A lényeg odabent rejlik

A tesztelt konfiguráció elemei:

Asrock A320M-HDV alaplap  
Western Digital 1TB 64MB WD10EZEX merevlemez
Logic B26 számítógép ház
LG GH24NSD1 SATA fekete OEM DVD
Sapphire RX550 2GB GDDR5 Pulse 11268-03-20G videokártya
Corsair 2x4GB DDR4 2666MHz Vengeance LPX Black CMK8GX4M2A2666C16 memória

Az AMD sikerre vitte a Ryzen szériátt, ezzel újra valódi alternatívát nyújt a processzorok piacán. A VGA-k tekintetében egyelõre lemaradásban van, viszont aki kizárólag belépõszintû grafikus megoldásban gondolkodik, a Ryzen család 3-as és 5-ös jelzésû modelljei között izgalmas termékekre lelhet.

Az AMD APU leegyszerûsítve azoknak izgalmas választás, akik egy jó ár-érték arányú processzorra vágynak, de egyáltalán nem kívánnak külön videokártyát is vásárolni. A megfelelõ Ryzen modellekben tehát integrált grafikus chipet is találunk, így nem csak általános vagy irodai felhasználásra, de a megfelelõ kompromisszummal akár játékra is alkalmas rendszerünk lehet. Továbbá említésre érdemes, hogy mindezt alacsony fogyasztás és visszafogott hõtermelés mellett érhetjük el. Az Intel is rendelkezik hasonló termékekkel, az elérhetõ grafikai teljesítmény viszont elsõsorban a nagyfelbontású videós tartalmak megjelenítésében nyújt segítséget, és ami fontos, hogy a munkához a processzor erõforrásaira támaszkodik, így az összhatást tekintve nem ér fel egy dedikált VGA-val szerelt konfigurációhoz. Ezzel szemben az új AMD APU-kban valóban önálló grafikai egységek dolgoznak, tehát a korábbi lehetõségekhez mérve számottevõ ugrásról beszélhetünk. 

A Ryzen 3 2200G és Ryzen 5 2400G processzorok beépített VEGA grafikus chippel rendelkeznek, melyek már valóban felveszik a versenyt a belépõszintû grafikus kártyákkal. Próba gyanánt jelen volt egy Ryzen 3 1200 is, mely egy hagyományos processzor, így a tesztben egy 2GB fedélzeti memóriával szerelt RX 550-t is bevetettünk, mely szintén egy alsó szegmensben helyet foglaló VGA. Most megnézzük, hogyan teljesítenek processzoraink önerõbõl, vagy éppen az RX kártyára támaszkodva.

Ryzen 3 1200

Az AMD 2017-ben debütált processzorát az alsó kategóriába szánták, és az Intel i3 szériával szemben nyújtott egészen korrekt alternatívát akár játékokhoz is, pláne, hogy meglepõen jó tuningpotenciált rejt magában. A 4 mag 3100 MHz-en üzemel, integrált grafikus chipet pedig nem tartalmaz. AM4-es alaplapi foglalatba illeszkedik, fogyasztása 65W.

Ryzen 3 2200 G

Az úgy nevezett Raven Ridge SoC APU a mobilpiacra szánt tavalyi fejlesztés, de az újításból szerencsére nem hagyták ki az asztali szegmenst sem, ezzel meglepõen jó áron juthatunk olcsó videokártyákat is kiváltó megoldásokhoz. A szintén négy mag alapórajele már 3500 MHz, a foglalat továbbra is AM4, fogyasztása szintén 65W, ami impozáns, tekintve a beépített grafikus egységet. A VEGA 8-as GPU maximális órajele 1100MHz és természetesen nem rendelkezik saját memóriával, így továbbra is a rendszerünk DDR4-es memóriakészletébõl harap ki magának egy szeletet. A maximális teljesítmény elérését így az alaplapunk által támogatott leggyorsabb memóriaegységek beszerzésével segíthetjük elõ. Jár hozzá egy alacsony profilú hûtõ is, amit elsõsorban a kompakt rendszerek építéséhez szánt az AMD, de aki kevesli vagy tuningban gondolkodik, vásárolhat hozzá méretesebb darabot is. Ügyeljünk rá, hogy alaplapunk a legfrissebb BIOS-szal rendelkezzen, mert a régebbi verziók nem ismerik fel a tesztben szereplõ APU-kat.

Ryzen 5 2400 G

Ahogy az várható, a nagyobb testvér hatékonyabb CPU-val és fejlettebb VEGA chippel érkezik. Elõbbi a megszokott négy maggal 3600Mhz-en és 8 szálon dolgozik, utóbbi pedig VEGA 11 névre hallgat és 1240MHz-es frekvenciára képes. A foglalat AM4 és a fogyasztás továbbra is megáll 65W-on, ami dícséretes eredmény. Természetesen a dobozban itt is megtaláljuk majd az ajándák hûtõt.

