fb pixel code
  • logo
    Kategóriák
    Kategóriák

A tavaly év végén érkező legújabb Battlefield, már a megjelenés előtt megosztotta a játékosokat, és magam is visszafogott lelkesedéssel vártam, hogy milyen lesz a végeredmény. Az utóbbi években nem kevés botrány kísérte a kiadó EA, és a DICE fejlesztői csapatának együttműködését. Indokolatlanul sűrűn érkező játékok, melyeken érződik, hogy éppen csak sikerült összerakni őket a premierre, a várt tartalom helyett pedig nem egyszer beváltatlan ígéretek, és bicskanyitogató üzleti modell jutott az előrendelőknek és teljes áron vásárlóknak. A legújabb Battlefield V sem lóg ki a sorból, és bár továbbra is szállít olyan értékeket, amik nem elvitathatók egyetlen Battlefield epizódtól sem, a mosolyunk nem lett őszintébb tavaly november óta. Régen nem jártunk már a második világégést megfestő virtuális harctereken, most elsődlegesen az egyjátékos kampányt boncolgatva nézzük meg, mit is a helyzet a legújabb epizóddal.


Hol is kezdjem?


Az első nemzetközi sokkot az E3-as trailer okozta, melyben a műkezű női katona nagyjából teljesen lefedte látóteret. Az internetes reakciók persze mindig rendkívül hevesek, de ha lecsupaszítjuk a reakciókat az egyszerű kérdésekig, valóban jogos kételyeket találunk. A Call of Duty WWII után sejthető volt, hogy az új BF is visszakanyarodik az oly sokáig hanyagolt második világháborúhoz, amely anno mindkét sorozatot sínre tette. Ám az eltelt évek alatt olyan változások mentek végbe mind a társadalomban, mind a játékiparban, amelyből az időközben hatalmasra duzzadt kiadók is egyre nagyobb részt vállalnak.

Ahogy nagyapáink mesélték

Az kétségtelen, hogy aki a kétezres években volt fiatal, és az elsők között váltott jegyet az élményre, a világháborús filmek romantikájának, a realizmus érzését erősítő atmoszférának és játékmenetnek olyan egységét tapasztalhatta meg ezekben a címekben, amik egy életre ellátták élményekkel. A történelmi hitelességet számonkérőkön már akkor is sokan mosolyogtak, hiszen míg a COD elsősorban a Ryan közlegény megmentésére hajazó, eltúlzott jeleneteket helyezte előtérbe a régi pörgős deathmatch élménnyel karöltve, addig a Battlefield az igazi sokszereplős csatákban jeleskedett, földi és légi járművekkel, különböző kasztokkal, egészen letaglózó élményt nyújtva.


Mindkét széria bejárta a maga útját, de titkon mindenki remélte, hogy a visszakanyarodás a történelmi témához majd egyfajta reneszánszt hoz magával, ám a fél gőzzel készített, újrahasznosított tömegtermékek piacán sajnos naiv gondolatnak bizonyul igazi fordulatot várni. Itt az új Battlefield, mely megörökölte a Battlefield 1-ben megismert War Stories játékmódot, ami az egybefüggő Single Player kampány helyett, elszeparált történeket bemutató epizódok kis csokrát kínálja.

A bőség zavara


A sorozat második epizódja már tartalmazott egyjátékos módot, ám csak a fejlesztés végén építették be, és a mai napig is csak alacsony prioritású eleme a nagy egésznek. A Battlefield lényegét mindig a tartalmas multiplayer adta, de nem bánta senki, ha egy-egy rövid küldetés erejéig magunkra maradunk, ha másért nem is, bemelegítés gyanánt az online harcok előtt. Az a helyzet, hogy ennél többet most sem igen tud az a néhány óra, amit az összesen négy rövid epizód rejt. A fejlesztők és a kiadó kommunikációja szerint, a Battlefield V, a korszak ismeretlen és eddig feldolgozatlan eseményeit igyekszik megjeleníteni, de azt nem gondoltuk, hogy ezt ennyire komolyan gondolják majd. Annyira, hogy a végeredmény alig emlékeztet bármire, amit eddig a második világháború kapcsán megismertünk, vagy tapasztaltunk, de ne szaladjunk előre.


A COD epizódjainak állandó kritikája, hogy rövid és összecsapott kampányokat kapunk, béna akciófilmes sablonokkal, repetitív agyaggalamb lövészettel, melyet nem ment meg a multiplayer kompetitív kihívása. Ennek a lapos utánérzését szállították pl. a BF3 és 4 single opciói, sok látványos script, unalmas lövöldözés, felejthető élmény. A Battlefield 1 szakított az egy íven haladó történettel, és epizódokikus felépítésre váltott, mely lehetőséget adott több karakter bemutatására, és indokolta az eltérő helyszíneken játszódó cselekményt. Már ha lenne olyan. A War Stories egyik legnagyobb hibája, hogy technikailag is rendkívül megúszósak, a történeteinek rövidségét pedig nem dobja fel semmi emlékezetes ötlet, csavar, vagy elgondolkodtató elem. A nagyjából 5-6 óra összesített játékidő alatt majdnem végig teljesen komolyan vehetetlen meséket kapunk, a történelmi hitelességet párszor nagyítóval kereshetjük, és bár szolgál felvetésekkel, sajnos az összhatás csak azoknak fog tetszeni, akik úgy fogyasztják a játékokat, ahogy a kedvenc sós snackjüket. Befalják, aztán nyitnak egy másikat.


A hitelesség hiánya nem okozna gondot, ha a játék egyértelműen kommunikálná a saját egyéniségét, ahogy az korábban többnyire működött is. Bár az itt tapasztalt jelenség valójában a Battlefield 1-gyel kezdődött, annak valahogy sikerült megszerettetnie velünk az alternatív első világháborúját, az indokolatlanul sokféle fegyverrel, aranyszínű skinekkel és mozgalmas játékmenettel. Valószínűleg a jól sikerült játékmódoknak, az új elemeknek, és az eddig feldolgozatlan korszaknak köszönhetően. De ott a nagyot hasaló Hardline, ami szintén nem a legjobban elsült ötlet, de legalább állított valamit, és tartotta magát hozzá. Működhetne ez is, ha az egészét nem uralná egyfajta patetikus, tanár bácsis hangnem, ahol folyamatosan oktatnak minket az utolsó nagy háború borzalmairól, embertelenségéről, az elszenvedett veszteségek értelmetlenségéről, miközben az egész produktumban, a többjátékos módot is beleértve, egyetlen horogkereszt sincs. Ez nem egy második világháborús játék. Érthetetlen volt látni, hogy milyen kínosan ügyelnek az összes apró részlet kilúgozására, ami közelebb hozna minket a korszak hangulatához, miközben eddig soha nem látott vizualitással megtámogatva élhetjük át a harcok kaotikus légkörét.


A War Stories tehát összesen négy rövid epizódból áll, mely különböző frontokra kalauzol minket. A szándék tehát olyan események felelevenítése, melyek nem kerültek feldolgozásra korábban, vagy lepattantak a tömegkultúra pajzsáról.


Valós események alapján


Under No Flag

1942. North Afrika

Piszkos 12-ig számolok


Az első kaland gond nélkül lenyúlja, khm., vagyis merít a népszerű klasszikustól, a Piszkos 12-től, és egy bűnözőt állít a középpontba. Igaz, hogy nincsenek dokumentált esetek hasonló sorozási megoldásokról, de ezt nézzük most el, hiszen nehéz volna komolyan venni. Hősünk egy ifjú ír bankrabló, mellesleg robbantási szakértő, aki kézenfekvő választás kritikus háborús helyzetek megoldására. Ki is hozzák hát a börtönből, hogy egy vágással egyenesen Észak-Afrikában találjuk magunkat. A komolyságot már az első percekben eltolja magától, kerüli a drámát (bántam is, hiszen a rendszerint elhalálozó mentor figurája mindig friss és eredeti ötlet) és a mélység minden formáját. Semmi baj, legalább nem szól folyamatosan lassú hegedű szó, miközben a jók lassított felvételben hullanak el. Helyette egyfajta buddie movie-t kapunk, ízes akcentusokkal. Az a baj, hogy meg kellett izzadnom, hogy legalább ennyit el tudjak mesélni. Az összes felvonásra igaz, hogy rövidségük miatt alig jut idő bármit is kifejteni.

Társaságban jobban telik a háború


A mi részünkről nagyjából a szokásos feladatok várnak ránk. Ha a COD kampányai unalmasak, és önismétlők, akkor mit mondjak most? Az alig pár óra alatt, kevés erőfeszítést tapasztaltam a fejlesztők részéről, hogy valamivel feldobják a játékmenetet, helyette megkapjuk a lineáris pályákat, ahol többnyire vagy haladunk A-ból B-be ahol felrobbantunk valamit, vagy kapunk 3 pontot a térképen, amit tetszőleges sorrendben közelíthetünk meg, a türelmesen várakozó ellenfelek lenyomása után pedig valószínűleg felrobbantunk, vagy magunkhoz veszünk valamit, más feladatunk nem nagyon lesz. Ezen felül a BF 1-hez hasonlóan továbbra is erőltetik a lopakodást, ami továbbra is nehezen illeszkedik a játékmenetbe. Hangtompítós fegyvereket találunk minden második őrponton, és elszeparáltan járőröző katonákat, akiket hátulról gondosan ledöfhetünk, majd hatástalaníthatunk egy riadót aktiváló kapcsolót. Ez inkább érződik időhúzásnak, ami megtoldja a játékidőt, hiszen ha végig szaladjuk és lőjük a küldetést, hamar a végére érünk. Kényelmes megoldás, ami azt mutatja, hogy az előző rész óta nem foglalkoztak túl sokat az egésszel.

A hangvétel végig könnyed marad, az ifjú bűnöző és mentora froclizzák egymást, a történetből pedig kiderül, hogy bár dicsőség nem létezik, de hősiesség mindenképpen. Persze érthető a visszafogott kezdés, hiszen a maradék három történet már komorabb pillanatokat tartogat.

Nordlys

1942: Norway

Született partizánok 2 - Anyám, nagy a baj

Alapvetően maradunk a kalandfilmes vonalon. A történet szerint a megszállt Norvégiában tevékenykedő ellenállás, titkos német kísérlet bojkottálását igyekszik végrehajtani. A nyitójelenetben egy fiatal német tiszt vallat egy helyi partizán nőt, majd jön a csavar. A megmentésére igyekvő hősünk, a fogvatartott nő kb. 10-13 év körüli kislánya, aki sítalpakon száguldva keresztül lövi magát a fél megszálló seregen. Wow! Ez a maga nemében egészen szórakoztató!

A tudat, hogy egy kislánnyal megyünk végig a történeten, egészen vicces volt. A hóviharban lopakodva, egyenként nyársaljuk fel a katonákat, máskor egész tárakat ürítünk ki rájuk, vagy magabiztos mesterlövésekkel terítjük le őket. Úgy sorozunk az MP40-essel, mint egy veterán, és több helyszínt is a levegőbe repíthetünk. Egyetlen tüsszentés nélkül túléljük a fagyhalált, átfagyott testünkkel még két mozdulattal elintézünk egy kipihent, felnőtt katonát, hogy tovább lőjük és robbantsuk magunkat a drámai végkifejletig. Meg kell hagyni, a Frostbite Engine továbbra is fantasztikus, és sok esetben meg is menti a kissé fantáziátlan környezetet lenyűgöző időjárási effektjeivel, éles textúráival. A pályának amúgy vannak hangulatos pontjai, főleg az elején, amíg a mentőakció zajlik, a fagyos tájon bolyongva pedig nem egyszer libabőrös lettem a fűtött szobában. A legfeszültebb pillanatokat talán az nyújtotta, mikor a kíméletlen hóviharban egyik őrposztról kell eljutnunk a következőig. Az ott didergő katona likvidálása után szinte átöleljük majd a tábortüzet, és nehezen vesszük rá magunkat a továbbhaladásra. Kár, hogy a játék vége felé annyira túltolják a dolgot, hogy az egész inkább emlékeztet egy Tomb Raider jelenetre, ahol az egyik pillanatban törékeny hősünknek komoly nehézséget okoz egy bőr alá szorult szálka, hogy aztán gond nélkül túléljünk egy sor robbanást, zuhanást és fullasztó merülést.

Te jó ég, mivel etethették a kislányt?


