Bár sokaknak már biztosan a könyökén jön ki, a Battle Royale õrület nem hogy alábbhagyott volna, de a radar alatt érkezõ Apex Legends az elsõ nyolc órában átlépte a tízmilliós játékosszámot. A játékért felelõs Respawn Entertainment az általuk jegyzett Titanfall univerzumát bõvíti, és bár a Titánokat erre a körre karbantartásra küldte, sok elemet megtartott, és ezeket összemixelte más, népszerû FPS-ekbõl kölcsönzött ötletekkel. Kell nekünk még több Battle Royale játék? Nos, ez épp teljesen ingyenes, így aki kicsit is szimpatizál a mûfajjal, annak nincs mit vesztenie.

A Titanfall 2 a pozitív kritikák ellenére sem lett elsöprõ siker. Ez többek között az EA által rosszul idõzített megjelenésnek (egy CoD és egy Battlefield epizód között), és a finoman szólva visszafogott marketingnek volt köszönhetõ. A két pénzfejõ mellett a Titanfall nem igazán kapta meg a szükséges bizalmat a kiadótól, ám az elmaradt kasszasiker ellenére továbbra is lát fantáziát a sorozatban. Nemrég egyszerûen felvásárolta a Respawn-t, majd a nagy csöndben végzett heggesztgetés után, Free to Play modellbe ágyazva adta ki az Apex Legends-t. A taktika nagyon ügyes, mivel a sok arcbamászó és gyakran félrevezetõ reklámhadjárat már rendesen kiégette a játékosokat, és az EA, aki ezzel rendszeresen vissza is él, pontosan tudja ezt. A terv pedig bevált, a derült égbõl érkezõ játék pillanatok alatt eluralkodott a Twitchen, a streamerek rávetették magukat, a mögöttük álló milliónyi nézõvel együtt.

A fejlesztõcsapat nem csinál mást, mint hogy összegyûjti a legnépszerûbb multis FPS és Battle Royale elemeket, fogja az elmúlt évek tapasztalatait és a kapott egyveleget átpaszírozza vele a sikerszûrõn. Tehát nem csak egy új, vagy újszerû ötlettel lehet megnyerni a játékosokat, az is mûködik, ha képes tanulni az elõdök hibáiból és jó érzékkel vegyíti azt, ami korábban bevált. A hangsúly a jó érzéken van, hiszen a szolgai módon lemásolt ötletek még nem okoznak automatikuson igényes játékot, viszont ebben az esetben nem egészen errõl van szó, hiszen újdonságokat is szállít. Mikor láttunk utoljára olyan rajtot, ahol nem hal le az egész szerverpark a nagy érdeklõdés miatt? Talán kétszer fordult elõ, hogy lecsatlakozott a játék, az is csak a két meccs közötti szünetben fordult elõ, és egy perc múlva már újra a ringben voltam.

Akinek hiányoznak a Titánok, egy idõre biztosan el kell engednie a harmadik részt, az Apex valószínûleg abból a fejlesztésbõl született. Ez persze nem von le semmit a kész alkotás értékébõl, de az EA-vel kapcsolatban továbbra is felvet kérdéseket. Az eredeti ötlet szerint megtartották volna az óriás gépkosztümöket, ám azok felborították az egyensúlyt, gyengítésük pedig értelmetlenné tette a jelenlétüket és elvette a varázsukat. A Titánok epikus becsapódását azért nem engedték el teljesen, a pályára érkezõ loottal teli konténerek, és az újdonsült respawn rendszer hasonlóan látványosra sikerültek. Nézzük, mi az ami ismerõs, és mi az amin csavartak egy kicsit.