Sapphire RX550 2GB GDDR5 Pulse

Az AMD RX550-es igazi belépõszintû kártya, mely hagyományos processzorok mankója lehet médiafogyasztáshoz, munkához, illetve ha játszanánk, de nem vagyunk nagyravágyók. A 2GB méretû 128bit-es sávszélességû GDDR5 memória 6000MHz-en üzemel, a GPU órajele 1100Mhz, gyárilag pedig elérhetõ az 1206MHz-es Boost mód is, ami örvendetes, de masszív teljesítménytöbletet valószínûleg nem okoz majd. Méreteivel az igazi kompakt rendszerekhez illeszkedik, így légterelõbõl megelégszik eggyel is, a nap szerencseszáma pedig a 65, fogyasztásával ugyanis igazodik a Ryzen-ekhez. Érdekesség, hogy létezik 4GB-os kiadás, ráadásul aprócska „low profile” változat is elérhetõ, az igazán helyszûkében lévõknek, irodai gépeket építõknek. Hátlapi kimenetekbõl egy DVI-D, egy HDMI és még egy DisplayPort 1.4 áll rendelkezésünkre.

Elhajítottuk a csattogós lepkét és igazi kihívás elé állítottuk az eszközeinket, jöjjenek a játékok. A felbontás minden esetben 1920x1080 vagyis Full HD volt, a grafikai opciókat pedig nagyvonalúan közepes értékeken hagytuk. Egyedül a GTA V-nél voltunk igazán óvatosak, ahol a korábbi tapasztalatokra hagyatkozva alacsony beállításokkal próbálkoztunk.

Az ingyenes Fortnite Battle Royale népszerûségérõl már sok szó esett, és sokakat érdekelhet, hogy mennyire élvezhetõ egy belépõ szintû konfiguráción.

A Fortnite esetében elõször a minimum értékeket érdemes kiemelni. Az összes variáció közül egyedül a VEGA-val használt 2400G ment 30 FPS alá, a többi esetben néhány FPS-sel 30 fölött maradtak az értékek a legrosszabb esetben is, ezzel a 2200G megelõzte a nagyobb testvérét. A 2200G + RX550 kombó pedig meglepõ módon egy FPS híján 50-es értéken állt meg, ami kellemes eredmény, itt az RX és az olcsóbb VEGA-s processzor jobban együtt tudott mûködni a játékkal. A maximumoknál már fordul a kocka, a 2400G elkönyvelheti a 24 FPS többletet a kisebb modellel szemben, az RX550 pedig úgy tûnik végig lépéselõnyben marad, hiszen bármelyik kombinációt is vizsgáljuk, a 2GB-os kártya jobb teljesítményt ért el a kizáróalg integrált GPU-s próbáknál. Összességében elmondhatjuk, hogy az átlag értékek igen kellemesen alakultak. A legalacsonyabb is 63 FPS, melyet a 2200G ért el, a 2400G ugyan megelõzte, de mindössze 6 FPS-sel, a legjobb érték pedig ezúttal az 1200 és RX550 párosától származik, bár 86-os értékével mindössze 3 FPS-el került a 2200G + RX550 kettõs elé. Akinél esetleg Fortnite prioritást élvez, de nem költene videokártyára, a Ryzen 3 2200G kiegyensúlyozott teljesítményre képes, melyet alacsony beálíltásokkal minden bizonnyal feljebb is tornászhatunk.

Szembeállítottuk vele a hullámot felkorbácsoló PUBG-t, ami sajnos a kezdetektõl fogva szenved az optimalizációs hibáktól.

A Player Unknown's Battleground-ról közismert, hogy nem az optimalizáció bajnoka, és idõnként hajlamos kifogni a drágább PC-ken is. Minket azért hajtott a kíváncsiság, és a végeredmény nem is okozott hatalmas meglepetést. A minimumok 15 és 20 FPS között alakultak, így komolyabb eltérésekrõl nem számolhatunk be, hiszen az RX550 legjobb esetben is 5 FPS-el tudott hozzájárulni a minimum értékekhez. A maximumok kategóriájának utolsó helyén a magányos 2200G futott be 26 FPS-el, ami valóban alulról súrolja a játszható szintet. Mentségére szolgáljon, hogy a játék esetében a játszható relatív fogalom, hiszen 60 FPS körül is hátrányban lehetünk az ennek dupláját élvezõkkel szemben, ezt mindenesetre már mozgóképnek érzékeljük. A 2400G elérte a 35 képkockát, az RX550 ehhez képest csak 5 FPS-t lendített az 1200-as Ryzenen, a 2400G-t 43, a 2200G-t 45 FPs-hez segítette hozzá. Ami az átlagot illeti, az APU-k alul maradtak a versenyben, a 2400G alig 27, a 2200G epdig mindössze 20 képkockát tudott másodpercenként, a 30-as érték eléréséhez és megugrásához már szükség volt az 550 segítségére, bár táncra azért nem perdülünk a számokat látva. A legkiemelkedõbbet a 2400G-vel karöltve érte el, 42 FPS-ével.