Van tehát a fizikát meghazudtoló síelős száguldás, hóviharban lopakodás, robbantás. De nem úgy rémlik, hogy valós eseményekről volt szó? Később tudtam meg, hogy ez a valóságtól éppen csak minimálisan elrugaszkodó kaland, valóban egy megtörtént esetnek hivatott emléket állítani. Egy olyan történelmi eseménynek, ahol a norvég ellenállás tagjaiból álló kommandó, a létesítménybe behatolva egyetlen élet kioltása nélkül semmisítették meg, az ott előállított nehézvizet, ezzel valószínűleg megváltoztatva a háborút, és vele a történelmet. No persze, ez utóbbi részben csak spekuláció, és talán azt is csak én gondolom, hogy egy ilyen esemény más tálalást érdemelne, de vajon az ezres nagyságrendű bodycount-ot összehozó kislány meséje biztosan a legméltóbb módja az emlékezésnek? Érzek némi kontrasztot az eredeti történések és azok megvalósítása között, de ez csak szőrszálhasogatás. Ne értsetek félre, egy háborús akciójátéktól nem feltétlenükl várok sunnyogós, vérmentes lopakodást. Viszont a sikeres misszióig vezető események, vagy a megmaradt anyagokat menekítő német szállítmány levadászása önmagában is megérne egy komolyabb, részletesebb feldolgozást. De ha ez itt nem megvalósítható, 1939 és 45 között sok minden történt, csak akad még ott valami, amit kevésbé ízléstelenül is be lehet mutatni.


Ha már kislány. Érdekes látni, hogy a fejlesztők némileg visszatáncoltak a népharag hatására, és az internetet traumatizáló félkarú katonalányt teljesen eltüntették, de a kész játék tükrében nem érteni miért. A felhördülést követően több nyilatkozatot is adtak, miszerint akinek nem tetszik az irány, az ne vegye meg a játékot, sőt egyenesen iskolázatlannak titulálták azokat, akiknek nem tetszik a politikaialg korrekt fordulat, amit a Battlefield 1-ben már elkezdtek. Így kell higgadtan kezelni az elszabadult indulatokat. Végül kihagyták az említett szereplőt, ám a főmenüben egy női katonát láthatunk, az online harctereken pedig nem egyszer színes bőrű nőket, akár német egyenruhában és rohamsisakban. A lényeg mindössze az a következetlenség, hogy nem vállalták egészen a koncepciójukat, ugyanakkor jól kiosztják a leendő vásárlókat. Megtartják a koridegen megoldásokat, ám tisztában lévén a nyilvánvaló abszurditással, eltüntetik a náci jelképeket, mert az aztán túlzás lenne, ha a fekete német nők, horogkeresztes karszalagokkal meg zászlókkal rohamoznának. A gond továbbra sem az, hogy mernek hozzányúlni egy történelmi helyzethez, hogy elmeséljenek egy történetet, hanem az, hogy valódi közlés hiányában pusztán aktuális politikai gesztusok maradnak. Miközben süvítenek a lövedékek, robbanva szakadnak ránk az épületek, nem sok időnk jut ilyesmin lamentálni. Ám a menübe visszatérve azt érzem, hogy nem ragad magával a hangulat, inkább elidegenít, hiszen ha a játék nem találja a helyét, akkor a játékos sem fogja.


Tirailleur

1944: Provence

Izgalmas kirándulás, látványos idegen tájakon


A történetek második fele valamivel visszafogottabb módon közelít a választott témájához, ami kifejezetten jót tett a végeredménynek. A történet középpontjában azok az afrikai katonák állnak, akikkel a Franciák a gyarmatosítást követően feltöltötték seregeiket, és több hadi cselekmény során is bevetésre kerültek, az első világháborút is beleértve. A téma ritkán kapott komolyabb hangsúlyt, a popkultúra szűrőjén nem igen ment át, pedig az első ilyen alakulatot 1857-ben szervezték meg, és új hadászati technikát képviselt. A harcmodoruk lényege nagyjából az ellenséges erők meglepetés szerű szétzilálására, megtizedelésére épül, a nagyobb seregekkel folytatott álló harcok helyett.

1940

A konfliktus alapja elsősorban egy számukra idegen országért és kultúráért küzdő katonák helyzete, ami persze büszkeség és bizonyítási vágy fűtötte magánakcióhoz vezet. A cselekmény főhősei meglepő módon egy forrófejű ifjú, és idősebb tapasztaltabb testvére, akik vált vállnak vetve küzdik el magukat a végkifejletig. Bár olyan mély nyomott azért nem hagy, az alapötlet mindenképpen érdekes, és a vártnál ízlésesebb módon sikerült levezényelni. A harcok itt sincsenek túlgondolva, pontról pontra haladunk előre, egy-egy diadalittas szónoklattal töltve ki a harcok közötti szüneteket. A lényeget teljesíti, hiszen a források szerint több hadműveletben is fontos szerep jutott a kolóniákból származó katonáknak, ráadásul az első világháborúban komoly emberveszteséget elszenvedett franciáknak szüksége is volt az állomány feltöltésére.


Sajnos túl mélyre itt sem szántanak. Többek között megtudhatjuk, hogy hiányzik nekik a családjuk, és egy-egy pillanat erejéig tanúbizonyságot tesznek erkölcsi fölényükről is, mikor példát mutatnak emberségből és futni hagynak egy német katonát. Láthatjuk, hogy kitaszítottnak érzik magukat, miközben helyt kell álljanak egy idegen háborúban, így motivácónak nem marad más, csak a harcmezőn elért sikerek és az őket összefűző kötelék. A bemutatott jelenetek sajnos itt is félrevezetőek. A fellelhető források szerint, az afrikai katonák nem szenvedtek el megkülönböztetett, vagy diszkriminatív bánásmódot francia feletteseiktől, ahogy azt az epizód elején sugallják számunkra. És fel sem merült, hogy latrinaásással úszhatnák meg a véres bevetéseket, hasonló munkát az összes ott szolgáló katonára kiróhattak, és ki is róttak. Azon képsorok, ahol a színesbőrű katonákat kiretusálják a fronton készült csoportképekről szintén felesleges, hiszen számos valós fotón és felvételen láthatóak, érdemeik szerint akár kitüntetésekkel az egyenruhájukon. A jelenlegi viszonyokat és politikai narratívát rávetíteni egy töb mint 70 éves körülményrendszerre nem korrekt, hiszen a legtöbb amivel adózhatunk a múlt szereplőinek, hogy a történelem elferdítése helyett megpróbálunk emlékezni rá és tanulni belőle.

Ez már csak így megy

Sajnos az általunk irányított katonán és testvérén kívül nem sokaknak jut szerep, a feladataink pedig nagyjából a megszokott recept szerint alakulnak. Egyszer a harcmezőn rohangászunk muníciós ládák és felrobbantásra váró lőállások között, míg csapatunk türelmesen fogja fel rendületlenül újratermő ellenfeleink lövedékeit. Máskor egyedül, az erdőben lopakodva számolunk fel teljes osztagokat, a jól bevált Rambo stílusban. A helyszínek sem túl emlékezetesek, viszont a grafika továbbra is elképesztő. A hóförgeteg helyett őszi színkavalkádban pompázó, sűrű levélzuhatagban gázolva haladhatunk előre. Bár a szélfútta leveleket a Battlefront 2-ben már unalomig csodálhattuk, attól még működik és tényleg nagyon hangulatos.


The Last Tiger

1945. Rhineland

Mondtam, hogy ne turistaszezonban jöjjünk


Az utolsó, negyedik epizód helyzete több szempontból is különleges. Először is a játék azon részéhez tartozik, mely a megjelenéskor nem volt játszható, ezzel együtt pedig az EA, az elmúlt évek hibáit és botrányait, a vásárlók teljes hülyének nézésével próbálja meg orvosolni. A megjelenéskor félkész de teljes árú játékok, amiket hosszú hónapok várakozás után sikerül játszhatóvá tenni; a még egy teljes játék árába kerülő DLC-k; a szűkös tartalmat nevetségesen igazságtalan fejlődési rendszerrel és random lootboxokra épülő, lehúzós üzleti modellel megfejelő kiadó úgy gondolta, hogy az itt alkalmazott módszer lesz a legjobb megoldás. Az újabb bugos és kiforratlan húzónév bár ismételten félkészen érkezett és nem nem robbant bankot a belesűrített tartalommal, simán eladható 60 euróért úgy, hogy a hiányzó tartalmakat ingyenes szolgáltatásként tálalja. És azt is elvárja, hogy megegyük, sőt még izgatottak is legyünk miatta. Micsoda újszerű megközelítés! Folyamatosan érkező tartalom és frissítés? Bullshit. Ez nem egy mobiltelefon, ez egy videójáték. A játék egy negyedének kivágását és részletekben való kiadását mióta hívjuk pofátlan lehúzás helyett újszerű tartalomszolgáltatási metódusnak? Mellesleg vonakodom elhinni, hogy ennek a negyedik epizódnak az elkészítése olyan komoly erőfeszítéseket igényelt, hogy további hónapokra volt szükség a fejlesztéséhez. Bár a játék megjelenéskori, illetve mostani állapotát figyelembe véve akár ez is lehetséges.


Másodsorban azért különleges, mert az egyik legfelemásabb élményt nyújtotta a négy epizód közül. Az átgondolt koncepció helyett, politikai korrektséggel kacérkodó vállalattól nem vártam, hogy tényleg egy német oldalon játszódó történettel rukkol elő. Nem mintha ez bármiféle pozitív hozadék ígéretével bírna a minőségre vonatkozóan, viszont többnyire tabunak számít még az ötlet is. Egy két filmet és persze jóval több regényt leszámítva, videojátékban a legritkábban fordult elő a náci oldalon harcolók élményeinek bemutatása. Aztán eszembe jutott a Battlefront 2 nevetséges története, a főhős másodpercek alatt, minden logika nélkül megejtett köpönyegforgatásával. Egyik pillanatban a galaxis leigázó erők hithű tisztje, a másodikban az ellenállás élére tör és volt társait lövi halomra. Maradjunk annyiban, hogy még friss az emlék, és nem ígért sok jót, a tankos kalandot illetően. Aztán újabb meglepetés ért.


A közmondás így tartja: „A gonosz diadalához csak annyi kell, hogy a jók tétlenek maradjanak„. A kezdő képsorok alatt hallható rövid történet tanulsága ez. Először azt hittem, hogy a kollektív bűnösségre akarnak utalni, de az írók nagyvonalúbbnak bizonyultak ennél. A rövid játékidő nagy részét persze a legendás Tigris tankban töltjük majd, mégis átélhető lesz, ahogy egy veterán parancsnok a háború utolsó napjaiban megkérdőjelezi az általa szolgált rendszert és annak tetteit. Embereket látunk, azonosulható figurákat, áldozatokat és hősöket. Erre valóban nem számítottam. Nincsenek könnyű döntések, értelmetlen fordulatok csak azért, hogy ezredszer is igazoljuk a jók és rosszak örök harcában elfoglalt helyünket. Még az erősen fanatizált lövész fiú, Schröder karaktere sem ébreszt bennünk gyűlöletet, inkább bemutatja a tökéletes katonát, akinél az erkölcsnek és emberségnek alig hagyott helyet az ideológia, aki haláláig küzdene a hitéért. A parancsnok mellett ott van még harcostársa és barátja, a tankot vezető Kertz is, aki rég belefáradt a harcokba és már nem dédelgeti a győzelem illúzióját. Jelen van még egy mellékkarakter, az ifjú Hartmann. A háború vége felé nem volt ritka, hogy akár fiatal tinédzser fiúkat is besorozzanak, erre láthatunk példát a Bukás című filmben is. Igazi ellentéte a fanatikus lövésznek, megtört, retteg és a mentális összeomlás szélén áll. Egy sikerre ítélt csapat, nem igaz? Kapunk leckét embertelenségről, példát emberségességből, érezhetjük egy kiszenvedő háború utolsó pillanatainak értelmetlenségét. Mi rontja el mégis?