Három fõs csapatokban indulhatunk, nincs solo mód vagy duo, sem információ a késõbbi bõvítésrõl, viszont figyelembe véve a játék polírozottságát, a hármas squad a koncepció gerince, és nagyon valószínûtlen, hogy ezt a késõbbiekben felrúgnák. Ennek ellentmond az az információ, miszerint nemrég a hiányzó játékmódokra utaló részleteket találtak az Apex Legends kódsorai között, így a jövõben érkezõ frissítések talán nem csak új térképekkell, vagy még több fegyverrel kecsegtetnek. Ha éppen nincsenek meghívható ismerõseink, vagy csak ketten vagyunk, akkor a játék sorsol mellénk társakat. A 60-as látszám ideális a pálya méretéhez viszonyítva, ráadásul korábban nem látott módon, ha elhullott társaink dögcéduláját a pályán található platformok egyikénél aktiváljuk, néhány feszült pillanatot követõen újra csatlakozhatnak a harchoz. Jópofa, hiszen egyedül maradva fordíthatunk az esélyeinken, már csak túl kell élnünk, míg nagy robaj közepette megérkezik a csapatszállító. Nem feltétlenül lesz könnyû dolgunk, az újraéledést követõen teljesen fegyvertelenek leszünk, és az ellenséges csapatok elõszeretettel vadásznak a visszaérkezõkre. Ha megmentõink nem kölcsönöznek nekünk önvédelmi eszközt, vissza kell jutnunk elhagyott felszerelésünkhöz, vagy újat kell találnunk, mielõtt késõ lenne. A kör kezdetekor ejtõernyõ és mókusruha helyett, a hátunkra szerelt rakéták segítenek a kijelölt cálponthoz navigálni. Érdekesség, hogy minden alkalommal véletlenszerû, hogy ki irányítja az ugrást, a csapattársak pedig szoros alakzatban mellette repülnek. Ha más terveink vannak, vagy csak szét akarunk szóródni, lehetõségünk van kiválni a rajból és önállóan landolni. A taktikázást pedig már itt igyekeznek megkönnyíteni számunkra, a csapatok színes füstcsíkot húznak maguk után, és üstökösként száguldanak a föld felé, így könnyebben kiszúrhatjuk egymást.

A mozgásunk és a karakterünk dinamikája a Call of Duty, és közeli rokona, a Titanfall közé tehetõ. Sprintelhetünk és be is csúszhatunk, a lejtõn lefelé csúszdázva felgyorsulunk, a nyert sebességbõl lendületet véve pedig továbbugorhatunk. Bizonyos magassághatárig a falakon is felkúszhatunk, így olyan pontokon is esélyünk lesz átvergõdni, amik más játékokban leküzdhetetlenek lennének. Mindent azért itt sem lehet, de ha ügyesen ugrunk, pár mozdulattal egy kisebb ház tetején, vagy egy elõnyös kilátást nyújtó sziklaperemen találhatjuk magunkat. A lényeg, hogy függõleges felületekkel próbálkozzunk, a pályák berendezése pedig alánk dolgozik, a tervezõk nem spóroltak a ládákkal és ideális magasságú kerítésekkel.

A közlekedés fontos eleme minden battle royale-nak, hiszen a megfelelõ pozíció kulcsfontosságú, és az egyre közeledõ gyilkos kör folyamatosan terelget és mozgásban tart minket. Vezethetõ jármûvek nincsenek, ám találunk más megoldást a gyors helyváltoztatásra. A pálya több pontját is drótkötélpályák szelik át, a hátunkra szerelt rakétáknak hála pedig ellenszegülhetünk a gravitációnak és felfelé is suhanhatunk! Sõt, a függõlegesen elhelyezett kötelek tetején piros hõlégballonokat láthatunk a pálya fölé magasodni. Egy gyors liftezést követõen aktiválódik Jetpack-ünk és a kiszemelt pontot pillanatok alatt elérhetjük, megpsórolhatjuk egy hegy megkerülését vagy megmászását, azzal hogy szépen átsuhanunk fölötte. Nagyon szórakoztató!