A 2016-os DOOM élvezetes játékmenete mellett mindig említésre kerül a finomra hangolt grafikai motorja is, megnézzük meddig terjed a skála.

A Doom esetében igazán kitettek magukért a fejlesztõk, hiszen a közepes konfigurációk is gond nélkül érnek el kiemelkedõ sebességet, kellemes látvány megtartása mellett, ez pedig a VULKAN API bevezetésével vált végérvényessé. A teszt rávilágít, hogy bár integrált megoldásaink térdre nem kényszerítik a játékot, de még közepes beállítások mellett is nagyjából játszható eredményekrõl beszélhetünk. A 2400G-t pedig dícséret illeti, hiszen a legrosszabb esetben 36, átlagban pedig 41 FPS-t ért el, ami ebben a kategóriában kifejezetten kellemesnek mondható, pláne, hogy az RX550-el megtámogatva mindössze plusz 7 frame-el hozta a legjobb átlag eredményt. A többi esetben 2-3 FPS-el 30 alatt alakulnak a minimumok, a sereghajtó pedig a 2200G volt, hiszen önmagában képtelen volt 35 képkockánál többet elérni, míg a többi variáció nagyjából 50 FPS maximum értékben egyezett meg. Az átlagot tekintve a 2200G kerek 30 képkockát tudott, ami kompromisszumos eredmény, a többi esetben 37-es átlag képkockaszámnál rosszabb nem született.

Végül kipróbáltuk, hogy a közismerten nagyigényû GTA V hogyan boldogul ilyen visszafogott erõforrásokkal.

A GTA maximális beállításai irreális terheléssel járnak hardvereink számára, melyek egy ponton túl feleslegesen rontják a teljesítményt, anélkül, hogy szemmel látható módon javítanák a játék megjelenését. Ugyanakkor valamivel visszafogottabb beállítások mellett is elõfordul, hogy egy-egy izzasztó pillanat megnehezíti rendszerünk dolgát. Hogy biztosra menjünk, minden beállítást alacsonyra húztunk és elmondhatjuk, hogy aki arra várt volna, hogy végre az alacsonyabb árkategóriás gépek is kiszolgálják a játékot, az most bátran szerezze be, mert hasítani fog! Na nem a 2200G és a VEGA 8 esetében, de aggodalomra semmi ok, a minimum FPS itt is 38, az átlaga pedig 45, melyek játszható értékek. A 2400G és a VEGA 11, egy magabiztos 10 képkockás ugrással követi a kisebb testvérét, itt már tényleg nem lehet gond. A maradék három esetben, ahol az RX550 is beszáll a játékba, a minimum FPS-ek mindenhol 60 fölött maradnak, átlagban pedig átlépjük a 80-as éréket is!

Azt láthatjuk, hogy bár az RX550 a legtöbb esetben érezteti hatását, ám aki ragaszkodik a leginkább költséghatékony megoldáshoz, annak sem kell letenni a játék lehetõségérõl. A GTA kivételével mindenhol medium körüli beállításokat alkalmaztunk, tehát ha a grafika nem minden, nyerhetünk némi plusz teljesítményt.

Árzóna

Aki csak nagyon ritkán adná játékra a fejét, alacsonyabb étvágyú címekkel, esetleg az évekkel ezelõtti termésbõl szemezgetne, annak kiváló választás lehet a Ryzen 3 2200G. Az APU jelenleg 33.000.Ft körül vásárolható meg, és ez bizony baráti ár, hiszen ha az RX550 videokártya teljesítményére is igényt tartanánk, akkor még egyszer ennyit kell kifizetnünk, a két termék nagyjából egy árban van. 

A Ryzen 5 2400G elõnye látható volt, az ára pedig jelenleg 15.000.Ft-tal magasabb a 2200G-nél, tehát jelenleg 48.000.Ft körül mozog. A 8 szálon dolgozó processzor teljesítménye pedig nem csak játékok alatt, hanem a hétköznapi felhasználás, szórakozás és munka során hosszabb távon elõnyt nyújthat. Bármelyiket is válasszuk, az APU-k ár és teljesítmény aránya valóban elismerendõ. A Ryzen 3 1200 természetesen szintén korrekt processzor, viszont ha figyelembe vesszük alacsonyabb órajelét, illetve azt, hogy VGA-ra is szükségünk lesz a használatához, megfontolandó az intergrált megoldás. A kézenfekvõ példával élve, az itt látott 1200+ RX550-es kombinációra majdhogynem kerek 60.000.Ft-ot kell áldoznunk. A kérdés, hogy a teljesítmény a vonzóbb, vagy az ár és a fogyasztás, ami végül szintén a pénztárcánkon jelentkezik majd.

A tesztben szereplõ konfigurációt egy vásárló állítótta össze, és a választása végül a Ryzen 5 2400G-re esett. A webshopunkban az RX550-el és az önálló 2200G-vel szerelt változatok is elérhetõk, melyek természetesen szabadon módosíthatók.