Mi rontja el az egész jónak ígérkező ötletet? Melyikkel kezdjem? A négy közül a legfantáziátlanabb játékmenettel, vagy a történet teljes átélését és drámai lényegét gáncsoló értelmetlen cenzúrával? Látunk egy tanmesét a Harmadik Birodalom bukásáról, a harcok közben a saját otthonukat is rombolni kényszerülő harckocsizók szemén keresztül. Láthatunk szívszorító képeket az elgyötört civilekről, a helyszínen kivégzett dezertőrökről, majd az egész súlyát elveszik azzal, hogy nem merik kirakni azokat a szerencsétlen horogkeresztes zászlókat. De ha egyszer az borított mindent, ahol a hitleri rezsim gyakorolta a hatalma, és midnenekelőtt Németországban? Nem nem, ebben a háborúban nem. Még a „náci” szó, vagy egyéb akkor használatos szinonima kerülésére is kínosan ügyeltek. Helyette egy alkalommal „iron cross-nak” vagyis „vaskeresztnek” nevezik a német haderőket. Ez egy alternatív második világháború, de bár érteném, hogy miért volt erre szükség. Mire szolgál a cenzúra, egy történelmi eseményeket feldolgozó és a háború iszonyatát bemutató történetben? Egyik pillanatban egy elferdítve bemutatott eseményt látunk fikciós, kalandfilmes köntösbe bújtatva, az epizód elején és végén meg olvashatjuk a történelmi tények összefoglalóját. Oké.

Látványos cenzúra


Mi vár ránk a tankban? Nos, a pályát nagyjából úgy képzeljük el, mint egy régi két dimenziós platformjátékban. Az egyik sarkon jobbra, a következőn balra, puff-puff. A következőn balra, aztán jobbra, puff-puff. A városi páncélkocsis ütközetek persze nem sok teret hagytak a változatosságnak, és a romos és szűk utcákon való feszült araszolásnak megvan a maga izgalma, de a végeredméyn ettől még nem lett túl fantáziadús, és ez a megúszós pályaszerkesztésnek köszönhető. A ránk rontó ellenfelek nagyjából kimerülnek kétféle harckocsiban, gyalogosokban, és egy jelenet erejéig kiszállhatunk, hogy légvédelmi ágyúba pattanva levadásszuk a ránk rontó bombázókat. A környezetünk pedig laposabb mint korábban bármikor, a szétrombolt városkép hiteles érzetet kelt, de sok egyedi épülettel nem kecsegtet, szinte ugyan azok az elemek ismétlődnek, egy két autóroncs, villamos, leszakadt homlokzatú ház, idővel egy-egy maga alá roskadt felüljáró majd híd. Bár a játékidő az átvezetőkkel együtt továbbra sem lesz sokkal hosszabb egy óránál, pár lövés után előre tudjuk majd, melyik ablakból számíthatunk rakétára, és tudni fogjuk mely területen számíthatunk mögöttünk felbukkanó tankra. A Tigris ágyúja elég hatásos, a lövöldözés is szórakoztató, de az élmény elég visszafogott, mert az összhatásról továbbra is süt, hogy félgőzzel csapták össze, pedig ennél mindegyik rész gazdagabb és gondosabban összerakott megvalósítást érdemelne.

Még valami?

Piros pontot ért, hogy az összes szereplő a saját nyelvén szólal meg, így autentikus Francia vagy épp Norvég szinkronokat is hallhatunk. Sajnos az egész játékra igaz, hogy az izgalmasan megkreált helyszínek helyett, nagyrészt az effektek összhatása felel a látványért, hiszen a bejáratott Frostbite Engine-nek hála, a legegyszerűbb kis zug is rohadt jól néz ki. Na persze nem akarok igazságtalan lenni, vannak hangulatosra sikerült pillanatok, és a multiplayer pályáin is akadnak mutatós helyszínek, mint a végtelen arany mezők, vagy a rotterdami vasúti híd, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy kevés az igazán emlékezetesre sikerült térkép. Azzal, hogy az új területek mellett nem kaptunk egyetlen ismerős, ikonikus városrészt, vagy csatamezőt sem, számomra csorbul az összkép, és tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Ahogy azzal sem, hogy szívesen láttam volna az amerikai vagy japán katonákat, még több pályával, bővült járműparkkal és fegyvezettel. A novemberi megjelenés óta több frissítés is érkezett a játékhoz, ami a tetemes számú hibát és hiányosságot hivatott javítani, ám jelenleg még nem tökéletes az összkép. A single player ugyan nem volt vészes, de ott is találkoztam bugokkal, levegőbe ragadt ellenfelekkel és furcsa fizikai jelenségekkel, ez pedig hatványozottan igaz a többjátékos módra.

A legfrusztrálóbb helyzeteket talán mégiscsak az olyan játékmechanikát illető döntések szülik, mint például az újragondolt squad rendszer. Kétségtelenül feldobja a játékot és erősíti a csapatmunkát, hogy halálunk után azonnal visszaugorhatunk a harcba egy társunk mellé, ám nem egyszer voltam tanúja, az orrom előtt megjelenő ellenfeleknek, akik annak rendje és módja szerint agyon is lőttek. Máskor én csatlakoztam a társaimhoz, hogy három oldalról egy pillanat alatt szét is szedjenek, mert a játék egy darálóba rakott. Volt olyan is, hogy az egész squadot lenyomtuk, ám az újraéledő játékos pont abban az ezredmásodpercben érkezett, mikor az utolsó társa kivérzett, így az illető egy üres placcon találta magát, mintha csak a Harry Potter univerzumból kölcsönzött hopponálási technikát gyakorolná.

Érdemes pár szót ejteni a semmiben elakadó lövedékekről. Jópárszor szemléltem akár a tank lövege mögött állva, ahogy az általam kilőtt golyók pár méterrel előttem a semmibe csapódnak. Eközben azon tanakodtam, hogy vajon láthatatlan falak vagy golyóálló faágak vesznek-e körül, esetleg bagatell hibáról van szó. A megjelenést követő negyedik hónapban, egy több mint 16 éves játéksorozattól. A Grand Operations szintén a megúszós elemek egyike, nem egy átgondolt játékmód, inkább egy randomgenerátorra emlékeztet. A csapatmunkát még a legcsiszoltabb squad rendszer sem helyettesítheti, és bár lehetőségünk van felsegíteni a társunkat akkor is, ha épp nem felcser karakterrel megyünk, egész komoly gyűjteményem van olyan screenshotokból, ahol gond nélkül hagytak kivérezni a jóformán rajtam fekvő, vagy körülöttem rohangászó csapattársak.

Velem maradt az utolsó percekben is

A legtöbb fegyverre szinte bármilyen távcsó felszerelhető, ez viszont a legkisebb probléma, és egy ideje már bevált lehetőség. Igazából segíti is a játékmenetet, hiszen igen méretes területeken zajlanak az ütközetek, bár a tapasztaltabb játékosok néha egész extrém távolságokból képesek kilőni nem éppen távoslági fegyverekkel, de ez már legyen az én bajom. A karakterszerkesztési lehetőség alapvetően nem rossz ötlet, de a csaták közben néha inkább éreztem magam egy steampunk divatbemutatón, mint valódi harctéren. Tetszett a fejlesztett mozgás, az ablakokon, vagy kerítéseken dinamikusan vetődhetünk át, és már meggörnyedve is szaladhatunk, ezzel elefedve a régi idők lomha, nehézkesen mozgó karaktereit. Ez illik egy háborúhoz, hiszen ha lőnek ránk, akár a falon is felszaladunk ha muszáj, hiszen ezért kaptuk a kiképzést. Sajnos a vault rendszer sem tökéletes, nem egyszer nevetségesen apró tereptárgyakban akadtam el, vagy derékmagasság alatti kiszögelléseken sem voltam képes átmászni, a hosszas próbálkozásnak pedig általáaban egy géppisztolysorozat vetett véget. Amikor működik, akkor feldobja és dinamikussá teszi a játékot, amikor nem, akkor megnöveli a vérnyomásunkat. Sok-sok kisebb-nagyobb hiba és részlet maradt még. Az átgondolatlan, sokadik éve öröklődö menütől, a lassú matchmakingen át, a vért és verejtéket követelő küzdelem után lazán kivágó szerverekig. A csiszolatlan játékmenet, gyenge netkód, szerverhibák, a kissé unalmas pályák mind-mind olyasmi, ami valakinek több frusztrációt okoz majd, mint amennyi élményt amúgy nyújt a játék.

Az xp-nek annyi

A lövöldözés a korábbiaknál gyorsabbnak érződik, néha pörgősebbnek, mint egy Call of Duty epizódban, ami rendkívül szokatlan, de azért fel lehet venni a ritmust. A sniperekkel messziről kiosztott fejesek pedig még mindig elégtételt nyújtanak, már ha éppen mi fogjuk a puskát. Továbbra is igazságtalannak érzem, hogy a távcsöves puskával egy centiről leadott lövés továbbra sem okoz halálos sebzést, de lehet, hogy ez így van jól. Ha megfelelő társakkal, esetleg barátokkal játszhatunk, az élmény továbbra is hatványozódni fog, hiszen a valódi csapatmunkát és a közös élményeket egyetlen random mérkőzés sem közelíti meg, vagy csak nagyon ritkán.

Bármilyen szomorú vagyok, nem tudom jó szívvel ajánlani a Battlefield V-öt. Egy drasztikus leárazás mellett persze jó vétel lehet, ám azzal, hogy már a megjelenés után két héttel árcsökkenés volt tapasztalható, csak sót hintettek a vásárlókon ejtett friss sebbe. Az tény, hogy az eddigi eladási mutatók nem éppen rózsásak, és ennek jó részét a sajtókommunikációnak köszönhetik, ahol a fanyalgókat eltanácsolták a vásárlástól. Ez be is vált, az EA pedig most tanakodhat egy sort, hiszen új Battlefield cím még nem fogyott ilyen rosszul, és eddig arra sem volt példa, hogy a megjelenést követően azonnal kedvezményekkel és akciókkal próbálják meg visszaédesgetni a játékosokat. Jelenleg a kezdeti 60€ helyett akciós 30€-s áron szerezhetjük be, ami ugyan nem rossz ár, ugyanakkor sok jót sem jelent egy új cím esetén. A Deluxe Edition 40€, de azt mindenki maga döntse el, hogy a digitális bónuszok megérik-e a 10€-s felárat.

A Battlefield V valójában nem rossz játék, hiszen a hatalmas, akár 64 fős csaták továbbra is szórakoztatóak, a grafika pedig elképesztő, de a kiadó hozzáállása legkevésbé sem felhasználóbarát. Az etnikai és politikai tartalmú állásfoglalás pedig pusztán üzleti megfontolás, ahogy minden más is egy ekkora kiadó esetén. Nyilatkozzanak akármit a közösség és a játékosok igényeiről, a döntések mögött rideg üzleti számítások állnak. Gondoljunk csak vissza az úgynevezett bétára, ahol egy hónappal a megjelenés előtt próbálhattuk ki a játékot. A béta teszt többnyire a fejlesztés középső szakaszában nyújt lehetőséget a készítőknek, hogy a játékosok tapasztalatai alapján csiszolhassák a játékot, és így jut idejük komolyabb változtatásokra is. Ehhez képest a BF V bétája egy hónappal a megjelenés előtt zajlott, ami egy egyszerű promóciós kampány volt, az ott tapasztalt hibák nagy részét a teljes verzióban is viszont láthattuk, számottevő javulás nem történt, és nem is volt rá elég idő. Sajnálom, mert alapvetően kedvelem a franchise-t és a DICE-t, de érződik rajtuk, hogy egyre nehezebben tudnak megfelelni a kiadó által diktált tempónak, hiszen minden évben érkezik tőlük egy játék. Ettől függetlenül elismerendő, hogy időről időre reagálnak a játékmenetet érő kritikákra, és igyekeznek javítani a legtöbbet említett hibákat.

Aki nem ragaszkodik az autentikus történelmi részletekhez, és a tapasztalt jelenségek nem rontják el számára az élményt, az egy szórakoztató és látványos online lövöldét tudhat magáénak. A kevéske újítást a szintén később érkező, elmeradhatatlan Battle Royale mód még ellensúlyozhatja, azok számára, akik még nem unják ezt a hatalmas teret hódító játékmódot. A kételkedők pedig jobb ha megvárják, hogy a jövőbeni frissítések mentén mikor tűnnek el a zavaró hibák, és milyen mértékben csiszolódik a játékmenet. 

