fb pixel code
KATEGÓRIA KATEGÓRIA
Ajánló
Creator 400M - igényes E-ATX torony az MSI-től
Szerencsejáték? A britek kiátkoznák a loot boxokat
Hyper Scape, a Ubisoft titokban fejlesztett battle royale játéka
Rendhagyó Windows 10 frissítés érkezett
Ősszel jön a szupergyors Samsung 980 Pro SSD
Adataink után kémkedik a TikTok, Indiában betiltották
Stílusos Z490 lap érkezik az NZXT-től
Szkájvolker Lajos és a félmilliás droid tápos kiegészítéssel
Lassan 2 milliárd játékos lesz világszerte
A Vodafone reagált a felhasználói panaszokra
Robot kapta egy hollywoodi film főszerepét
25 perces bemutatón az új Avengers játék
5600XT VS 5700XT és az IGAZI Vágó István
Hivatalos kutatás készült a fővárosi ivóvízről
Cyberpunk 2077 - új előzetes és játékmenet-bemutató
2019. 04. 26

A legolcsóbb Turing videokártya - MSI GTX 1650 Gaming X

Az NVIDIA tegnap előtt jelentette be a GTX 1650 videokártya kiadását, ami jelenleg a Turing architektúra legkisebb és legolcsóbb változata. Annak ellenére, hogy Turing alapú, a GTX 16 sorozat más tagjaihoz hasonlóan az RTX valósidejű sugárkövetésének hardveres háttere nélkül értékesítik, ezzel lehetővé téve a barátságosabb árképzést. Az NVIDIA közlése szerint a GTX 1650 ésszerűen magas grafikai beállítások mellett Full HD 1080p felbontású játékra alkalmas.

A GeForce GTX 1650 az NVIDIA új "TU117” GPU-jára épül. Ez a csip 896 CUDA maggal, 56 TMU jellemezzel, valamint 32 ROP egységgel rendelkezik, és 128-bit széles GDDR5 memóriainterfész gondoskodik a 8Gbs sebességről és 4GB memóriakapacitásról. Nem is olyan régen ezek a specifikációk még prémiumnak számítottak ebben az árkategóriában, egészen addig, míg az AMD a kriptovaluták árfolyamának bedőlése után le nem árazta a bányászok körében népszerű Radeon “Polaris” videokártyákat. A Radeon RX 570 4 GB egy szegmenssel magasabbra tehető, mint a GTX 1650, mégis bizonyos modelljei alacsonyabb áron elérhetőek.

Mindössze 75W fogyasztással – ez fele annyi, mint az RX 570-nek – a legtöbb GeForce GTX 1650 videokártya nem igényel PCIe tápcsatlakozót, ami kifejezetten előnyös, ha gyenge PSU-val rendelkező OEM rendszert akarunk továbbfejleszteni és esetleg nem áll rendelkezésre a high-end videokártyák által igényelt tápkábel. Bizonyos, gyárilag overclockolt modelleknél lehet 6-pines tápcsatlakozó (pl. a Gaming X esetében), de a GTX 1650 többnyire nem igényel ilyet. A videokimenetek közt általában DisplayPort 1.4, HDMI 2.0b és DVI-D csatlakozót találhatunk. Emellett a csipet ellátták a Turing architektúrával bevezetett hardveresen erősített HDR videó dekódolással.

Csomagolás

Az MSI GTX 1650 Gaming X a gyártótól megszokott stílusú dobozban érkezik, felbontását követően látható, hogy a terméket minőségi védelemmel látták el, a fekete habszivacs borításban jól rögzítve fekszik a videokártya. A habszivacson belül további műanyag borítás védi az esetleges karcoktól. A dobozban emellett egy stílusos fekete borítékban található a dokumentáció és a driver telepítő lemeze.

