Max Payne és Neo legjobb haverja – My Friend Pedro bemutató
A nyári szezon legüdítőbb marhasága a tökéletes akciójelenetek megkomponálásáról szól
A DeadToast Entertainment egy klasszikus one-man projektet takar, ahol egyetlen svéd úriember Flash játékokat alkot. A My Friend Pedro is hasonlóan indult még 2007-ben, ám a közönség többet és még többet akart, ebből a szórakoztató és teljesen komolytalan alkotásból. Szerencsére Victor Agren legalább annyira lelkes és elkötelezett volt mint a rajongók, így elkészülhetett színes szélesvásznú változat. A bullet time-ot persze rongyosra használták az ezredforduló óta, ám míg Max Payne nyugdíjas napjait tölti, Neo bitjei pedig az örök szervermezőkön keringenek, néha szükségünk van valakire, aki a fizikára fittyet hányva, képes új trükköket mutatni az elődöknek.
A My Friend Pedro pedig nem is próbál mást, mint a legtöbbet kihozni a költségvetésből, mindezt még csak nem is teljes 3D-ben. A játék műfaji meghatározása eredetileg „side-scrolling acrobatic platforming shooter”, és ebben nagyjából minden benne van. Karakterünk oldalnézetben csörtet végig a pályán, ahol légies és stílusos mozdulatokkal ugrik, vetődik, gurul, és ami a legfontosabb: lő! Ne legyenek illúzióink, az alig pár óra alatt letudható gyilokparádé pont annyira veszi komolyan a történetét, mint a fizika törvényeit. Ez persze nem fog lesújtani senkit, aki egy olyan játékkal játszik, ahol a főszereplőt egy Pedro nevű lökött banán látja el instrukciókkal.
A koncepció pofon egyszerű, a játékmechanika már egy fokkal trükkösebb. Néma hősünk egy pincében tér magához, aki nevével ellentétben egy rakás harci mozdulatot fel tud idézni, és láthatóan a fegyverekkel is bánik olyan jól, mint a 2002-es VB győztes Brazil csapat a labdával. Az alapokkal hamar megismertet bennünket a játék, a mi dolgunk pedig annyi, hogy képességeink birtokában a lehető leghanyagabb eleganciával intézzük el ellenfeleinket, miközben rohadt jól szórakozunk. Minél látványosabban és hamarabb intézzük el ellenfeleinket, annál több pontot kapunk, de a tökéletes performanszhoz kreatívnak és hatékonynak kell lennünk, így ha jól időzítünk, egyetlen bekapott találat nélkül takaríthatjuk ki a pályákat.
Az egyik kedvenc ötletem, már a Max Payne és a Matrix mozik bűvöletében eltöltött tinédzserkorom óta várt a megfelelő megvalósításra. Egyszerre ugyanis akár két irányba is lőhetünk egy időben, mindezt a levegőben fejjel lefelé vetődve, pörögve, szaltózva, ahogy csak tetszik. Néma hősünk úgy piruettezik, akár egy igazi balett táncos, ám mi még a végére sem érünk kecses koreográfiánknak, körülöttünk már vagy tíz hulla hever szerteszét. Mozdulataink lágyan folynak egymásba, a kivitelezésükhöz szükséges kényelemre pedig az idő lelassításával tehetünk szert. Hatékony és látványos pusztítást végezni tehát nem lesz kunszt, ám a maximalistáknak és a nehezebb fokozatokon próbálkozóknak azért fel kell kötniük a gatyát, pláne ha sérülés nélkül szeretnének eredményesek lenni.