Hozzászólás

Ha hozzászólnál, kérjük jelentkezz be és tartsd be a kommunikációs normákat.
Befutottak az első árak, az új lapkészlet tényleg nem lett filléres árucik A hamarosan érkező Ryzen 3000 processzorok nem csak fejlettségükkel, de relatíve barátságos árukkal is meglepetést okoztak. Az sem titok, hogy a maximális hatékonysághoz szükséges X570-es lapkészlet viszont magasabb árszintet üt meg elődeinél. Értékelhető adatok híján, erről kevesebbet harsognak a híroldalak, most viszont úgy tűnik, beigazolódnak a híresztelések. A pánik azért sem indokolt, mert az Intellel ellentétben, az AMD jóval távolabbra engedi nyújtózni a felhasználóit, és bizonyos mértékig biztosítja a visszafelé kompatibilitást. Az X470 és B450 lapok biztosan befogadják majd az új CPU-kat, grafikus chippel ellátott APU-k pedig még az X370, B350 és A320 lapokkal is együttműködnek. Utóbbi három esetén a Ryzen 3000 támogatottsága változó lesz, így ha az adott eszköz megkapja a szükséges BIOS frissítést, azt a gyártói oldalról letöltve, felkészíthetjük lapunkat az új processzor befogadására. Az X570 lapkészlet természetesen bővíti a lehetőségeket, és kiszolgálja a processzorban rejlő erőtöbbletet, amit leginkább a PCI Express 4.0-val promotált az AMD. Az adatátviteli sebesség tekintélyes növekedése mellett jóval több szálat is kapnak a csatlakozók. Minimum nyolc USB 3.2 Gen2 és négy USB 2.0 csatlakozót az előírt, de az AMD által megszabott értékeken túl a gyártók szabadon gazdálkodhatnak a lehetőségekkel, így az NVME, PCI-E 4.0 és a SATA portok aránya is termékcsaládonként eltérő lehet.
2019. 06. 17
Pörgősebb, kegyetlenebb és még idén megjelenik: Doom Eternal A 2016-os Doom kisebb csodát művelt a műfajteremtő klasszikus újraélesztésével, ez E3-on kiderült részletek alapján pedig a folytatásban sem kell csalódnunk. Kíméletlen, kegyetlen, zúzós, véres, laza, szórakoztató. Három évvel ezelőtt az FPS rajongók pont úgy szórták az elcsépelt dícsérő jelzőket, ahogy Doom Guy a muníciót, és míg mi hitetlenkedve fürödtünk a pozitív benyomásokban, addig hősünk ugyanezt tette a démoni belsőségekben. Az id Software 12 évvel a Doom 3 ijesztgetős horrorja után visszatért az alapokhoz, és újra felpörgette az eseményeket, tette mindezt dinamikus arénaharcokkal és adrenalinszintünket az egekig pumpáló zenei aláfestéssel. A sokat méltatott reboot látványos volt, és pont annyi modern elemet csempészett az eredeti formulába, ami nem akasztotta meg a lendületet, és nem fullasztotta felesleges részletekbe a lecsupaszított játékmenetet. Az egyértelmű siker után a folytatás ténye szinte borítékolható volt, így tavaly ilyenkor be is jelentették a második részt, a Doom Eternalt. Az idei Quake Con egy élő bemutató keretében lerántotta a leplet a játékmenetről, a most véget ért E3 pedig még több részletettel és egy megjelenési dátummal is szolgált. Lássuk, hogy mire számíthatunk az idén novemberben érkező folytatástól. Fegyverek, képességek, mozgásrendszer, sérülésmodell, pályastruktúra, környezeti elemek, ellenféltípusok, kihívás, multiplayer. A Doom azon szerencsés projektek egyike, ahol a
2019. 06. 14
Kell ez nekünk? Atari VCS néven érkezik a multifunkciós retro konzol Tényleg csak egy retro konzolt kapunk közel 100 000 Ft-ért? A Nintendo ügyesen lovagolta meg a retrohullámot, és egy húzással két Mini konzolt is sikerre vitt. Az aprócska gyűjtői konzolok népszerűségén több cég is felbuzdult, ám az üzlet még a Sony-nak sem sikerült maradéktalanul a Playstation Classic-kal, ami elsősorban a mellékelt játékfelhozatalnak tudható be. Az egykor prominens Atari viszont nagyobbat álmodott annál, hogy megelégedjen mondjuk a klasszikus 2600-as gépük miniatürizált változatával, és 2017-ben kickstarteres gyűjtést indított. A cél egy nagyobb teljesítményű eszköz elkészítése volt, ami sokáig csak Ataribox néven volt ismeretes. Az indulás persze nem volt zökkenőmentes, ám végül a tavalyi GDC-n bejelentették, hogy a gép végül Atari Video Computer System vagyis VCS néven jelenik meg. A termék várható sikerét és létjogosultságát sokan megkérdőjelezték, tekintve, hogy teljesértékű konzolnak gyenge, retro konzolnak viszont túl drága. Végül megérkeztek a lényeges adatok, nézzük, mit tud a fura masina. Az erősebb hardver, a töbször elhalasztott megjelenés hozadéka, de ezzel végül csak jól járnak a vásárlók. A VCS szíve egy 14nm-es Ryzen APU (Raven Ridge 2), egyenesen két Zen CPU maggal és természetesen Vega grafikus vezérlővel. Az AMD új chipjei a korábbinál sokkal hatékonyabbak, akár hűtésről, akár teljesítményről van szó, így az impozáns vérfrissítéssel egy egészen jól használható es
2019. 06. 13
Elmarad a forradalom? AMD RX5700 és RX5700XT Elérkezett hát az E3, és a nap, amikor az AMD végre bevezette az új Navi GPU-val hajtott videokártyáit. A Computexen már promózott szériát két példánnyal indítják útjára, ám azt az előrelépést amit a Ryzen széria hozott, a Navi egyelőre nem tudja megismételni. A bejelentést hatalmas várakozások előzték meg, hiszen az AMD a Ryzen processzorokkal nem csak árazásban, de hatékonyságban is képes az Intel fölé kerekedni, ezzel hosszú évek után nehezen megkérdőjelezhető választássá válhat a játékosok számára is. De mi a helyzet a videokártyákkal? A komolyabb igényű felhasználók számára édeskevés egy-egy jól sikerült APU, mikor az asztali videokártyák felső kategóriájában régóta nem látni izgalmas kihívót, ami új irányt mutatna az Nvidiának. Az új Radeon RX 5700 és RX 5700XT szintén nem erre hivatott, inkább az RTX széria beugró, illetve középső szintjével helyezkedik szembe. A bemutatott kártyák az RDNA architektúrát használó, Navi 10 kódnevű GPU-ra épülnek, képességeikkel pedig az RTX 2060 és RTX 2070 kártyákat szorongatják. Az ígéretes híresztelések, és a Ryzenek által igazolt barátságos árképzés után tehát némileg csalódnunk kellett, de panaszkodni talán nincs okunk. Ráadásul a FidelityFX és a Radeon Anti-Lag képében szoftveres fejlesztéseket is kapunk a friss hardver mellé, melyek segítenek kiaknázni a kártyákban rejlő lehetőségeket. Kezdjük az erősebb testvérrel. A Navi 10 legizmosabb változata 40 darab CU-t (Compute U
2019. 06. 12
Mégis befutott a 16 magos Ryzen processzor Az E3 konferenciát játékosok milliói követik figyelemmel évről-évre, ám a rendezvény nem csak a szoftveres újdonságok miatt érdekes. A Next Horizon Gaming Tech Day ugyanis a releváns technológiák napja, és ahogyan azt sokan várták, a Computex után maradt még puskapor az AMD ágyúiban. A cég ráadásul nem csak az újgenerációs videokártyáit mutatta be, de végül a korábban megszellőztetett 16 magos Ryzen processzort is bedobta a műsorba, és még tovább is ment ennél. Ryzen 9 3950X A nagy Ryzen leleplezés legütősebb darabja a 12 magos Ryzen 9 3900X volt, és sokan azt gondolták, akkora lendületet vett a gyártó, hogy a korábban kiszivárgott 16 magos processzort talán még ki sem adják, inkább várnak még az alkalmas pillanatra. Az E3 rácáfolt a találgatásokra, az AMD pedig ismét tarolt. A Ryzen 9 3950X 16 fizikai maggal, és 32 szálon dolgozik, tekintélyes méretű 72MB cache-sel. Alap órajele 3.5GHz, míg aktív Boost mellett már 4.7Ghz, ami önmagában sem gyenge érték. Az igazi meglepetést természetesen az ár, és a komoly tuningolási képesség takarta. A bemutató alkalmával mindjárt rekordokat is döntött az AMD. A 16 magos csúcsprocesszor ugyanis mind a 16 magján képes egyidejűleg tartani a stabil 5Ghz-es órajelet, ezzel máris világelső, az asztali felhasználású processzorok között. A rekordban három Intel processzor érintett. A Cinebench R15-ben az i9 9960X-et, a Cinebench R20-ban és Geekbench 4-ben, az i9 7960X pontszámait utasította maga
2019. 06. 11
"Látásod csak akkor válik tisztává, ha a saját szívedbe nézel. Aki kifelé tekint, álmodik; aki befelé tekint, felébred." Carl Gustav Jung A független fejlesztésű Layers of Fear, 2016-ban elsők között vállalt szerepet a walking simulatorok hullámának felgerjesztésében. A lengyel Bloober Team fejlesztői egy pszichológiai megközelítésű horrorban gondolkodtak, amit Hideo Kojima, botrányba fulladt P.T. projektje inspirált. Három évvel a tragikus sorsú festő drámája után, idén ismét egy művész alkotói válságát, és személyes pokoljárását asszisztálhatjuk végig. Az alig három órás kaland egy Viktoriánius rezidencia falai között indult, ám hamar ráébredtünk, hogy bolyongásunk nagyrészt elménk folyosóin zajlik. Az alapfelvetés lehet, hogy nem a legeredetibb, hiszen sérült személyiségek sötét múltját kibontó történetekből kismilliót láttunk már, viszont a kreatív vizuális megoldások képesek voltak egyedivé varázsolni az ismerős felállást. A folyamatosan váltakozó környezet garantálta a nyomasztó kiszámíthatatlanságot, az egyre szürreálisabb események, pedig az őrület lépcsőin vezettek egyre mélyebbre, elbarikádozott emlékezetünk sötét pincéjébe. A játékmenet megtartotta az elődre jellemző egyszerűséget és lineáris felépítést. Metaforáktól hemzsegő tortúránk helyszíne ezúttal egy óceánjáró, mi pedig egy elismert színészt terelgetünk végig önismereti vesszőfutásán. Az eredeti koncepció csak árnyalataiban változott, a rejtély, mint központi elem, viszont sokkal hangsúlyosabb
2019. 06. 06
Ezúttal egy furcsa elnevezésű gépházat mutatunk be, ami majdnem Mátrix, csak két X-szel a végén, és leginkább tükörsima üveg felületeiről fogunk rá emlékezni. Ebben a gépházban a tápegység helye is üveg borítást kapott, ami furcsa megoldás, de kétségkívül látványos. A DeepCool Matrexx 70 közepes torony ára a szokványosnál némileg magasabb, de ez éppen a méltán népszerű üvegfelületek miatt alakult így.A gépház E-ATX, ATX, Micro-ATX és Mini-ITX formátumú alaplapok befogadására alkalmas. 3,5 és 2,5"-os meghajtókat egyaránt szerelhetünk bele, van hely több videokártyának (egyenként 380mm hosszúsággal), vagy egy vertikális elhelyezésű videokártyának legfeljebb 360mm magasságig (ami nem foglal több mint két bővítőhelyet). Processzorhűtő 170mm magasságig szerelhető be, valamint legfeljebb 200mm mély tápegységet kaphat a konfiguráció. A gépház elejébe három darab 120mm-es ventilátor szerelhető, illetve egy a hátoldalra fények nélkül. Emellett a fedlapra rögzíthetünk legfeljebb három 120/140mm-es ventilátort. A hátoldalon 30mm helyünk van a kábelek elvezetéséhez, valamint több oldalon is mágneses porszűrőt láthatunk. Az I/O panelen két USB 3.0 és egy USB 2.0 port található.CsomagolásA hatalmas kartondobozban érkező gépházat hungarocell panelek védik a sérüléstől és nejlonzacskó a kisebb karcoktól.Kicsomagolás után máris láthatjuk az edzett üveg paneleket, az oldalsó és az elülső lap is ilyet kapott.Az elülső panelen szellőzőrácsok láthatók, ami elég nagy légáramlásra ad lehetőséget, m