Fegyvertípusokban sem szûkölködik a játék. A különféle tûzsebességû és kaliberû fegyvereket kategóriákra osztották, így a gyakoritól a ritkán át, egészen az ízléses arany színig terjedõ tárgyakat is találhatunk. A legendás darabok nem véletlenül ritkák, mindegyikük bír valamilyen kisebb extra funkcióval vagy passzív képességgel. Minden fegyverhez lesz megfelelõ kiegészítõ, nagyobb tár, válltámasz, távcsövek, és így tovább. A fegyverek visszarúgása mérsékelt, viszont van bulletdrop, vagyis a távolsággal nõni fog a lövedék becsapódásának ideje is, és ez például SMG-k esetén már közepes távolságon is érezhetõ. Ellenállóképességünket páncélmellény és sisak növeli, melyek akkor is megmaradnak, ha túl sok találatot kapunk, helyrehozásukhoz érdemes felhalmozni a pályán elszórt töltõegységekbõl. A kapacitást és a töltési sebességet szintén a színek jelzik majd, bizonyos hibrid megoldásokkal pedig az életerõnket és a pajzsunkat egy füst alatt is maximumra hozhatjuk. Tûzharc során látjuk a kiosztott sebzés mértékét, és azt is, ha sikerül leszednünk az ellenfél páncélját, a találatjelzõ a páncélzat színével adja tuttunkra, milyen erõs védelemmel van dolgunk. Így taktikázhatunk, hogy a másik után szaladunk, esetleg engedélyezünk egymásnak némi szünetet, míg mindketten gyógyulunk egy kicsit.

A színek és tárgyak káoszában meglepõen jól eligazodunk majd, hiszen a játék mindenrõl igyekszik tájékoztatni minket, így sosem leszünk elveszettek. Az aktuális puskánkkal kompatibilis kiegészítõt, begyûjtéskor automatikusan fel is szereli nekünk, ha pedig azonos típusra cserélünk, nem kell majd Legozással töltenünk az idõt, az elemek a helyükön maradnak, a nem megfelelõ darabok pedig automatikusan a földre hullanak majd. Számtalan apró részlet került a játékba, és minden egyes eltöltött órával csak nõ majd a felismerések száma. A rendszer felhasználóbarát, reszponzív és logikus, és ez egy kellemes felismerés volt.

Nem csak Free to Play

A tömegeket nem csak free to play modellel igyekeznek elcsábítani. Az újragondolt kommunikációs rendszerrel jóformán teljesen kiváltható a mikrofon használata, így nem akadály ha más országból származó játékosokkal kell együttmûködnünk, és ha szükséges, gond nélkül kikapcsolhatjuk a hang alapú kommunikációt, elkerülve a trollok és ismeretlen nyelven recsegõk okozta idegkárosodást. Végre lehetõségünk van térben megjelölni a célkeresztünkben lévõ pontokat, egyetlen gomb lenyomásával. Ráadásul a rendszer felismeri a kijelölt objektumokat, és automatikusan tájékoztatja róla a csapattársainkat, akár egy fegyverre bukkanunk, akár egy ellenfél pozícióját szeretnénk megadni. Ugyanez a mechanika segít jelezni, ha valamibõl hiányt szenvednénk, így ha kifogytunk életcsomagból, vagy nincs fegyverünk, a megfelelõ részre rábökve jelezhetjük igényünket, és ugyanígy meg is oszthatunk bármit. Nem kell a terep környezeti leírásával bíbelõdnünk, odabökünk és az adott tárgy villogni kezd, lehet szaladni érte. Látszik, hogy a Respawn nagyon sokad dolgozott a közösségi élményt biztosító részletek csiszolgatásával, hiszen amellett, hogy még sose volt ilyen egyszerû tájékozódni és kommunikálni, a felajánlott tárgy elrakását követõen automatikusan megjelenik az opció, hogy köszönetet mondjunk érte. Nagyon szimpatikus az egész rendszer, növeli a hatékonyságot és segíti a csapatszellemet. Az infókat végtelenül és indokolatlanul spam-elõ játékosokra viszont még nem született megoldás, report rendszer egyelõre nincs.

