Akár 6GHz-es asztali processzorok? - A TSMC megkezdi az 5nm-es chipek gyártását

A TSMC mindenkit beelõzött, érkeznek az 5nm-es chipek

Hatalmas meglepetést okozott a neves chipgyártó bejelentése, miszerint a gyártósoraik készen állnak az 5nm-es csíkszélességgel készült processzorok elkészítésére

A hír több szempontból is érdekes, mivel már jó ideje keringenek a cikket az Intel gyártási gondjairól, és ezzel együtt az egyre csökkenõ piaci elõnyérõl. Tavaly például pont a TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) segített be az egykor élen járó cégnek, mikor átvállalták a szükséges mennyiségû 14nm-es processzor kitermelését. A visszaesõ gyártási kapacitás valószínûleg az i9-es szériára történõ átállásnak volt köszönhetõ, ám ez még csak a jéghegy csúcsa. Számos szakember és piaci elemzõ ért egyet abban, hogy az Intel az évek alatt elvesztette élenjáró szerepét, hiszen míg egyes vetélytársaik már magabiztosan alkalmazzák az új technológiákat, addig az Intelnél a 14nm-rõl 10nm-re való váltással is erõsen küzdenek. 

Ez a nápolyi árthat az emésztésnek



Az új technológia pedig az úgynevezett EUV (Extreme Ultra Violet), ami komoly elõrelépést jelent a mikroprocesszorok jövõjét illetõen. Azok után, hogy a TSMC sikeresen integrálta az új technológiát 7nm-es eszközök gyártósoraiba, a közelmúltbéli bejelentés alapján készen áll az 5nm-es node-ok tesztüzemének megkezdésére is. A fejlõdés kulcsa pedig a megnövekedett hatékonyság, hiszen alacsonyabb csíkszélességen több, vagy szellõsebben elhelyezett tranzisztor elhelyezését teszi lehetõvé, így az új chipek képesek lehetnek a 7nm által lehetõvé tett 5.34GHz-es maximális órajel lekörözésére, méghozzá egészen 6.14GHz-ig. Az 5nm-es node 1.8-szor több tranzisztor elhelyezését is lehetõvé teszi, ezzel a cég állítása szerint akár 15%-os órajelnövelésrõl is szó lehet. A küszöb megugrása extrémnek hangzik, és izgalmas belegondolni a stabil 6GHzen üzemelõ, otthoni felhasználásra szánt processzorok elterjedésébe, ám ez konkrétumok nélkül még csak egy erõsen képlékeny gondolat. Mindezek mellett a végfelhasználók nem csak a megnövekedett teljesítményben reménykedhetnek, de ezzel párhuzamosan a kiegyensúlyozottabb árszabásra is megvan az esély. Az alacsonyabb gyártási mérettel megnõ az egy Waferen (a gyártáshoz használt szilícium lap) elférõ chipek száma is, ami redukálhatja a hibás darabok mennyiségét, ez pedig a gyártónak, és talán a vásárlóknak is megspórolhat némi pénzt.

Új architektúra a láthatáron



A helyzet azért is furcsa, mert pont az Intel volt az, aki közel 20 éve megkezdte az EUV-hez köthetõ fejlesztéseket, és a tervek szerint õk lettek volna az elsõk, akik megkezdhetik az alkalmazását. Az Intel számításai sajnos nem jöttek be, addig vártak és addig kalkuláltak a rendkívül költséges technológia bevezetésével, míg versenytársaik - a megnövekedett ügyfélkörüknek köszönhetõen -, elõbb engedhették meg maguknak az elõrelépést. A jelenlegi helyzet tehát nem nekik kedvez, az EUV elõnyeit a TSMC mellett Samsung is alkalmazza, ez pedig az Intel megrendelõinek drasztikus megfogyatkozását eredményezheti, és a kiszervezett gyártással megspórolt költségek, hosszú távon sem biztos, hogy megoldják a cég problémáit. A TSMC viszont, a tervek szerint már márciusban megkezdheti az új 7nm-es chipek tömegtermelését, ami természetesen érinti a leleplezésre váró, és hamarosan érkezõ AMD Zen processzorokat és Navi GPU-kat is. Az év elsõ felében az 5nm-es EUV egységek kísérleti gyártása is megkezdõdhet, amit egy évvel késõbb követhet is a végleges állapot, vagyis a nagyüzemi gyártás.

