Új fény a házban. Kingston HyperX Fury RGB SSD
Ha úgy döntünk, nem félünk attól, hogy a gép minden egyes része világítson, érdemes kipróbálni a Kingston HyperX Fury RGB meghajtót, ami a korábbi modellel ellentétben már fényárban úszik. Gépházi buli!
Úgy tûnik, a gamer PC-k semelyik komponense nem menekülhet az új trend elõl, miszerint a gépházban mindennek világítania kell. Ez az új szokás, egy ideje már az SSD is villoghat, ha erre van igényünk – és hogy ne lenne rá igényünk? Abban a pillanatban, ahogy nem a dobozban látjuk a terméket, hanem látunk egy fotót a sötétben világító Kingston HyperX Fury RGB SSD-rõl, biztosak vagyunk benne, hogy szükségünk van egy ilyenre. Szerelem elsõ látásra. Még a teljesítményét se ismerjük, de a fények láttán már tudni lehet, hogy be lesz szerelve. Lássuk, mire képes mindaz, ami a Kingston lidércfényei alatt van!
Az eredeti HyperX Fury SSD 2014-ben jelent meg, és 20nm-es sík MLC NAND technológiával kombinált SandForce vezérlõt használt. Az új HyperX Fury RGB SSD pedig – a belsõt tekintve - szinte semmiben nem hasonlít a régi kiadásra, annak ellenére, hogy a nem villogó részeinek dizájnja nagyon hasonlít a régi modellre. A Fury RGB újgenerációs Toshiba/SanDisk 64-rétegû 3D TLC NAND technológiát és Marvell 88SS1074 vezérlõt használ.
A Fury RGB fényeit egy a SATA és adatkábelek melletti csatlakozón keresztül lehet irányítani. A Kingston USB micro-B csatlakozót alkalmazott, de elektromosan ez nem kompatibilis USB-vel. Ehelyett egy a dobozban mellékelt adapter kábelt kell használni, amivel az alaplap 4-pines 12V RGB csatolófelületére rákapcsoljuk. Ezáltal lehetõvé válik, hogy a színeket csoportosan beállítsuk, bár a LED-ek egyesével nem menedzselhetõek. Ha a LED kábelt nem használjuk, a meghajtó a gyári alapbeállításnak megfelõen a vörös LED-eket villantja fel és a SATA kábel 12V tápját használja, az eszköz többi része pedig 5V erõforrást használ, mint egy normál SATA SSD. A LED-ek önmagukban is elláthatóak és vezérelhetõek a LED kábelen keresztül, akkor is, ha a SATA tápkábel nem ad áramot.
A HyperX Fury 75 RGB LED belsõ modulokat használ, ezek ugyanarra a PCB-re vannak szerelve, mint a tárhellyel kapcsolatos komponensek. A LED-ek úgy oszlanak el, hogy megvilágítsák a HyperX logót, és a meghajtó éleit. A fény eloszlik egy fehér-átlátszó mûanyag felületen, valamint egy perforált fém felületen, ami sajátos textúrát ad a fényhatásoknak. Ez a két réteg elég sok fényt ki is blokkol, ezért található ennyire sok LED a Fury RGB felületén.
A kivilágítás miatt persze a szokványosnál kicsit vaskosabb a HyperX Fury RGB, a legtöbb SATA SSD 7mm-e helyett 9.5mm vastag.
A PCB tárhely részét tekintve elmondható, hogy a HyperX Fury tipikus SATA SSD komponenseket használ. A Kingston megadja a szekvenciális Input/Output adatokat, melyek SATA esetében szokványos csúcsteljesítményt mutatnak, de nem mondanak semmit arról, hogyan skálázódik a meghajtó teljesítménye a kapacitással, vagy hogyan alakulnak a dolgok, amikor az SLC írás gyorsítótár megtelik. A fogyasztásról megadott adatok látszólag arra az állapotra utalnak, amikor a meghajtót LED-ek nélkül mûködtetjük, és ez a 2.5W helytállónak bizonyul egy modern, alacsony fogyasztású 3D NAND SSD számára. A HyperX Fury RGB 0.46 DWPD mellett 3 év gyártói garanciával rendelkezik, ez némileg kevesebb, mint a 0.3 DWPD mellett 5 éves garancia, amivel a legtöbb SATA SSD érkezik.
A Fury RGB azonban nem úgy támadta be a piacot, mint egy szokványos SATA SSD 3 év garanciával, hanem mint egy belépõ vagy közép kategóriás NVMe SSD. A Kingston saját low-end NVMe SSD-je, az A1000 ennél jóval olcsóbban kapható ennél, így a HyperX Fury RGB-t kifejezetten azok számára tervezték, akik az esztétikai élményért hajlandók némileg többet fizetni és kisebb engedményeket tenni a teljesítmény terén.