Külső megjelenés

Az MSI GTX 1650 Gaming X ugyanazt a vizuális sémát követi, amit az MSI más Turing alapú videokártyáitól megszokhattunk. 25 cm hosszú, 13,5 cm széles. Hátlapja nincs, ami ebben az árkategóriában nem túl meglepő.

Beépítése két helyet igényel.

A csatlakozási lehetőségek közt van két standard méretű DisplayPort 1.4 és egy HDMI 2.0b.

Az NVIDIA Turing mikroarchitektúrával javította a képalkotást, ami támogatja a DisplayPort 1.4a-t, ez a VESA Display Stream Compression technológiájával kombinálva egyetlen kábelen keresztül lehetővé teszi nem csak a 8K felbontás engedélyezését 30Hz-en, de akár 8K-t is 60Hz-en, ha a DSC aktív. A DisplayPort 1.4a a legújabb standard, 2018 áprilisban jelent meg.

Az NVIDIA idén az összes, általa gyártott videokártyán engedélyezte a VESA Adaptive Sync (vagy FreeSync) technológiáját. Bár csak nagyon kevés FreeSync monitor rendekezik G-SYNC-re hiitelesítéssel, az NVIDIA vezérlőfelülete lehetővé teszi az engedélyezését attól függetlenül, hogy a montior rendelkezik-e ehhez megfelelő hitelesítéssel.

A GTX1650-nek ez a változata 6-pines tápcsatlakozóval rendelkezik, input konfigurációja szerint 150 watt teljesítményre képes.

A GeForce GTX 1650 SLI támogatással nem rendelkezik.

Belső felépítés

Az MSI hűtőrendszere egyetlen, dupla hosszúságú hőelvezető csőre épül, ez tartja hűvösen a GPU-t. Ugyanez hűti a memóriacsipeket is, a tápellátó áramkört pedig a két ventilátor által keltett légáramlat.

A GPU tápellátó áramköre 3 fázisú, és egy UPI uP9509S kontroller vezérli. A memória VRM pedig egyfázisú, és GS7256 vezérlővel van ellátva.

A GDDR5 memóriacsipeket a Micron gyártja D9VVR modellszámmal, ezek 2000Mhz-en üzemelnek (8Gbps GDDR5 effektív).

Az NVIDIA TU117 grafikus processzora a gyártó legkisebb csipje, ami Turing architektúrát használ. 12nm-es gyártási eljárással készül Tajvanban, és az áramkör teljes területe 200 mm2, ezen mintegy 4,7 milliárd tranzisztor található.

Fogyasztás

A GeForce GTX 1650 fogyasztása alacsony terhelés mellett (amikor nem futtatunk játékot) a legjobbak közé sorolható. A gaming erőforrásigénye szintén alacsony, a GTX 16 sorozatú kártyákéhoz mérhető (a teljesítménnyel arányban). Alig 71W-tal az MSI GTX 1650 Gaming X bármilyen tápegységgel problémamentesen üzemel.

Zajszint

Az MSI GTX 1650 Gaming X-hez hozzátartozik a méltán népszerű félpasszív funkció, tehát leállnak a ventilátorok, amikor a videokártya üresjáratban vagy alacsony terhelés alatt van. Nagy terhelés mellett, játék közben a zajszint nem haladja meg a 29 dBA-t, ami egy suttogásnak megfelelő hangerő, szinte nem is hallható.

Overclocking

Manuális overclockolással legfeljebb mintegy 2460MHz érhető el a memória esetében (23% javulás) és +190MHz a GPU alap órajelével, ami az átlagos órajelnél 1941MHz-ről 2117MHz-re növekedést (9%-os javulás) jelent.

Biztonsági korlátok

Minden NVIDIA videokártya esetében van egy a BIOS-ban definiált felső korlát, ami a maximális teljesítményt állapítja meg a boost órajel maximálásával. Ez az MSI GTX 1650 Gaming X esetében 85W. Emellett létezik egy második limit, ami a maximális TDP-t határozza meg manuális OC esetén, utóbbi a Gaming X kártyánál 100W (+18%).