2019. 06. 06
Mégis Ti változatot kaphat az Nvidia RTX 2070 Nem maradunk videokártyás pletykák nélkül, ezúttal az RTX trió középső tagjának Titanium változatáról hallani részleteket Az AMD már nagyban készül a 7nm-es Navi széria megjelenésére, az Nvidia viszont egyelőre nem szolgált komolyabb bejelentéssel az asztali eszközök felsőbb kategóriáját illetően, inkább a laptopokra és a professzionális szegmensre fókuszál. A pletykák még tavaly kezdődtek meg, aminek egyik állomása egy gyanús hirdetés volt, ám ezt a Gigabyte (a szóbeszéd felelőse) el is folytotta. A félresikerült promóciós banneren valójában egy 2080-ról volt szó, és mindössze többszörös elírás történt. Az első valódi életjelet áprilisban adta magáról a feltételezett Ti. Az ismeretlen kártya a UserBenchmark-on jelent meg, 3D-s mérési eredményeivel pedig a 2070-es, és a 2080-as RTX-ek között foglalt helyet, kisebb testvéréhez képest nagyjából 8%-os többletteljesítménnyel. A napokban új technikai adatok kezdtek el keringeni, a forrás pedig egy rövidke Twitter megosztás volt, egy hardveres előrejelzéseket megosztó fiók jóvoltából. A megkérdőjelezhető hitelességű posztban vázolt 2560 CUDA mag, 1770 MHz-es Boost órajel, és 14 Gbps-os VRAM hitelesnek tűnik, legalábbis a rejtélyes mérési adatokhoz, és a két piacon lévő kártyához viszonyítva. A hiányzó láncszem egylőre a fedélzeti memória mérete, ám az valószínűleg se nem nő, se nem csökken alap RTX 2070-hez képest. Összehasonlítás gyanánt, az alapváltozat 2304 CUDA magot ta
2019. 06. 05
Mindent bevet az Activison az új Call of Duty sikeréért Mitől vált megkerülhetetlen klasszikussá a Call of Duty? Erre próbál választ adni az októberben érkező Modern Warfare. Hogy klasszikus lett, azt kár lenne vitatni, akárhogy is viszonyuljunk a sorozathoz, és azt, hogy nem elég egyetlen jól eltalált komponens, arra minden évben számos példát szolgáltatnak az aktuális megjelenések. Legutóbb pont a Rage 2 mutatta meg, hogy egy csokor szórakoztató szuperképességgel felöntött dinamikus lövöldözés, nem képes elfedni a fantáziátlanságot, ürességet, és nem kárpótol az érdemi tartalom hiányáért sem.  A COD széria számos epizóddal bizonyította, hogy többet is tud annál, mint összekötni két lövöldözős szakaszt, szkriptekbe ágyazott mozifilmes klisékkel, és elnyújtott robbanásokkal. Gondoljunk csak a „No Russian” küldetésre, ami kellően provokatív, és persze kétségtelenül ügyes marketing húzás volt. Ugyanakkor pont a Black Ops 4 bizonyította, hogy a hosszú ideje lapos kampányokat és ötlettelen játékmenetet nem ignorálni kell, hanem kidolgozni. Pusztán a multiplayer pedig nem elég a korábbi sikerek megismétléséhez, Battle Royale mód ide, vagy oda. Az új epizód, az ígéretek szerint minden fontos elemében igyekszik megidézni, hogy miért játszottunk szívesen a kedvenc részeinkkel, így a WWII történelmi kitérője után visszatérünk a modern hadviseléshez, méghozzá egy reboot formájában. A rebootok és remakek rendületlenül zajló reneszánsza a Call of Duty-t is utólér
2019. 05. 31
Alább két eltérő stílusú, ám teljesítményében nagyon hasonló konfigurációt mutatunk be, ami elérhető áron igen jó játékélményt ad, és külsőségeit tekintve is annyira helyén van, hogy büszkén mutogathatjuk. Sokventilátoros és RGB csoda, fekete és fehér, kicsiknek és nagyoknak. PCX Ryzen N988 2600/GTX1660Ti számítógép: GIGABYTE B450 GAMING X alaplap, AMD Ryzen 5 2600 YD2600BBAFBOX processzor, Kingston 2x8GB DDR4 3200MHz HyperX Fury Black HX432C18FB2K2/16 memória, MSI GTX1660 6GB GDDR5 VENTUS XS 6G OC videokártya, Kingston 120GB SA400S37/120G SSD meghajtó, Seagate 1TB SATA3 64MB ST1000DM010 merevlemez, FSP 600W Hydro Bronze HD600 tápegység, Genesis NPC-0852 Titan 660 Plus Fekete Midi számítógépház PCX Ryzen N989 2600/GTX1070 számítógép: Asrock B450M-HDV alaplap, AMD Ryzen 5 2600 YD2600BBAFBOX processzor, Kingston 16GB DDR4 3000MHz HyperX Predator XMP HX430C15PB3/16 memória, Asus GTX 1070 Expedition EX-GTX1070-O8G OC 8GB videokártya, Toshiba 1TB 32MB SATA3 DT01ACA100 merevlemez, Kolink Observatory RGB fehér edzett üveg ablakos számítógép ház Az első konfiguráció egy Genesis Titan 660 Plus gépházban került összeállításra. Ez egy közepes fekete torony, szilárd megjelenést nyújtó dizájnnal, kiváló szellőzéssel és a megfelelő hangcsillapítást elősegítő kialakítással. ATX formátumú alaplapot támogat. Gyárilag négy 120mm-es rendszerhűtő van benne, emellett a gépház kialakítása további 5 (!) ventilátor beszerelését teszi lehetővé. A felső panelen található vezérlővel szabályozhatju
2019. 05. 31
Csendes erőmű egymillióért Mire elég ma egymillió forint? A kérdés persze csak félig komoly, hiszen elég lehet akár egy autóra, de egy új konyha berendezésére is, viszont van aki egy nyaralás első napján több költőpénzt szór el. Annyi biztos, hogy aki ma csúcskategóriás számítógépet szeretne, annak a határ a csillagos ég, hiszen gépházból, billentyűzetből és már perifériákból is rengeteg, prémium kategóriás, és ehhez mérten költséges darab verseng a nagyigényű vásárlók kegyeiért. Ha a fent említett összeg befektetése nem akadály, akkor könnyedén összeállíthatunk olyan gépet, ami még hosszú évekig megeszi reggelire a legújabb videójátékokat, és ha adott esetben munkaeszköznek is használnánk, akkor sem lehet komoly panasz a teljesítményre. Igaz, hogy az AMD nemrég bejelentett új generációs termékei nagyot fordíthatnak az Intel viszonylagos egyeduralmán, ám az itt felsorakozó hardverelemek garantálják a prémium minőségű felhasználói élményt, és még akkor sem kell szégyenkezniük, ha időközben befut a 16 magos Ryzen processzor, vagy egy szupererős Navi GPU. A videós formátum szimpatikusabb? Youtube csatornánkon megnézheted, hogy lett az alkatrészekből legyűrhetetlen erőmű! COOLER MASTER MASTERCASE H500P MESH  A választott ATX mid-tower garantáltan hű lesz a nevéhez. A Cooler Master Mastercase H500P Mesh pedig inkább egy futurisztikus irodaépület mint ház, így gond nélkül beleköltöztethetjük a legterebélyesebbre alkatrészeket is. CPU hűtővel 190 mm-ig, GPU-val pedig 412 m
2019. 05. 30
Könnyed séta a parkban? Korántsem. A The Surge, három éve sci-fi köntösbe burkolta a Dark Souls-ból ismerős játékmenetet, most pedig megnézhetjük, hogyan fest a készülő második rész A Deck 13 nem először öntötte formába, a From Software által sikerre vitt játékstílus iránti vonzalmát, hiszen a 2014-es Lords of The Fallen is hasonló úton járt. A fejlesztők mindkét esetben megkapták a maguk kritikáját, amiért a legendás német precizitás újfent háttérbe szorította a légkör, és a hangulat megteremtéséhez oly fontos részleteket. Ez az érv sajnos valóban jogosnak bizonyult, hiszen a The Surge, mint akció-rpg alapvetően nem sikerült rosszul, azonban a saját képére formált játékmenet mellé nem sikerült emlékezetes környezetet, említésre méltó történetet, vagy igazán izgalmas univerzumot kreálni, ami kiemelné a középszerűségből. A taktikus harcra, koncentrációra és többrétegű fejlődésre épülő játékmenet viszont egészen jól megállta a helyét, és a sokadik fantasy világba ágyazott kaszabolás után, izgalmas volt egy modern technológiával megtöltött kaland ígérete. Visszatértek az eltérő módon támadó, és egyedi taktikát igénylő ellenfelek, ismét jobbra-balra vetődhettünk a hirtelen támadások elől, néhány találat még mindig könnyen a vesztünket okozta, a szerelőállomások pedig a bonfire szerepét is megtartották, így fejleszthettünk, erősödhettünk, cserébe az összes addig levágott ellenfelünk újra a mechanikus lábain találta magát. Támadóink ugyanis legnagyobb részt robotizált humánok,
2019. 05. 29
A Corsair mutatja az utat - az SSD-k új generációja júniusban érkezik Az extrém sebesség elérését a PCI Express 4.0 csatoló teszi lehetővé A Computexen sok izgalmas fejlesztés mutatkozott be, köztük az AMD által bemutatott X570-es lapkészlet, ami támogatja a PCI Expressz 4.0 technológiát. Természetesen érkeznek a 4.0-ás sávokat kihasználó kütyük is, az új Navi alapú videokártyákon túl mindjárt itt vannak a következő generációs SSD-k, amik az új rendszert építő felhasználók számára hatalmas előnyt nyújtanak majd. A Corsair adott némi tájékoztatást, az AMD által bevezetett szabvány kihasználásával elérhető sebességről, ám néhány fontosabb részleten kívül, viszonylag kevés adatot ismertettek. Az új MP600-as SSD-k a Force széria tagjai lesznek, és M.2 2280-as formátumot használnak. A hűtésről sem feledkeztek meg, hiszen köztudott, hogy a nagy teljesítményű, NVME vagy PCI-E protokollt használó SSD-k hajlamosak a melegedésre. A korábbi tapasztalatok alapján, ezek a meghajtók akár 60-80 Celsius környékére is felmelegedhetnek, a hőértékek visszafogásáért itt egy masszív hűtőborda felel majd, ez a megoldás pedig más gyártóknál is elterjedhet majd.  Az MP600-as alapja, az idei CES-en bemutatott Phison E16-os vezérlő, mely mostanáig az egyetlen, ami PCI Express 4.0 4x csatolófelülettel dolgozik. A vezérlő egyelőre csak a Toshiba BiCS4 TLC NAND Flash memóriáját támogatja, ám ez valószínűleg még nem végleges, így a közeljövőben bekerülnek a képbe a Micron, vagy az Intel á
2019. 05. 28
RTX Studio név alatt jönnek a hordozható munkaállomások Bár a Computex igazi újdonságait az AMD mutatta be, az Nvidia is előállt néhány érdekességgel Ezek közé tartoznak a Quadro RTX termékek kicsinyített változatai, melyekkel a professzionális célhardverek mostantól mobilprocesszorok formájában is elérhetők lesznek. Bár az asztali változatok között, a Quadro RTX 5000 nem a legerősebb darab, a laptopra vágyó felhasználók számára így is új távlatokat nyit. A hordozható változattal szerelt laptopok állítólag hétszer jobb teljesítményt nyújtanak majd, mint az AMD Pro Vega 20 GPU-val és 32GB RAM-mal felvértezett MacBook Pro. A laptopoktól szokatlan teljesítményért 3072 CUDA, 48 RT és 384 Tensor mag felel, 16GB GDDR6 fedélzeti memória segítségével. A Turing architektúrával kiegészült Quadroból, két kisebb mobil változat is érkezik, az RTX 4000 már 2560 CUDA magot, a legkisebb RTX 3000 pedig 2304 CUDA magot tartalmaz, mindkét esetben 8GB GDDR6 memóriával. A sor itt még nem áll meg, az Nvidia ugyanis egy új márkajelzést is bevezet. Az RTX Studio valójában egy sor előre meghatározott specifikációt takar, melyeknek teljesítésével, az adott gyártók használhatják az új megnevezést. A hardveres feltételek között olyanokat találunk, mint a minimum 512GB SSD, és 16GB RAM, legalább Core i7 H processzor, Max-Q hűtés, Full HD vagy 4K felbontású megjelenítő 100% RGB lefedettséggel és 300 nit fényerővel. RTX Studio név alatt, játékra optimalizált kiadásokat is piacra dobnak majd, így