A Toshiba/SanDisk BiCS3 64-rétegû 3D TLC NAND flash memóriája került alkalmazásra a HyperX Fury RGB-ben. Azt nehéz lenne eldönteni, leginkább milyen más SSD-t hasonlítsunk ehhez az RGB csodához, mert az SSD-k többsége eleve nem rendelkezik LED-es kivilágítással. De ha lehunyjuk a szemünket és nem látjuk, hogy világít a Kingston SSD, akkor leginkább a Toshiba TR200 és Plextor M8V SATA-meghajtókat lehetne említeni, mint ugyanezen NAND technológiát, de más típusú vezérlõket használó meghajtókat. Említhetjük még a Crucial MX500 és Intel 545s gyártmányokat, ezek szintén mainstream meghajtók, melyek Intel/Micron 64-rétegû TLC-vel mûködnek.
A LED-es kivilágítás bizonyos többletköltséget jelent a Fury RGB számára, ezzel árkategóriát tekintve egy szintre hozza azt néhány olcsóbb NVMe SSD-vel. A Kingston saját A1000 modellje egy belépõ szintû NVMe SSD, ami Phison E8 vezérlõt használ, és lényegesen olcsóbb, mint a Fury RGB MSRP-je. Eközben az ADATA XPG SX8000 a jobban teljesítõ Micron 64L 3D TLC és SM2262 vezérlõ kombinációját használja, és ugyanannyiba kerül, mint a nagyobb kapacitású Fury RGB.
A fogyasztást tekintve elmondható, hogy amikor a Fury RGB teljes fényerõvel világít és SATA tápkábel látja el, 2.24W-al üzemel, ez sajnos bõven elegendõ ahhoz, hogy melegen tartsa a meghajtót akkor is, ha nincs nagy terhelés alatt. Ha mindhárom fénycsatorna aktív, a LED fogyasztása meghaladja a 4W-ot, dehát azért vettük, hogy világítson, nem azért, hogy spóroljunk rajta. Amúgy a szépsége mellett azt is érdemes megemlíteni, hogy 240GB és 480GB kiszerelésben kapható nálunk - mindkét modell esetében 480MB/s az adatírási, és 550MB/s az adatolvasási sebesség.
NTG - PCX
2018. 10. 04
Processzor választás – Teljes útmutató CPU választáshoz
Processzor választás – Teljes útmutató a jó döntéshez
Amikor egy számítógépre gondolsz, könnyű a látványos elemekre fókuszálni: videókártya, tárhely vagy dizájn. A processzor ezzel szemben láthatatlanul dolgozik – mégis minden művelet rajta keresztül történik.
A CPU a rendszer működésének központja. Minden kattintás, minden program, minden számítás itt válik végrehajtható utasítássá. Ez határozza meg, mennyire gyorsan reagál a gép, mennyire stabil több feladat párhuzamos futtatásakor, és mennyire „folyékony” a használati élmény.
Ezért a processzorválasztás nem egyszerűen specifikációs kérdés, hanem működési modell választás. Ha itt rossz döntés születik, azt nem egyetlen helyzetben, hanem folyamatosan fogod érezni: lassabb reakciók, akadozó multitasking és indokolatlan várakozási idők formájában.
A nehézség nem az, hogy nincs információ, hanem az, hogy nehéz jól értelmezni. A magszám, az órajel vagy a generáció önmagában nem mondja meg, milyen élményt ad majd a gép valós használat közben.
Ez az útmutató ebben segít. Nem konkrét modelleket sorol fel, hanem egy olyan gondolkodási keretet ad, amely mentén értelmezni tudod a különbségeket, és tudatos döntést hozhatsz.
1. Hogyan gondolkodj processzor választás előtt?
2. A döntés kiindulópontja: mire fogod használni?
3. Mit jelentenek valójában a CPU specifikációk?
4. Nem csak CPU-t veszel: platform
Amikor egy számítógépre gondolsz, könnyű a látványos elemekre fókuszálni: videókártya, tárhely vagy dizájn. A processzor ezzel szemben láthatatlanul dolgozik – mégis minden művelet rajta keresztül történik.
A CPU a rendszer működésének központja. Minden kattintás, minden program, minden számítás itt válik végrehajtható utasítássá. Ez határozza meg, mennyire gyorsan reagál a gép, mennyire stabil több feladat párhuzamos futtatásakor, és mennyire „folyékony” a használati élmény.
Ezért a processzorválasztás nem egyszerűen specifikációs kérdés, hanem működési modell választás. Ha itt rossz döntés születik, azt nem egyetlen helyzetben, hanem folyamatosan fogod érezni: lassabb reakciók, akadozó multitasking és indokolatlan várakozási idők formájában.
A nehézség nem az, hogy nincs információ, hanem az, hogy nehéz jól értelmezni. A magszám, az órajel vagy a generáció önmagában nem mondja meg, milyen élményt ad majd a gép valós használat közben.
Ez az útmutató ebben segít. Nem konkrét modelleket sorol fel, hanem egy olyan gondolkodási keretet ad, amely mentén értelmezni tudod a különbségeket, és tudatos döntést hozhatsz.
1. Hogyan gondolkodj processzor választás előtt?
2. A döntés kiindulópontja: mire fogod használni?
3. Mit jelentenek valójában a CPU specifikációk?
4. Nem csak CPU-t veszel: platform
Számítógépház részei – így válassz jól PC házat
Számítógépház részei: mit érdemes ismerned vásárlás előtt? Így válassz jól
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go
Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX?
Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX – melyiket válaszd? Így válassz jól
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit
Értékelések