Mire jó?

Az MSI GTX 1650 Gaming X előnye az olcsóságában rejlik, ennek megfelelően azt adja, amit várunk tőle: hozza azt a stabil játékélményt, amit a casual játékosok elvárnak, de főként hétköznapi használatra, és – értelemszerűen - nem az elérhető legmagasabb grafikai beállításokkal. ASUS Maximus X Hero alaplappal, Intel Core i7-8700K processzorral és 16GB DDR4 memória mellett a lent látható eredményeket hozza. Az alábbi értékek 1920x1080 képernyőfelbontásra vonatkoznak, ami ma nem a legjobb, de kétségkívül a legelterjedtebb és legnépszerűbb képminőség.

Miért éri meg?

Az NVIDIA új GTX 1650 gyártmánya a TU117 köré épült, jelenleg ez a legkisebb grafikus processzoruk. Ez magában foglalja a Turing architektúra új vívmányait, kivéve a valósidejű sugárkövetést, tehát jelenleg ez a legkisebb összeg, amiért ma Turing gyártmányhoz juthatunk. Ami hiányzik belőle, az a valósidejű sugárkövetéssel összefüggő hardveres háttér, de ha ebben az árkategóriában keresünk videokártyát, valószínűleg nem a raytracingben rejlő lehetőségeket akarjuk kiaknázni, így ez aligha említhető negatívumként.

Az MSI gyárilag overclockolta a videokártyát 1860MHz-re, ami az eddig megjelent 1650-es videokártyák körében az egyik legmagasabb érték - legmagasabb az EVGA XC Ultra esetében kapott 1875MHz, ami nem lényegesen erősebb. Sajnos a memória nincs gyárilag overclockolva, annak ellenére, hogy van mit kihozni belőle. Mindezt összevetve az MSI GTX 1650 Gaming X 35%-kal gyorsabb, mint a GTX 1050 Ti és 9%-kal lemarad a Radeon RX 570 mögött. Ezáltal 11%-kal lassabb, mint a GTX 1060 3GB és 25%-kal lassabb, mint a GTX 1060 6GB, a GTX 1660 mögött pedig – ami következő lépcsőfok a Turing gyártmányok közt) 49%-kal marad le. Ez a látványos különbség arra utalhat, hogy az NVIDIA ki fog adni egy GTX 1650 Ti változatot, hogy ezt a tátongó űrt betöltse. Ezzel a teljesítményszinttel a GTX 1650 nem elég ahhoz, hogy 1080p felbontás mellett mindent maximumra állítva adjon 60 FPS-t, de a grafikai beállításokat némileg visszavéve a legtöbb játékban hozni fogja ezt a szintet.

Az MSI hűtőrendszere kétventilátoros dizájn mentén készült és elég jó munkát végez, nagy terhelés mellett legfeljebb 63C-ra melegszik a kártya. Általánosságban véve a GTX 1650 Gaming X elég csendesen működik, játék közben nem haladja meg a 29dBA szintet, így a videokártya gyakorlatilag hang nélkül megy, hacsak nincs jelen egy másik aktív hűtéses komponens. Az MSI félpasszív opciójának köszönhetően a ventilátorok működése leáll, ha csak internetböngészésre vagy alacsony erőforrásigényű játékra használjuk a gépet. A hang nélküli működés miatt ez a videokártya jó választás a nappaliban elhelyezett közös családi gépbe is.