Idáig pár dolgot leszámítva, legjobban a Call of Duty Black Ops 4 különálló Blackout módjára emléketzet, ám a mix több összetevõbõl áll. A mobák megjelenése óta megszokottá vált, ha egy-egy játék különféle hõsökkel színesíti a játékmenetet. Így tett anno az Overwatch, vagy a méltatlanul hanyagolt Quake Champions is, és itt is eltérõ kasztokat képviselõ, egyedi képességekkel bíró figurákat irányíthatunk. Jelenleg hat karakterrel játszhatunk azonnal, kettõt pedig a játékban összegyûjtött pontokkal oldahatunk fel. Ha türelmetlenek és motiválatlanok vagyunk, vagy csak úgy érezzük, hogy a játék megérdemli a támogatásunkat, a hõsöket valós pénzzel is feloldhatjuk, a különféle kozmetikai elemekkel egyetemben. Ezúttal elmarad a mikrotranzakció ízléstelenségét taglaló külön bekezdés. A fejlesztõk nyílt kártyákkal játszanak, az Apex Legends pedig ingyen is teljes formájában élvezhetõ, így aki a beleölt idõn túl anyagilag is támogatni szeretné, szíve joga. Ha a játék megfelelõ bázist tud kialakítani maga köré, akkor minden bizonnyal számíthatunk újabb szereplõk és akár új pálya érkezésére is, hiszen a kezdeti lelkesedés nem tart majd örökké, friss tartalomra szükség lesz a változatosság fenntartásához.

A játszható karakterek elõször nem tûntek túl érdekesnek, és külsõleg nem is igazán különlegesek, viszont a képességeiket megismerve mindenki megtalálhatja a szívéhez legközelebb állót. Nálam egy multiplayer cím esetén elsõ a játékmenet, így könnyedén kibékülök a kissé fantáziátlan karakterekkel, bár még mindig furán nézek, ha egy fejlesztõ ilyen lelkesedéssel nyilatkozik a B-filmes egysorosokat puffogtató hõseirõl. Tank? Nagy darab, mély a hangja és pajzs van nála. Darkos kiscsaj, aki tud teleportálni? Pipa! Jópofáskodó robot? Megvan. Kõkemény katona, kõkemény dumával? Bingo. A valódi érdekesség a speciális képességekben és azok kombinációjában rejlik. Ha jó csapatot válogatunk össze, akkor ütõképes osztagot hozhatunk létre, akik minden helyzetet meg tudnak oldani. Közelharcot vívunk egy másik trióval egy szûk területen, esetleg még vesztésre is állunk? Wraith eltûnik egy portalban, és mire valahol megjelenik a kijárattal, le is hívtuk Gibraltar légicsapását. A szõnyegbombázás ellen a térkapuba vetjük magunkat, aki ottmarad az felrobban, aki utánunk ugrik, azt agyon lõjük mikor megjelenik. Igen, a teleportot az ellefelek is használhatják, így bárki utánunk jöhet, de csapdának is ideális. Számos kombinációt tallhatunk ki, de az adott helyzet is szülhet klassz megoldásokat. Bloodhound a nevéhez hûen igazi vadász karakter, radarjával láthatja ha van valaki a közelben és képes a nyomolvasásra. Láthatja, hogy merre járt az ellenség, és azt is hogy mikor. A teljes lista részletezésétõl eltekintenék, de annyi biztos, hogy szinte minden stílushoz találunk majd megfelelõ partnert, és reméljók mihamarabb új harcosokkal is próbálkozhatunk.

Adott tehát egy meglepõen jól összerakott, csiszolt, polírozott játék, ami pörgõs, szórakoztó és gond nélkül fut a hivatalos megjelenés óta. Bugokkal egyszer sem találkoztam, nem akadtam be textúrába, nem láttam falon áltógó vagy sértehetetlen karaktereket, és semmi hasonló furcsaságot. A játék hajlamos volt elfeledtetni velem, hogy ez a kritérium ma már nem általános vagy magától értetõdõ, mindegy hogy nagy költségvetésû, vagy indie fejlesztésrõl van szó. Akárhogy is vesszük, ez nagy pirospont. Ami talán kissé zavaró, hogy a hiper-szuper pajzsok miatt rengeteg találatba kerül, mire valaki végre földre kerül, SMG-bõl volt hogy egy tár is kevés volt, aztán ott ugrabugráltam, miközben térazni próbáltam. A másik, hogy ehhez képest a  shotgunok, és különösen a Peacekeeper névre hallgató csoda, aránytalanul hatékony. Közel- és középtáv környékén már automatikusan átvált rá az ember, hiszen pár jólirányzott találat elég, hogy friss loot-hoz jussunk. A lelõtt ellenfél nem hal meg azonnal, hiszen a csapattársak felsegíthetik egymást, viszont az eltart egy darabig. Aki lesérül, a földön tovább kúszhat, ráadásul külön erre kitalált pajzsot is használhat, hogy megpróbálja elodázni a kivégzését, ami jól jön, hiszen ha valaki a megmentésünkre siet, minden másodperc számít. Szintet is lépünk majd, amit a játékban elért teljesítményünkkel gyorsíthatunk meg, és játékbeli kredit illetve lootbox formájában honorálja a játék. Az említett kreditbõl két féle van, az egyik automatikusan jön az elért teljesítmény függvényében, a másikat pedig az ajdándékdobozokban találhatjuk, hogy elverjük skinekre és új hõsökre. Nem fogunk úszni a pontokban, de ha eleget játszunk, idõvel majd vásárolhatunk belõlük.