2019. 05. 28
Beindult a Computex, és vele együtt az AMD Az öt Ryzen processzor mellett az új Radon is elfért az étlapon EPYC bevezetés A show persze nem a tömegeket lázban tartó újdonságok leleplezésével kezdődött, de azért a felvezetés sem volt épp jelentéktelen. Ahogy arról már korábban többször is szó esett, először a szervereket érintő újdonságokról hallhattunk, így megtudhattuk, hogy 2021-ben elkészül a Frontier, ami nemes egyszerűséggel az eddigi legerősebb szuperszámítógép lesz. A konstrukció alapját természetesen a EPYC processzorok, illetve a Radeon Instinct gyorsítók egyedi változatai alkotják majd. Az első erőfitogtatásra is sor került, amiből kiderült, hogy a Rome szerverplatform teljesítménye, egyenesen a duplája az Intel Xeon Platinum 8280 konfigurációnak. Az EPYC szériára továbbra is a harmadik negyedévben számíthatunk. NAVI előétel A bemelegítés után az új Radeonokkal hergelték tovább a közönséget. A teljes értékű bemutatót ugyan az E3-on tartják, de azért szántak időt az új Navi-k bejelentésére. Az következő Radeon sorozat nem más mint az RX 5000, az elnevezés pedig az idén 50 éves AMD-re utal. A sort az RX 5700 család tagjai nyitják majd, és számos újdonságot kínálnak. Ezzel megérkeznek a piacra az első PCI Expressz 4.0-t használó kártyák, amik a korábbinál kétszer több sávszélességgel bírnak, a memória GDDR6-os lesz, a GCN architektúrát pedig leváltja az új, RDNA (Radeon DNA). Az újraalkotott multiprocesszor 25%-kal képes túlteljesíteni a Vega-t, fogyasztásban pe
2019. 05. 27
A varázslatos hangulatú kaland most egy hétig ingyenesen beszerehető A Rime azon játékok sorát bővíti, ami hosszú éveken át készült, egyik szponzortól a másikig pattogott, míg végül a Sony is megvált tőle. Szerencsére mégis megérte a premiert, ráadásul multiplatform címként. A Tequila Works túl van néhány kellemes alkotáson, de ennyi időt egész biztosan nem öltek egyetlen munkájukba sem. Ennek tudatában a Rime már csak ezért is megérne egy próbát, ám ha vetünk rá egy pillantást, ennél azért több okot is találunk. Műfaját tekintve egy puzzle-platformerről van szó, párhuzamokat pedig olyan címekkel találhatunk mint a hasonlóan nehezen elkészült The Last Guardian, de nem kell messzire mennünk, hogy a Zeldába, illetve a The Witnessbe ütközzünk. Hamar kiderül, hogy azon művészi megközelítést alkalamzó alkotások sorát bővíti, ami szavak nélkül kommunikál a játékossal, sőt, feliratok tengerével sem terheli a befogadót. A narrációt teljes egészében az audiovizuális élményre hagyja, és az egyértelműen erős hangulat mellett a játékosra bízza, mennyit tud megfejteni a végigjátszás alatt. Ez a módszer alapvetően szerethető megoldás, ám a készítők nem találták meg a tökéletes egyensúlyt, így hiába szolgál végül üzenettel, vagy tanulsággal a játék, az utunk során ebből jóval kevesebbet tud átadni, mint azt lehetne. Csüggedni így sem kell, aki kedveli az erős atmoszférával megáldott, kedves hangualtú játékokat, vagy csak egy kis kiapcsolódásra vágyik, az bátran belevághat a hajótörött f
2019. 05. 24
Előzetest kapott a legendás Oddworld széria legújabb darabja Az Oddworld Soulstorm fejlesztését három éve jelentették be, és végre itt az első kedvcsináló Az Oddworld igazi klasszikus. Az eredeti Abe's Oddysee, platform és puzzle elemek mellett, egyedire formált, kissé groteszk történettel és szerethető karakterekkel is gazdagította a játékosokat, ám a folytatásokat elérte az oly gyakran bekövetkező kiüresedés és bukás. A Oddworld: New 'n' Tasty azonban bizonyította, hogy a közösség nagyon is vevő a lázadó mudokonok kalandjára, a HD remake pozitív fogadtatása után megindulhatott az egyenes folytatás fejlesztése, amit 2017-ben egy aprócska videóval vezettek fel. Lorne Lanning, az Oddworld Inhabitants társalapítója szerint, a Soulstorm még az eredetinél is sötétebb hangulattal bír majd, és a felemás folytatásoknál összehasonlíthatatlanul mélyebb történettel rendelkezik. A játék tehát figyelmen kívül hagyja az első rész után készült epizódokat, és új irányba tereli az eseményeket, ezzel a főhős Abe sorsát is. Az új, kissé kaotikus teaser ugyan szintén nem sok mindent árul el, ám a játékmenetből már tartalmaz részleteket. A történetről nagyjából annyit tudhatunk, hogy hősünk népének maradékát egy újabb faj szeretné fogyasztási cikké konvertálni, így ezúttal 301 megmentésre váró karakter életéért küzdhetünk meg, számos pihent poén, elborult jelenet és ötletes fejtörő társaságában. Megjelenési dátumot továbbra sem közöltek, ám annyi biztos, hogy megéri várni, mivel ig
2019. 05. 23
Az ARM eltűnésével súlyos veszélybe kerülhetnek a Huawei hardveres fejlesztései Úgy néz ki lavinává dagad az USA-ból becsapódott hógolyó. Az Egyesült Államok telekommunikációs hálózatok védelméről szóló rendelete nem csak kizárta a kínai gyártót az országból, de az amerikai illetőségű cégek számára is megtiltja, hogy együttműködjön, illetve kereskedjen a Huawei-jel. A határozat ellenére a Huawei igyekezett magabiztosnak mutatkozni, és úgy tűnt az Android-ot és a Google-t érintő szoftveres korlátozások nem gátolják majd az új eszközök megjelenését, ám az ARM lépése végleg veszélybe sodorhatja a cég hardveres fejlesztéseit. Az esemény persze nem feltétlenül meglepő, hiszen a kilépők sorában olyan nevek szerepelnek mint az Intel, a Microsoft, a Qualcomm vagy a Western Digital. Ahogy az kiderült, a legtöbb esetben, a már forgalomban lévő termékek támogatása, vagy megkezdett gyártása folytatódik, ám új megrendeléseket nem teljesítenek. Ez már így is elég nagy érvágásnak minősül, hiszen a teljes termékpalettát érintő alkatrészekről van szó, melyekhez igen nehéz lehet új forrásokat találni, ugyanakkor az USA gazdaságának is hiányozhat az a 10 milliárd dollárt meghaladó összesített éves bevétel, ami ezekből az együttműködésekből folyt be a kasszába. A cégek listája persze nem teljes, ám lehetséges, hogy az utolsó szöget végül az ARM ütheti be, a Huawei egyre jobban körvonalazódó koporsójába. Jelenleg jóformán minden mobilprocesszorhoz, az ARM által tervezett technológiák biz
2019. 05. 23
Napok óta felkapott téma a Huaweit érintő korlátozás, ami első sorban a jövőben érkező okoseszközöket érinthetiJóformán bombaként robbant Donald Trump bejelentése, miszerint aláírta a kínai gyártót kereskedelmi tiltólistára helyező rendeletet. De hogyan érinti mindez az okostelefonokat, és mit jelent az európai felhasználók számára? A rendelet értelmében, a listán szereplők számára, az amerikai vállalatok engedély nélkül semmilyen terméket nem értékesíthetnek, és ebbe beletartoznak a digitális szolgáltatások is. A hír természetesen nagy port kavart, ám a jogi részletek útvesztőlyéből időbe kerül kikeveredni, és sokan már előre temetni kezdték a neves gyártó népszerű, Androidos telefonjait. Az ébredő pánikot a Google reakciója is táplálta, mikor megtette az első lépést és felfüggesztette üzleti viszonyát a Huawei-jel. A katasztrófa valójában felhasználói szempontból közel sem olyan hatalmas, mivel a félreértés alapját az Android, illetve a Google szolgáltatások támogatása okozta. A népszerű mobil operációs rendszer nyílt forráskódú, tehát bárki számára szabadon hozzáférhető, így egyetlen korlátozás alá eső gyártónak sem feltétlenül szükséges megválnia tőle, ugyanakkor a hivatalos szolgáltatások akadálytalan biztosítása problémát jelenthet. A folyamatos fríssítések és a szoftveres támogatás, elsősorban a Google-lel lapcsolatban sarkalatos kérdésesek, hiszen az olyan népszerű szolgáltatások mint a Gmail, vagy a Google Play, nem tartoznak az Android korlátozás nélkül elérhető
2019. 05. 22
Codemasters – új GRID érkezik A Race Driver: Grid, a Toca sorozat oldottabb hangulatú oldalága volt, melynek színvonalát és népszerűségét a két utód már nem tudta megismételni. Úgy néz ki, hogy tizenegy év után, egyenes folytatás helyett reboot érkezik. A 2008-as Grid, a különböző versenytípusok szórakoztató ötvözete volt, és ügyesen találta meg az egyensúlyt a szimulátorok részletessége, és az arcade játékok könnyedebb hangvétele között. A két folytatás már nem igazán tudta emelni a tétet, és sok, korábban jól sikerült elemet rontott el (vezetési élmény), vagy akár nélkülözött teljes egészében (autók belső nézete). A Codemasters öt év után újabb Grid címet jelentett be, méghozzá nem egy számozott folytatást. Ha minden igaz, az idén szeptemberre ígért következő rész, a sorozat rebootjának lesz tekinthető, erre utal a sallangmentes cím is. Az ígéretek természetesen már most hatalmasak. A sorozat negyedik darabjában négy kontinens ikonikus helyszínein autózhatunk, és legalább 70 járművet vezethetünk majd. A sokféle választható versenytípus között pedig visszatérnek a kötött pályás futamok és utca versenyek, de izomautós derbikre is számíthatunk. A hangvétel továbbra is az arcade vonalon marad, de realisztikusnak szánt sérülésmodell is beépítésre kerül, ami hatással lesz járműveink kezelhetőségére, a mesterséges intelligencia pedig hozzánk igazodik, így fokozva a gépi ellenfelek által nyújtott kihívást. Említésre került a tuningolás és a feloldható kozmetikai ele
2019. 05. 22
A Cooler Master, tápegység gyártásban is nagy múlttal rendelkezik, méghozzá több szegmensben is. A mostani cikkben egy erős középkategóriás Gold minősítésű, moduláris táppal fogunk foglalkozni. Név szerint az MWE termékcsalád 650 Wattos változatával. A gyártó itt sem arra törekedett, hogy ki fosszon minket, tehát nem kell világbanki hitelt fel vennünk vagy eladnunk az egyik vesénket, hogy ki tudjunk perkálni egy ilyen tápegységet. A 650 Wattos változat nálunk jelenleg mindössze 26.603.- HUF. A sorozat egyébként még rendelkezik egy kis és egy nagy testvérrel is. Az az létezik ebből 550 Wattos és 750 Wattos verzió is. Amikor kézbe vesszük már első pillantásra is tudhatjuk, hogy jól döntöttünk. A dobozon ugyanis fel van tüntetve elölről az 5 év garancia, a gold minősítés, hátulról a tápegységben megbújó ventilátor ami egy Silencio FP 120, lapos kábelek melyek megkönnyítik a cable management-et még akkor is, ha szűk lenne a hely, valamint pár grafikon a ventilátor sebessége és a tápegység igénybevételének arányosságáról. Az egyik oldalán egy rövid specifikációval találkozunk, melyről bővebben a gyártói oldalon olvashatunk. Kicsomagolás Igényes csomagolással találkozunk, a doboz tartalma: -maga a tápegység, -1db 24 pin ATX -1db 4/8 pin EPS 12V -2db 2x6/8 pin PCI-E-2db 4x SATA -1db 3x MOLEX -1db 3x MOLEX + FLOPPY -4db M6-os csavar a rögzítéshez Őszinte legyek, picit elmosolyodtam magamban mikor megláttam, hogy még floppy táp csatlakozó is van az egyik molex kábe
