg, amiért ma Turing gyártmányhoz juthatunk. Ami hiányzik belõle, az a valósidejû sugárkövetéssel összefüggõ hardveres háttér, de ha ebben az árkategóriában keresünk videokártyát, valószínûleg nem a raytracingben rejlõ lehetõségeket akarjuk kiaknázni, így ez aligha említhetõ negatívumként.

Az MSI gyárilag overclockolta a videokártyát 1860MHz-re, ami az eddig megjelent 1650-es videokártyák körében az egyik legmagasabb érték - legmagasabb az EVGA XC Ultra esetében kapott 1875MHz, ami nem lényegesen erõsebb. Sajnos a memória nincs gyárilag overclockolva, annak ellenére, hogy van mit kihozni belõle. Mindezt összevetve az MSI GTX 1650 Gaming X 35%-kal gyorsabb, mint a GTX 1050 Ti és 9%-kal lemarad a Radeon RX 570 mögött. Ezáltal 11%-kal lassabb, mint a GTX 1060 3GB és 25%-kal lassabb, mint a GTX 1060 6GB, a GTX 1660 mögött pedig – ami következõ lépcsõfok a Turing gyártmányok közt) 49%-kal marad le. Ez a látványos különbség arra utalhat, hogy az NVIDIA ki fog adni egy GTX 1650 Ti változatot, hogy ezt a tátongó ûrt betöltse. Ezzel a teljesítményszinttel a GTX 1650 nem elég ahhoz, hogy 1080p felbontás mellett mindent maximumra állítva adjon 60 FPS-t, de a grafikai beállításokat némileg visszavéve a legtöbb játékban hozni fogja ezt a szintet.

Az MSI hûtõrendszere kétventilátoros dizájn mentén készült és elég jó munkát végez, nagy terhelés mellett legfeljebb 63C-ra melegszik a kártya. Általánosságban véve a GTX 1650 Gaming X elég csendesen mûködik, játék közben nem haladja meg a 29dBA szintet, így a videokártya gyakorlatilag hang nélkül megy, hacsak nincs jelen egy másik aktív hûtéses komponens. Az MSI félpasszív opciójának köszönhetõen a ventilátorok mûködése leáll, ha csak internetböngészésre vagy alacsony erõforrásigényû játékra használjuk a gépet. A hang nélküli mûködés miatt ez a videokártya jó választás a nappaliban elhelyezett közös családi gépbe is.

Akár az összes többi Turing GPU esetében is, a GTX 1650 energiahatékonysága kiváló. A GTX 1660 és GTX 1660 Ti modellekhez hasonlítva azt láthatjuk, hogy játék közbeni energiagazdálkodásuk egyezõ, és több mint kétszer olyan hatékony, mint az AMD Radeon RX 570-é. Amit érdemes még egyszer hangsúlyozni, hogy az alacsony terhelés melletti erõforrásigény nagy mértékben javult – üresjáratban mindössze 4W-ot fogyaszt. Nagyobb erõforrásigényû játékok esetében a max. fogyasztás mindössze 71W, így bármilyen tápegység képes kezelni ezt a kártyát. Míg az NVIDIA által kiadott referenciakártyák tápellátásáról PCIe csatlakozó gondoskodott, az MSI a saját gyártású modellhez hozzáadott egy 6-pines tápcsatlakozót, valamint megemelte a fogyasztás felsõ korlátait.

A GTX 1650 overclockolása gördülékenyen megy, különösen a memória esetében lehet jó eredményt elérni (23%), ezzel nagyjából be is hozza a lemaradást az RX 570-hez képest, mert az kevésbé hatékonyan overclockolható. Az OC-vel nyerhetõ átlagos teljesítményjavulás az MSI GTX 1650 Gaming X esetében 16%.

Az MSI gyártmányába jobb ventilátorokat szereltek és része a félpasszív mód, gyárilag jókora OC-vel érkezik és növelték az erõforráslimitet. A videokártya ára az egy érdekes utat jár le, mire eljut a magyar felhasználóhoz. Az NVIDIA referenciakártyához képest az MSI modellje némileg drágább (a fentiek miatt), erre jön a vámköltség és forgalmi adó, így a 160 dolláros gyártói árból 65000 Ft lesz, mire elér Kelet-Európába, emiatt sokak számára vonzóbb lehet az RX 570. A két videokártya árazása amúgy annyiban tér el, hogy a 1650 esetében az NVIDIA lõtte be kicsit magasra az árat. Cserébe jobb energiahatékonyságot és alacsonyabb zajszintet kapunk. Másik jelentõs vetélytárs az NVIDIA GTX 1060-as sorozata, ami hasonló vagy némileg jobb teljesítményt hoz. További meggondolandó opció a GTX 1660 is, ami jobb ár-teljesítmény aránnyal bír, bár eggyel magasabb árkategóriát képvisel.

NTG - PCX