Ahogy haladunk előre, természetesen bővül fegyvertárunk is, ám igazán izgalmas darabokat sajnos nem próbálhatunk ki. Pisztolyból és Micro Uziból kettőt is szorongathatunk, a Shotgunnal darabokra is szaggathatjuk a közelben tartózkodókat, a géppisztoly rövid sorozatokat ereget és gránátvetőt is szereltek rá, a távcsöves puskát pedig csak az utolsó szakaszban kapjuk meg, cserébe lézercélzós, és egyetlen találata is halálos. Némi környezeti interakcióval is megbolondíthatjuk az összecsapásokat, a levegőbe rúgott serpenyő például kérdés nélkül az ellenfeleink felé továbbítja a lövéseket, egészen addig, amíg mindenki el nem terül. Ez leginkább akkor szórakoztató, amikor anélkül intézhetünk el egy szobányi rosszfiút, hogy egyáltalán látnánk egymást. Közelharcra is van módunk, így egy klasszikus karatés repülő rúgást is bevethetünk, de az előttünk hever kést, labdát és a serpenyőt is lendületbe hozhatjuk, ha nincs időnk tárazni. Sőt, akár még ellenfeleink szétrepült testrészeit is.
A pályák közötti teljesítményünket egy számláló összesíti, a szakaszok végén legeredményesebbnek ítélt kombinációkat ráadásul el is menthetjük GIF formájában. Sajnos az eredményeinkért nem igazán jár jutalom, így a pontozási rendszer csak a maximalisták számára lesz érdekes, illetve azoknak, akik szeretnének magasra jutni az összesített online ranglétrán. Pedig egy-egy bónusz fegyvert, vagy vicces alternatív öltözéket hozzánk vághatnának elismerésül, és így az egyes epizódok újrajátszására is nagyobb motivációt éreznénk. Összességében mégis csak minden a szórakozásról szól. Hiszen ki látott már olyat, hogy egy gördeszkán száguldva átrepülünk egy ablakon, ahol az első figurának nekirúgjuk a deszkát, a sarokban már pusztít egy robbanó benzineskanna, mi pedig épp a maradék két tagot intézzük el hanyag fejlövésekkel, és még jóformán betárazni is jut idő landolás előtt.
A kaotikus és pihent poénokkal megtöltött őrült akciók előcsalják belőlünk a perfekcionistát, ehhez hasonló kihívást legutóbb a Super Hot váltott ki belőlem, igaz, ott egyetlen hiba is végzetesnek számít. Az 5 fejezet összesen 40 pályát tartalmaz, melyeken nagyjából 3-4 intenzív óra alatt végig is szaladhatunk. Először olyan klasszikus leszámolási helyszíneken járunk majd mint a raktár, vagy vágóhíd, amik a régi akciómozik, vagy épp a Max Payne játékok hangulatát idézik. A későbbiekben sokkal pihentebb, ám végül kissé fantáziátlan területeket kapunk, melyekre Pedro fárasztó beszólásokkal reflektál. Itt már a klasszikus ellenfeleket is gyakran váltják fel teljesen elborult figurák. Volt, hogy netes trollok seregeit intézhettem el, miközben megbolondult a gravitáció. A csatornarendszerben, elvadult gamerek támadnak kardokkal, és játékos teljesítményünket becsmérlő beszólásokkal, végül meglátogatjuk az „internetet”, ami egy indokolatlan csőrendszer, háttérben a betárcsázós modemek éteri zümmögésével.
A My Friend Pedro valójában eladja saját magát, elég megnézni a trailert, és azonnal látni fogjuk, hogy akarjuk-e. Ha viszont akarjuk, akkor nagyon jól fogunk szórakozni, a végén pedig reméljük, hogy kapunk még belőle, hiszen pár új ötlettel, klassz fegyverekkel és hangulatos pályákkal tovább is fokozható az élmény. Érdemes még szót ejteni a zenéről! Navie D szerzeményei tökéletes aláfestést, és megfelelő adrenalinszintet biztosítanak, légiesen könnyed pusztítóhadjáratunkhoz. A STEAM-en most akciósan nagyjából 4600 Ft-ba kerül, ám ha a zenei anyagot is hozzácsapnánk, nagyjából 6100 Ft-a végösszeg.