2019. 05. 22
Az elkövetkező sorokban jobban beleássuk magunkat a ma ismert memóriák összességébe. Megismerjük hogyan is kell kiszámolni egy memória sebességét, milyen összefüggésben áll a memória az AMD és Intel processzorokkal, és milyen darabok találhatóak meg kínálatunkban. Kezdjük is talán a legfontosabb kérdéssel, azaz hogyan számolható ki az általunk kiválasztott memória sebessége? Erre egy első ránézésre talán nehézkesnek tűnő képlet lesz a segítségünkre, amit a példa megfejtése után szerintem már mindenki érteni fog. A képlet a következő: 1000 / (a memória órajele / 2) = „X”, „X” * „a memória időzítése” = „Y” „Y” = A memória sebessége nanoszekundumban, jelzése „ns”.   Vegyünk példának egy 3000 Mhz-s órajelű memóriát CL16-s időzítéssel: 1000 / (3000 /2) = 0,66 0,66 * 16 = 10,66 ns Mit is jelent ez számunkra? Ez a memória 10,66 nanoszekundum alatt képes válaszolni a processzor által kiadott parancsokra. Persze jobban belegondolva ez a szám iszonyatosan kicsinek tűnik, azonban az adatok kezelésénél rengeteget jelenthet akár 1-2 tizednyi nanoszekundum eltérés is. Milyen processzornál fontosabb odafigyelni a memória kiválasztásánál? Egyértelmű hogy az AMD processzorok (ZEN architektúra, Ryzen termékcsalád) Infinity Fabric-ra épülő darabjainál a legfontosabb kiválasztani a megfelelő memóriákat. Az Infinity Fabric összefoglalva a processzorban található magok közti kommunikációt szolgálja, és
2019. 05. 16
Lerántották a leplet a következő Ghost Recon-ról – érkezik a Breakpoint Szinte már megszoktuk, hogy az újdonságok bejelentése előtt mindig kiszivárog valami, a hivatalos bejelentés hamar meg is érkezett, és már az újdonságokat rejtő játékmenetet is megvizsgálhatjuk Azt az évek alatt megtapasztalhattuk, hogy Tom Clancy nevével sok mindent el lehet adni, amiben a téma valamilyen fegyveres konfliktus, vagy háborús krízis, a főszerepben legalább egy képzett ügynökkel. Ebbe a sorba illeszkedik a számos részt megélt Ghost Recon franchise is, amelyben a titkos Ghost alakulat tagjait irányíthatjuk. Legutóbb a 2017-es Wildlandsben ragadhattunk fegyvert, és legfeljebb három játékostársunk kíséretében számolhattuk fel, Bolívia legveszélyesebb kokainterjesztő szervezetét. Szinte még ki sem hűlt a márciusban megjelent The Division 2 aranylemeze, a Ubisoft pár napja bemutatta a Ghost Recon Breakpoint-ot. Aki része volt a a Ubisoft által büszkén híresztelt 15 millió aktív játékosnak, az a Wildlandsben már találkozhatott árulkodó jelekkel, hiszen az Operation Oracle kiegészítőcsomagjában felbukkant a Breakpoint antagonistája Cole D. Walker, aki egykor maga is alakulatunk tagja volt, ám nem fért a bőrébe, és inkább farkasbundát öltött. A helyszín Dél-Amerika helyett, egy Aurora nevű sziget a Csendes-óceánon, ahová ezúttal sem turistaként érkezünk. A sorozattól már megszokhattuk, hogy nagy szerepet kap benne a modern hadviselés és a katonai felhasználású technológia, ám ezúttal ez
2019. 05. 14
Az NZXT Kraken termékcsoportjához olyan All In One hűtő rendszerek tartoznak, melyek a legkülönfélébb méretű gamer PC-k hűvösen tartására lettek tervezve. Legkevesebb 1, legfeljebb 3 ventilátor és RGB színkavalkád kíséri a Kraken hűtési megoldásait, szem előtt tartva az elérhető árakat és a kisebb gépházak helytakarékosságát. Az alábbi összehasonlítás alapján könnyedén eldönthetjük, melyik vízi szörny a legalkamasabb az óvatosan összeválogatott gamer konfiguráció hűtésére. Az első és legkisebb alternatíva a Kraken M22, ami egy 120mm-es alumínium radiátorral rendelkezik és RGB fényekkel van ellátva. Az M22 dobozában cserélhető beépítőkeretet mellékel a gyártó, így a legtöbb Intel és AMD foglalatot támogatja, kivéve az AMD legnagyobb, Threadripper platformját. A hűtés része egy 120mm-es, 2000 RPM sebességű NZXT Aer P120 ventilátor, sajnos ehhez viszont nem tartozik RGB világítás. Vízhűtés kisformátumú gépekbe Az M22 egy Mini-USB-B 9-pines átalakítóval csatlakozik az alaplap belső USB 2.0 csatolófelületéhez, így az NZXT CAM szoftverén keresztül vezérelhető a megvilágítás. Ez egy olyan felhasználói felület, ahonnan más komponensek is - többek közt a tárhelyek, videokártyák és memória – vezérelhetőek, de a pumpa sebességét nem irányítja. A CAM szoftver egyúttal továbbítja is a működési adatokat az NZXT szervereire, de amennyiben ez zavarja a felhasználót, nyugodtan ki lehet hagyni a szoftver telepítését, mert ez nem előfeltétele az M22 beüzemelésének. A CAM nem irányítja
2019. 05. 14
Ebben a cikkben a Cooler Master Hyper 212 vonalának legújabb tagjával fogunk közelebbről megismerkedni. Remek ár/érték aránya miatt sokaknak lehet jó megoldás akik utángyártott hűtőt keresnek nagyobb teljesítményű processzorukra. Ami még említésre méltó mindjárt így az elején, az a kompatibilitás. Rengeteg tokozásra jó a 212 Black. A méreteket pedig úgy tervezték, hogy akár mind a 4, vagy mind a 8 alaplapi memória slot-unkat ki tudjuk használni, függetlenül a RAM borda magasságától, hiszen kiváló hűtő teljesítménye ellenére nem túl széles hűtőről beszélünk. Magasság tekintetében sem kell aggódnunk, a maga 158,8 mm-es magasságával a legtöbb gamer házikóba kényelmesen bele cuppan. Mindemellett attól sem kell tartanunk, hogy bekapcsoláskor úgy kell érezzük magunkat mint Gagarin elvtárs és a gép egy holdra szállást kísérel meg mellettünk, szó sincs ilyesmiről, a csendességet egy Silencio FP120 garantálja nekünk. Az árak pedig jelenleg úgy festenek, hogy a nem RGB 9625.- HUF, az RGB-s változat pedig 12587.- HUF. Specifikációk: -Hűtő lamellák anyaga: Aluminium-Hűtő csövek anyaga: Réz-Bevonat anyaga: Fekete nikkel (hőleadást nem befolyásolja)-Csomagban kapott ventilátor : 1x Silencio FP120-Ventilátor méretei: 120 x 120 x 25mm-Ventilátor sebessége: 650 – 2,000 RPM ± 10% PWM-Ventilátor zajszintje: 6.5 – 26 dBa-Ventilátor csatlakozója: 4-Pin (PWM)-Garancia: 24 hónap-Intel foglalat kompatibilitási lista: Intel LGA 2066, 2011-v3, 2011, 1151, 1150, 1155, 1156, 1366-
2019. 05. 10
A rendszermemória napjainkban, azaz a RAM-ok világa. Sokakban felmerülhet az a kérdés, hogy mi is az a RAM, azaz "random acces memory" magyarul, a közvetlen hozzáférésű memória. Napjainkban rengeteg félével és fajtával találkozhatunk foglalattól, órajelen át, a memória méretéig, gyártók soraival kell szembenéznünk. Mitől jobb egy memória a másiknál? Milyen processzorokhoz milyen memória passzol? Mire érdemes odafigyelni memóriák vásárlásánál? Ez a cikksorozat arra hivatott hogy megpróbáljuk összefoglalni ezekre a kérdésekre a választ.  Kezdjük talán az alapoknál, mi az a RAM, és milyen feladatot lát el? A RAM a számítógépünk elsődleges memóriája, ez tárolja az összes olyan adatot és programot amit a processzornak végre kell hajtania, azonban csak addig képes eltárolni őket, amíg feszültség alatt van a számítógép, áramtalanításakor az összes adat elveszik belőle. A neve abból ered, hogy bármelyik memóriachip részében is helyezkedik el a keresett adat, ugyanannyi idő alatt lekérhető függetlenül az elhelyezkedéstől. A RAM mellett még egy rendszermemória megtalálható, mégpedig a processzornál, ez pedig a "cache" azaz a gyorsítótár. A memória alapja egy NYÁK-lap. Ezek külső burkolatokkal, érintkezőkkel vannak ellátva, amik lehetnek DIMM, SIMM vagy SO DIMM típusúak. A SIMM a 80-s évek elején jelent meg a piacon, és egészen a 90-s évek végéig jelen volt, azonban a DIMM modulok megjelenésével elvesztette jelentőségét. Mi a különbség a kettő között? A SIMM ( = "single in
2019. 05. 10
A kompakt asztali gépházak világában gyakran kell túl nagy áldozatot hozni a helytakarékosság érdekében. Az esetek többségében a kisebb hely nagyobb hővel jár, emellett romlik a hozzáférhetőség és kisebb a választási lehetőség a beszerelhető komponensek esetében. Nem ez a helyzet a Cooler Master MasterBox Q500L ATX gépházával, ebbe mindent beszerelhetünk, amire egy költséghatékony gamer rendszerben szükség lehet. A Cooler Master MasterBox Q500L 386 x 230 x 381mm mérete mellett mindössze 3.81kg súlyú, kívül-belül fekete acél- és műanyag konstrukció, hat oldalából három szellőzőnyílásokkal rendelkezik. A fedlap egészét egy perforált fém panel borítja, ezen mágneses szűrőfelület található és rögzítőfelületet képez két 120mm-es vagy 140mm-es ventilátor számára. Az elő- és hátlap egyaránt ehhez a felülethez hasonlatos. A szabadon pozicionálható I/O panel két USB 3.0 porttal, fejhallgató és mikrofon csatlakozóval rendelkezik, emellett itt található a merevlemez aktivitását jelző LED-es indikátor, valamint ki-be kapcsoló és reset gomb. Ez a panel felhasználói igényektől függően több helyre is átszerelhető (fent, oldalt és legalul). Az áttetsző oldallapot fém hüvelykszorítók tartják. A másik oldal fémlapját gumiborítású fém hüvelykszorítókkal rögzítették, ezeknek olyan szerepe is van, hogy a gépház nem csak toronyként, de fekvő pozícióban is használható, ekkor ezek a rögzítők funkcionálnak csúszásgátló gumitalpként. A 120mm-es hátulsó elszívóventilátort szintén olyan nyílásra
2019. 05. 09
Végre privát szervereket indíthatunk a Battlefield V-ben Kétségtelen, hogy a Battlefield sorozat szénája nem áll olyan jól, mint a korai években, ám hamarosan visszatér a játékba egy régen elhagyott, ám annál fontosabb lehetőség A Battlefield V fogadtatása nem volt egyöntetűen pozitív, ám a sorozatos bukdácsolás és az EA üzleti döntéseinek ellenére, továbbra is meg van az a stabil rajongói bázis, amely még nem ábrándult ki a DICE háborús alkotásaiból. A Firestorm néven érkező battel royale mód fel is kavarta az állóvizet, és összességében jól is működött együtt a Battlefield játékmenetével, még hanem is taszította le a dobogóról, a stílus népszerűbb képviselőit. Alig hogy elült az ingyenes frissítést követő hullám, a készítők újabb izgalmas hírekkel szolgáltak: visszatérnek a privát szerverek. Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy mennyire meg lesz kötve a kezünk, ha a kedvenc játékainkról, és a közösségi szórakozásról van szó, hiszen a felhasználói szokásokkal együtt változott meg a tartalomszolgáltatás, és ezzel együtt deformálódtak a sokat megélt játékszériák is. Mostanság a legtöbb új címmel még akkor sem játszhatnánk helyi hálózatban, ha vennénk a fáradtságot kényelmes otthoni fotelünk elhagyására, és átcipelnénk felszerelésünket egy közös helyszínre. Egy ideje már saját netes mérkőzést se nagyon indíthatunk az általunk megszabott feltételekkel, ráadásul számos kiadó megszüntette a bérelhető szerverek lehetőségét is. Ezen a korlátoltságon és kiszolgál
2019. 05. 08