2019. 04. 12

Hogyan válassz alaplapot: teljes útmutató

Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap kiválasztása sokszor ott csúszik félre, hogy a vásárló azt hiszi: ez csak egy „kötelező” alkatrész a processzor alá. A valóságban az alaplap nem egyszerűen összeköti a többi komponenst, hanem meghatározza a rendszer logikáját. A processzor teljesítménye, a memória típusa, a bővítés lehetősége, a ház mérete, sőt még az is, hogy később mennyire tudsz fájdalommentesen fejleszteni, részben az alaplap kiválasztásából következik. Ezért az alaplapot nem külön kell nézni, hanem úgy, mint a konfiguráció egyik legfontosabb keretdöntését. A mai desktop platformoknál ez különösen igaz, mert az Intel oldalon a 600-as és 700-as sorozatú desktop chipsetek, AMD oldalon pedig az AM5 platform különböző chipsetjei eltérő tuning-, memória- és I/O-lehetőségeket adnak. Intelnél például a Z-széria CPU- és memória-tuningot is támogat, míg a H610 például memória-tuningot sem támogat; AMD AM5 oldalon az X670E/X670/B650E/B650 tuningképes, az A620 viszont már jóval szűkebb mozgásteret ad.
Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap szerepe: nem teljesítményt ad, hanem keretet és korlátot
Hol rontják el a legtöbben?
A helyes kiindulópont: nem alaplapot választasz, hanem felhasználási modellt
1. CPU kompatibilitás: itt kezdő

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory
A ROM jelentése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha kicsit mélyebbre ásol, egy olyan technológiai alapkövet ismersz meg, ami nélkül a modern digitális világ egyszerűen nem létezne. Ha valaha is bekapcsoltál egy számítógépet, használtál egy okostelefont vagy akár egy okos TV-t, akkor már találkoztál a ROM működésével, csak lehet, hogy nem tudtál róla.
Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelent pontosan a ROM, hogyan működik, miért van rá szükség, és miben különbözik más memóriatípusoktól. Nem technikai zsargonban, hanem érthetően, mégis szakmailag pontosan.
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
Hogyan működik a Read Only Memory?
Miért van szükség ROM-ra a mindennapi eszközökben?
A ROM jelentése és különbsége a RAM-hoz képest
A ROM típusai röviden érthetően
Hol találkozol ROM-mal a hétköznapokban?
Előnyök és korlátok: mit tud és mit nem a ROM?
Miért fontos értened a ROM működését?
Összegzés
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
A ROM jelentése a „Read Only Memory”, vagyis „csak olvasható memória”. Ez elsőre talán kicsit félrevezető lehet, mert a modern ROM-ok bizonyos formái már írhatók is, de az elnevezés az eredeti működésből maradt ránk.
A lényeg, hogy ez egy olyan memóriafajta, amely tartósan tárol adatokat, még akkor is, ha az eszközt kikapcsolod. Ellentétben például a RAM-mal, ami minden

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás
RAM ROM különbség sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnád, mert ez az egyik alapja annak, hogyan működik bármilyen számítógép, telefon vagy okoseszköz, amit nap mint nap használsz. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy miért lassul le a géped, vagy miért nem veszik el az adatok kikapcsolás után, akkor máris közel jársz a válaszhoz.
Ebben a cikkben érthetően, mégis szakmailag pontosan végigvezetlek a témán, hogy ne csak megértsd, hanem tényleg átlásd a működését.
Mi az a RAM és hogyan működik?
Mi az a ROM és mi a szerepe?
RAM ROM különbség egyszerűen
Miért fontos a RAM a mindennapi használatban?
Miért nélkülözhetetlen a ROM?
Hogyan dolgozik együtt a RAM és a ROM?
Milyen típusai vannak a RAM-nak és a ROM-nak?
Gyakori félreértések a RAM és ROM kapcsán
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és hogyan működik?
A RAM, vagyis a Random Access Memory az eszközöd rövid távú memóriája. Úgy képzeld el, mint egy munkaterületet, ahol az aktuálisan használt adatok és programok ideiglenesen tárolódnak. Amikor megnyitsz egy alkalmazást, elindítasz egy videót vagy böngészel, ezek az adatok a RAM-ba kerülnek.
A RAM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül gyors. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal reagáljon a rendszered a műveletekre. Ugyanakkor van egy fontos korlátja is: ha kikapcsolod az eszközt, minden adat törlődik be
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.