Akár az összes többi Turing GPU esetében is, a GTX 1650 energiahatékonysága kiváló. A GTX 1660 és GTX 1660 Ti modellekhez hasonlítva azt láthatjuk, hogy játék közbeni energiagazdálkodásuk egyező, és több mint kétszer olyan hatékony, mint az AMD Radeon RX 570-é. Amit érdemes még egyszer hangsúlyozni, hogy az alacsony terhelés melletti erőforrásigény nagy mértékben javult – üresjáratban mindössze 4W-ot fogyaszt. Nagyobb erőforrásigényű játékok esetében a max. fogyasztás mindössze 71W, így bármilyen tápegység képes kezelni ezt a kártyát. Míg az NVIDIA által kiadott referenciakártyák tápellátásáról PCIe csatlakozó gondoskodott, az MSI a saját gyártású modellhez hozzáadott egy 6-pines tápcsatlakozót, valamint megemelte a fogyasztás felső korlátait.

A GTX 1650 overclockolása gördülékenyen megy, különösen a memória esetében lehet jó eredményt elérni (23%), ezzel nagyjából be is hozza a lemaradást az RX 570-hez képest, mert az kevésbé hatékonyan overclockolható. Az OC-vel nyerhető átlagos teljesítményjavulás az MSI GTX 1650 Gaming X esetében 16%.

Az MSI gyártmányába jobb ventilátorokat szereltek és része a félpasszív mód, gyárilag jókora OC-vel érkezik és növelték az erőforráslimitet. A videokártya ára az egy érdekes utat jár le, mire eljut a magyar felhasználóhoz. Az NVIDIA referenciakártyához képest az MSI modellje némileg drágább (a fentiek miatt), erre jön a vámköltség és forgalmi adó, így a 160 dolláros gyártói árból 65000 Ft lesz, mire elér Kelet-Európába, emiatt sokak számára vonzóbb lehet az RX 570. A két videokártya árazása amúgy annyiban tér el, hogy a 1650 esetében az NVIDIA lőtte be kicsit magasra az árat. Cserébe jobb energiahatékonyságot és alacsonyabb zajszintet kapunk. Másik jelentős vetélytárs az NVIDIA GTX 1060-as sorozata, ami hasonló vagy némileg jobb teljesítményt hoz. További meggondolandó opció a GTX 1660 is, ami jobb ár-teljesítmény aránnyal bír, bár eggyel magasabb árkategóriát képvisel.