Kell ez nekem?

Engem is meglepett, hogy milyen kellemes csalódást okoztt, hiszen egy pörgõs, bugoktól mentes, kiegyensúlyozott darab, ráadásul teljesen korrekt módon, nem csúfolja meg a free to play modellt sem, és tényleg szeretné, ha az emberek játszanának vele. Néhány kisebb szépséghiba viszont mindig akad, az egyik kérdés, mely sokakat érint, az optimalizáció. Aki streamen vagy youtube-on látja elõször, azt gondolhatja, hogy talán nem a valaha készült legszebb alkotás, de legalább jól fut. Bár a környezet nem túl izgalmas, a karakterek is kissé bumfordik, összességében mégis ül a látvány. Patakokkal átszõtt kanyonokon, ipari létesítményeken, zöld mezõkön és sziklás terepen is barangolhatunk, a tengerben bóklászó hatalmas lények egyikére hajazó, kolosszális méretû csontváz pedig nem csak árnyékot vet a sivatagra, de a mesterlövészeknek is hasznos magaslatokat kínál. A lövöldözés izgalmas, az effektek látványosak, összeségében a játék pofásan fest, és még mindig ingyenes. Amikor viszont le is töltjük és elindítjuk, el kell töltenünk némi idõt a menüben, mire megtaláljuk az ideális összeállítást, a relatíve stabil képkockaszámhoz, hiszen nem mindenkinél figyel a gépben egy RTX 2080. Én kipróbáltam egy AMD RX580 és egy GTX1080 támogatásával is, és bár az RX580 egy klassz kártya, FHD felbontás mellett rendesen vissza kellett fogni a legtöbb beálíltást, hogy minden esetben 60 felett tudjam tartani az FPS-t. Bárki bármit mond, egy ilyen pörgõs játékhoz elengedhetetlen a magas képfrissítés, pláne ha 144Hz-es monitoron játszunk. A GTX1080 már sokkal jobban boldogult, de olyat is láttam, aki esküdött a GTX750-ére, így az igazság valahol félúton lehet. 

A legsikeresebb Béta?

A megjelenést láthatóan rengeteg teszt elõzte meg, így a játékmenetet akadályozó problémákkal aligha találkozunk majd, ugyanakkor a hatalmas érdeklõdés szép lassan érezteti a hatását. A többmillió játékos rendületlenül nyúzza a szervereket, és szép lassan elõbukkannak olyan gondok amikre a legtöbb esetben számítani lehet. Ha ismerõsökkel játszunk, a matchmaking hajlamos összezavarodni, de ez általában pár kattintással orvosolható. Több bejelentés érkezett, hogy a játék hajlamos váratlanul kilépni, akár mindenfajta hibaüzenet nélkül, és ezt sajnos én is meg tudom erõsíteni. Türelmetlenségre nincs ok, a Respawn egy rendkívül gondosan összerakot produkcióval lepett meg minket, a szükséges frissítések minden bizonnyal gõzerõvel készülnek.

Ha felkeltette az érdeklõdésedet, az Origin kliensen keresztül ingyenesen elérhetõ.

Dani - PCX