Beépített szenzorokkal, de csökkentett képfrissítéssel érkezik az Oculus Rift S A Facebook a csúcskategóriás eszközök fejlesztése helyett, jól láthatóan inkább a szélesebb közönség, és az új belépők megnyerésére koncentrál. Az Oculus Quest megjelenésével hordozható formában, és végre vezetékektől szabadon tapasztalható meg a virtuális valóság. Az élmény persze nem vetekszik a csúcskategóriás eszközökkel, cserébe nem is kérik el érte egy 8K-s megjelenítő árát, és nincs szükségünk hozzá számítógépre, vagy külső szenzorokra. A marketinghadjárat is hatásosan kezdődik, az F8 konferencián például az összes résztvevő ingyen megkapta az új hordozható kütyüt, a szerencsések pedig minden bizonnyal, szívesen vállalnak majd némi önkéntes reklámot. Szerencsére azért mégsem minden a Quest-ről szólt, hiszen bemutatták az Oculus Rift S-t is, amitől valószínűleg mindenki többet várt egy kicsit, pláne a számos ponton ígéretes Valve Index tükrében. A Rift S tehát semmiképp sem a következő lépés, és a fejlesztők jelezték is, hogy nem ezzel az eszközzel kívánják elhozni a jövő technológiáját. A megjelenést inkább az indokolta, hogy az Oculus Rift már három éves, és az eltelt idő alatt kirajzolódott, hogy mi hátráltatja azokat, akik szimpatizálnak a VR eszközökkel, de mégsem szánták rá magukat a vásárlásra. A Quest alternatív megközelítése mellett tehát egy frissített csomagot is kapunk, ám a szimpatikus újdonságok sajnos együtt járnak néhány visszalépést jelentő módosítással is. Szignifi
2019. 05. 07
Vezeték nélkül, önállóan működik az Oculus Quest  A Valve hamarabb érkezett az Index bejelentésével, viszont az Oculus két különálló verziót is készített, ráadásul már ebben a hónapban megkezdik a rendelések teljesítését. Bár a VR nem hódít olyan intenzív tempóban, ahogy azt sokan megjósolták, a vészmadarak által vizionált süllyesztő sincs látótávolságban. A technológia fejlődik, egyre kiforrottabbá válik, és rövid időn belül talán nem lesz sokkal extrémebb kiegészítője egy háztartásnak, mint egy nagyképernyős TV. Ezt az is bizonyítja, hogy a bejelentéseket követően mindkét cég termékei elfogytak már előrendelésben, így aki nem volt az elsők között, számíthat rá, hogy csak később jut hozzá a csomagjához. A Facebook egyszerre két célcsoportot igyekszik megszólítani, a komolyabb gépigényű játékokra vágyóknak ott az Oculus Rift S-t, míg az Oculus Quest minden értelemben a könnyedebb irányt célozza meg. A Quest úgynevezett ultrahordozható eszköz, melynek teljesítménye ehhez mérten elmarad a komolyabb VR eszközöktől, viszont cserébe teljesen nélkülözi a vezetékeket és nincs szükség hozzá asztali számítógépre. A mozgásunk szabadságát, és ezáltal a játékélményt nem korlátozzák többé a béklyóként ráncigált vezetékek, amit az Oculus Insight-nak nevezett technológiának köszönhetünk. A beépített szenzorok feltérképezik a környezetünket, a begyűjtött adatokat pedig meg is jegyzi az eszköz. Úgynevezett pontfelhőből többet is el tud tárolni a headset, így nem számít, hogy otthon,
2019. 05. 06
A Valve bejelentése egy lépéssel beelőzte a Facebookot, ilyen lesz a Valve Index Új lendületet kap virtuális valóságot kínáló ekszözök piaca, korrekt árat és közelgő megjelenési dátumot kapott a Valve Index  A Facebook két napos F8 konferenciáján nem csak a közösségi oldallal kapcsolatos újdonságok kerültek bemutatásra, hiszen Mark Zuckerbeg óriásvállalata számos más területen is megvetette a lábát. Ilyen lépés volt a VR technológiában utazó Oculus Rift felvásárlása is, amikor az öt évvel ezelőtt végbement üzletben, két milliárd dolláros ajánlatukkal kerekedtek a közösségi finanszírozásból létrejött cég potenciális felvásárlói fölé. A Facebook döntése már ekkor sem tűnt elhamarkodottnak, hiszen az Oculushoz olyan nevek is átigazoltak, mint az id Software-t alapító programozózseni John carmack, vagy Atman Binstock, aki a Valve-nél látta el a VR fejlesztések vezetését. No persze a Steam-mel gigavállalattá vált Valve-et ez nem törte meg, így ők maguk is belekezdtek a saját VR eszközük fejlesztésébe, ráadásul most úgy kínálnak verenyképes, és kifejezetten előremutató fejlesztéseket, hogy az árakat eközben egy józan értéken belül tartják. Sőt, még viszonylagos kompatibilitás is biztosítanak a konkurencia termékeivel, ami felhasználói szempontból rendkívül szimpatikus húzás. A két cég pár napja rukkolt elő a végleges adatokkal, a korábban már beharangozott Valve Index bejelentését ráadásul sikerült az új Oculus-ok bemutatója elé időzíteni. A Valve Index egy fejre szerelhe
2019. 05. 03
Megújul a közösségi oldal és változik a Messenger Az asztali számítógépeken is külön alkalmazást kap a Messenger, a mobilos változat pedig komoly átalakítás elé néz Az F8 rendezvény a Facebook évenként jelentkező konferenciája, ahol a közösségi oldalhoz köthető terveket és újdonságokat szemléltetik a nagyérdeművel. Ezúttal a Messenger szolgáltatáson volt a legnagyobb hangsúly, ugyanis nem csak a mobilos app esik át komolyabb ráncfelvarráson, de a népszerű üzenetküldő rendszer nemsokára PC-ken is önálló alkalmazásba költözik. Az okostelefonokon nemrég már tapasztalhattunk változásokat, az elküldött üzenetek például utólagosan törölhetővé váltak, és a dizájnváltás mellett éjszakai mód is érkezett. A leginkább üdvözlendő változás a mobilos alkalmazást, illetve annak telepítés utáni méretét érinti majd, ami a betöltési időre is jótékony hatással lesz. Az évek alatt szép lassan indokolatlanul hatalmasra hízott a program, ezt hivatott orvosolni a LightSpeed Project néven emlegetett fejlesztés, ami a jelenlegi 100-130 megabájt körüli méretet, egy jóval korrektebb 30 megabájtra redukálná. Az ígéretek szerint ez nem jár majd a már bevezetett, vagy jól megszokott funkciók eltűnésével, ehelyett rendesen átírják a program motorját, így a vállalható tárhelyigény mellett, egy barátságos, nagyjából két másodperces betöltési idővel számolhatunk. Természetesen új funkciók is érkeznek, így nemsokára saját külön helyet kaphatnak a családtagok és közeli ismerősök, így könnyebben e
2019. 05. 03
Pörgősebb is, zúzósabb is, de hamisítatlan élményt nyújt a Borderlands 3 Május 1-én több órányi Borderlands 3 tartalmat kaptunk, aki pedig lemaradt az élő közvetítésről, egy kattintással most visszanézheti A  Gearbox Software és a 2K Games jóvoltából Los Angelesben megtartott showműsor, csak és kizárólag a Borderlands jegyében telt. A sajtó képviselőin és a meghívott streamereken túl, a játék rajongóinak is lehetősége volt helyben kipróbálni a játékot. A látottak alapján nagyon úgy tűnik, hogy a folytatás pontosan azt nyújtja majd, amit elvárunk tőle: eredeti, részletesen kidolgozott kooperatív szórakozásra építő Borderlands élményt, csiszolt játékmenettel, őrült fegyverekkel, ellenfelekkel és számos új bejárható helyszínnel. A lövöldözés, robbantgatás és speciális képességek nyomán repkedő szikrák mellett azért jutott idő újdonságok bemutatására is. Így többek között, a négy irányítható Vault Hunter-ből kettőt ismerhettünk meg közelebbről, és bepillantást nyerhettünk egyedi skilljeikbe és a képességfájukba is. A választható főhősök közül egyelőre még részletesebb bemutatásra vár Moze the Gunner és FL4K the Beastmaster, viszont mozgásba lendült Amara the Siren és Zane the Operative. Kettejük képességfái immár teljesen nyilvánosak, a fejlesztők pedig további részletekkel szolgáltak a fejlődési rendszert illetően, így megtudhattuk, hogy ha a 4 fős csapatban többen is ugyanazzal a Hunterrel szimpatizálnak, akkor azt nem csak megtehetik, de a rengeteg lehetség
2019. 05. 02
Alul tapad, felül csúszós, vízálló és világít a széle, a mi az?  Egy játékos számára nagyon fontos, hogy milyen egérpadot használ. Hiszen lehet bármilyen jó egy egér, ha a nem megfelelő felület miatt kezelhetetlen. Az MP750 a Cooler Master legújabb üdvöskéje. Háromféle méretben érhetők el: M, L, XL. Mindhárom változat RGB-s, mert hát nem is lenne gamer, ha nem világítana. Természetesen ők is elérhetők webáruházunkban. Hozzám az M-es méret érkezett tesztre. Az XL-es verzió egyébként akkora, hogy a billentyűzet is elfér rajta, így az bal kezünknek is nyújt a puhaság élményéből. A felület tehát nagyon kényelmes, finom puha, emellett jól csúszik, nagyon jól irányítható rajta az egér. Ha például hirtelen felindulásból kell “headshot-ot” adni, akkor ez az egérpad bizony megfelelő társ ebben. Próbálkoztam ezelőtt más gyártók hasonló egérpadjával, más anyagból. A fém egérpad hideg, a bakelit kopik, így már sikerült lenulláznom egy Razer Fly-t, ami egyébként még drágább is. Nyilván megesett már mindannyiunkkal, hogy kilöttyentettünk egy kis vizet vagy üdítőt, miközben a csata hevében próbáltunk folyadékhoz jutni, a konyha pedig túl messze van ilyenkor. Aggodalomra semmi ok, az MP750 ugyanis vízálló. Újabb ékes bizonyíték, hogy Cooler Master-ék gondolnak mindenre is. Az alsó rész nagyon kellemes gumi, nem csúszik, még ha izomból toljuk, akkor sem. Az RGB világítás egy rugalmas, hajlítható szalaggal van megoldva, mely az egérpad széléhez van körbe varrva. Pont
2019. 05. 02
Minőségi anyaghasználat és kiterjedt testreszabhatóság? Még ennél is többet tud a Cooler Master új gamer egere Az MM830 a Cooler Master legújabb csúcskategóriás egere, mely elérhető a webáruházunkban. Nem egy olcsó egér, jelenleg 20.449.- magyar forintot kell leszurkolnunk érte, ám ha figyelembe vesszük, hogy mit kapunk érte, akkor egyáltalán nem vészes. Ott van például az érzékenység, ami ennél a modellnél akár 24000 dpi is lehet, ez nagyon jó tud lenni, főleg magas felbontásnál és/vagy több kijelző esetén. Akkor ott van még a “rejtett” D-pad vezérlés, és ami manapság egy vérbeli gamer egérről sem maradhat le, az RGB világítás. Itt 4 különböző egységet tudunk 16,8 millió színben pompáztatni, és akinek még ez sem lenne elég, a cooler master megspékelte ezt még egy egyedi OLED kijelzővel, amin meg tudunk jeleníteni szinte bármit. Hát nem menő? Nézzük hát meg közelebbről. Formavilág és jellemzők A dizájn nagyon jól sikerült, egy kifejezetten vonzó egér lett. Kialakítás tekintetében sem csalódás, a domborított marokrész nemcsak jól néz ki, de maximálisan ergonomikus is. A bal és a jobb egér gomb közötti rész végei le vannak vágva, amitől úgy fest, akár egy kés vagy kard. A görgő gumirozása az egyik legigényesebb a sok egér közül, ami valaha a kezemben volt. A bal oldalsó rész is kapott a gumirozásból, és itt is gondoltak a külcsínre is, ez a rész egy “poligonos” dizájnt kapott. Lássuk mi lapul a burkolat alatt. Az MM830 egy Pixart PMW3360 optikai
2019. 05. 02
 
PCX 2006-2019. Kapcsolat: pcx@pcx.hu Minden jog fenntartva
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Tudj meg többet...