NTG - PCX

2019. 04. 26

Creator 400M - igényes E-ATX torony az MSI-től
A tartalomgyártóknak készített ház nem csak ízléses és masszív, de tágas és csendes is egyszerre  Az MSI a derült égből ejtette rá a piacra új Creator 400M névre keresztelt gépházát, mellyel elsősorban azokat a felhasználókat célozzák meg, akik legalább hobbi szinten foglalkoznak tartalomgyártással, esetleg a jövőben munkaállomások építését tervezik. Ez az E-ATX lapokat szívesen fogadó torony rendkívül letisztult megjelenést, minőségi anyaghasználatot, megfelelő szellőztetési lehetőségeket és zajmentes működést kínál a vásárlóknak. Bár ez elsőnek egyszerű marketingfogásnak tűnik, a tervezéshez állítólag Leonardo da Vinci közismert Vitruvius-tanulmányszolgáltatta az ihletet, és ha a megfelelő szögből tekintünk a házra, valóban előtűnnek az aranymetszés arányai. Őszintén szólva hasonlót inkább a Fractal Designe-tól vártunk volna, de ez már legyen az ő bajuk. Az épület 550 x 235 x 503 mm-es méretei alapján sejthetjük, hogy a kihasználható belső tér nem állít majd elénk különösebb akadályokat, és az is valószínű, hogy viszonylag kevés micro-ATX, vagy Mini-ITX lapnak ad majd otthont, de természetesen a lehetőségünk megvan rá. Ehhez mérten akár 180 mm magas processzorhűtőt is választhatunk, videókártyából pedig nem túlzás a 450 mm hosszú szörnyeteg sem. A ház két szárnyra oszlik, így természetesen alulra ültethetjük a legfeljebb 180 mm-es tápegységet, és itt kapott helyet a kettő darab 3.5 hüvelykes meghajtót fogadó tálcás keret is. Ha inkább 2.5 colos méretben gondolkod
Szerencsejáték? A britek kiátkoznák a loot boxokat
A londoni parlament szerencsejátéknak minősítené a videojátékos zsákbamacskákat  A Lordok Házának szerencsejátékokkal foglalkozó bizottsága arra az álláspontra jutott, hogy a videojátékokban feloldható lootboxok tökéletesen beilleszthetők a szerencsejátékok kategóriájába, ezzel érvényesnek tekinthető rájuk a 2005 óta érvényes Gambling Act (szerencsejátékos törvény) – hozta le a hírt a BBC. A lootboxok a videojátékokban megszerezhető digitális zsákbamacskák, melyek tartalma kinyitásuk előtt ismeretlen, de az Eelectronic Arts például a jó öreg Kinder tojáshoz hasolította. Általában kozmetikai kiegészítőkről van szó, például egyedi festésről versenyautónk számára, vagy egy ritka öltözékről az általunk irányított hősöknek, mindenesetre bizonyos keretek között véletlenszerű, hogy mit is nyerhetünk. A meglepetés persze alapvetően egy pozitív dolog, ám amikor a tartalom tekintetében különféle esélyszámokat kapunk konkrétumok helyett (arany színű doboz, valami ritkább lesz benne), az 50 Ft-os bazári ajándék helyett pedig olykor százszor többet is kifizetünk valami ritka ajándék reményében, a helyzet valóban kevésbé tűnhet ártalmatlannak. A valódi probléma ott kezdődik, hogy nem csak a tetteik és pénztárcáik felett önállóan uralkodó nagykorú állampolgárok, de a jóval befolyásolhatóbb gyerekek is igen gyakran találkoznak vele, akiknek pláne nem kívánjuk, hogy már iskolás korukban egy félkarú rabló alternatívájával üssék el az idejüket, illetve gyakori esetben a szülők pé
Hyper Scape, a Ubisoft titokban fejlesztett battle royale játéka
Hamarosan futurisztikus online lövölde érkezik a Rainbow Six Siege fejlesztőitől A Ubisoft nem csak menetrendszerű Assassin’s Creed epizódjaival, és a végtelenségig facsart Far Cry szériával altatja a közönségét, hiszen az utóbbi években több multiplayer címmel is előállt, melyek némelyike egészen sikeres lett, és még most is kap friss tartalmakat. Most viszont úgy nézi ki, hogy elirigyelték a Respawn Enterainment és az Electronic Arts módszereit, így akárcsak az Apex Legends, úgy a franciák battle royale játéka is teljes titokban készült el. A vaskos szivárogtatás a Slasher fedőnéven is ismert Rod Breslau, e-sport újságíró és kommentátor műve volt, aki Twitteres bejegyzésében, az érdekes részletek mellet még a játék várható megjelenés idejét is megszellőztette. Egy gyors játékmenettel megáldott FPS-ről van szó, és ha a címe nem lenne elég beszédes, a korai hozzáféréssel megajándékozott streamerek közvetítéseiből kiderül, hogy ezúttal is sci-fi környezetben gyepálhatjuk egymást.  A Ubisoft Montréal alkotása Prisma Dimensions munkacímen készült, és egy tripla A kategóriás belső nézetű lövöldözős játék lett, mely végül Hyper Scape néven láthat napvilágot. Mint kiderült, a Call of Duty: Warzone-hoz és az Apex Legendshez hasonlóan, ez is „free to play” modell keretében lesz elérhető, és bár PC-n debütál, ha minden igaz, idővel a két nagyobb konzolon is tiszteletét teszi, méghozzá teljeskörű crosspaly támogatás kíséretében. Az újdonságot azonban nem csa
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2020.
Kapcsolat: pcx@pcx.hu
Az oldal tetejére 0 Kedvenceim 0 Összehasonlítás 0 A kosár üres
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Tudj meg többet...