Max Payne és Neo legjobb haverja – My Friend Pedro bemutató

A nyári szezon legüdítõbb marhasága a tökéletes akciójelenetek megkomponálásáról szól

A DeadToast Entertainment egy klasszikus one-man projektet takar, ahol egyetlen svéd úriember Flash játékokat alkot. A My Friend Pedro is hasonlóan indult még 2007-ben, ám a közönség többet és még többet akart, ebbõl a szórakoztató és teljesen komolytalan alkotásból. Szerencsére Victor Agren legalább annyira lelkes és elkötelezett volt mint a rajongók, így elkészülhetett színes szélesvásznú változat. A bullet time-ot persze rongyosra használták az ezredforduló óta, ám míg Max Payne nyugdíjas napjait tölti, Neo bitjei pedig az örök szervermezõkön keringenek, néha szükségünk van valakire, aki a fizikára fittyet hányva, képes új trükköket mutatni az elõdöknek.

A My Friend Pedro pedig nem is próbál mást, mint a legtöbbet kihozni a költségvetésbõl, mindezt még csak nem is teljes 3D-ben. A játék mûfaji meghatározása eredetileg „side-scrolling acrobatic platforming shooter”, és ebben nagyjából minden benne van. Karakterünk oldalnézetben csörtet végig a pályán, ahol légies és stílusos mozdulatokkal ugrik, vetõdik, gurul, és ami a legfontosabb: lõ! Ne legyenek illúzióink, az alig pár óra alatt letudható gyilokparádé pont annyira veszi komolyan a történetét, mint a fizika törvényeit. Ez persze nem fog lesújtani senkit, aki egy olyan játékkal játszik, ahol a fõszereplõt egy Pedro nevû lökött banán látja el instrukciókkal.

A koncepció pofon egyszerû, a játékmechanika már egy fokkal trükkösebb. Néma hõsünk egy pincében tér magához, aki nevével ellentétben egy rakás harci mozdulatot fel tud idézni, és láthatóan a fegyverekkel is bánik olyan jól, mint a 2002-es VB gyõztes Brazil csapat a labdával. Az alapokkal hamar megismertet bennünket a játék, a mi dolgunk pedig annyi, hogy képességeink birtokában a lehetõ leghanyagabb eleganciával intézzük el ellenfeleinket, miközben rohadt jól szórakozunk. Minél látványosabban és hamarabb intézzük el ellenfeleinket, annál több pontot kapunk, de a tökéletes performanszhoz kreatívnak és hatékonynak kell lennünk, így ha jól idõzítünk, egyetlen bekapott találat nélkül takaríthatjuk ki a pályákat.

Az egyik kedvenc ötletem, már a Max Payne és a Matrix mozik bûvöletében eltöltött tinédzserkorom óta várt a megfelelõ megvalósításra. Egyszerre ugyanis akár két irányba is lõhetünk egy idõben, mindezt a levegõben fejjel lefelé vetõdve, pörögve, szaltózva, ahogy csak tetszik. Néma hõsünk úgy piruettezik, akár egy igazi balett táncos, ám mi még a végére sem érünk kecses koreográfiánknak, körülöttünk már vagy tíz hulla hever szerteszét. Mozdulataink lágyan folynak egymásba, a kivitelezésükhöz szükséges kényelemre pedig az idõ lelassításával tehetünk szert. Hatékony és látványos pusztítást végezni tehát nem lesz kunszt, ám a maximalistáknak és a nehezebb fokozatokon próbálkozóknak azért fel kell kötniük a gatyát, pláne ha sérülés nélkül szeretnének eredményesek lenni.

Ahogy haladunk elõre, természetesen bõvül fegyvertárunk is, ám igazán izgalmas darabokat sajnos nem próbálhatunk ki. Pisztolyból és Micro Uziból kettõt is szorongathatunk, a Shotgunnal darabokra is szaggathatjuk a közelben tartózkodókat, a géppisztoly rövid sorozatokat ereget és gránátvetõt is szereltek rá, a távcsöves puskát pedig csak az utolsó szakaszban kapjuk meg, cserébe lézercélzós, és egyetlen találata is halálos. Némi környezeti interakcióval is megbolondíthatjuk az összecsapásokat, a levegõbe rúgott serpenyõ például kérdés nélkül az ellenfeleink felé továbbítja a lövéseket, egészen addig, amíg mindenki el nem terül. Ez leginkább akkor szórakoztató, amikor anélkül intézhetünk el egy szobányi rosszfiút, hogy egyáltalán látnánk egymást. Közelharcra is van módunk, így egy klasszikus karatés repülõ rúgást is bevethetünk, de az elõttünk hever kést, labdát és a serpenyõt is lendületbe hozhatjuk, ha nincs idõnk tárazni. Sõt, akár még ellenfeleink szétrepült testrészeit is.

A pályák közötti teljesítményünket egy számláló összesíti, a szakaszok végén legeredményesebbnek ítélt kombinációkat ráadásul el is menthetjük GIF formájában. Sajnos az eredményeinkért nem igazán jár jutalom, így a pontozási rendszer csak a maximalisták számára lesz érdekes, illetve azoknak, akik szeretnének magasra jutni az összesített online ranglétrán. Pedig egy-egy bónusz fegyvert, vagy vicces alternatív öltözéket hozzánk vághatnának elismerésül, és így az egyes epizódok újrajátszására is nagyobb motivációt éreznénk. Összességében mégis csak minden a szórakozásról szól. Hiszen ki látott már olyat, hogy egy gördeszkán száguldva átrepülünk egy ablakon, ahol az elsõ figurának nekirúgjuk a deszkát, a sarokban már pusztít egy robbanó benzineskanna, mi pedig épp a maradék két tagot intézzük el hanyag fejlövésekkel, és még jóformán betárazni is jut idõ landolás elõtt.

A kaotikus és pihent poénokkal megtöltött õrült akciók elõcsalják belõlünk a perfekcionistát, ehhez hasonló kihívást legutóbb a Super Hot váltott ki belõlem, igaz, ott egyetlen hiba is végzetesnek számít. Az 5 fejezet összesen 40 pályát tartalmaz, melyeken nagyjából 3-4 intenzív óra alatt végig is szaladhatunk. Elõször olyan klasszikus leszámolási helyszíneken járunk majd mint a raktár, vagy vágóhíd, amik a régi akciómozik, vagy épp a Max Payne játékok hangulatát idézik. A késõbbiekben sokkal pihentebb, ám végül kissé fantáziátlan területeket kapunk, melyekre Pedro fárasztó beszólásokkal reflektál. Itt már a klasszikus ellenfeleket is gyakran váltják fel teljesen elborult figurák. Volt, hogy netes trollok seregeit intézhettem el, miközben megbolondult a gravitáció. A csatornarendszerben, elvadult gamerek támadnak kardokkal, és játékos teljesítményünket becsmérlõ beszólásokkal, végül meglátogatjuk az „internetet”, ami egy indokolatlan csõrendszer, háttérben a betárcsázós modemek éteri zümmögésével.

A My Friend Pedro valójában eladja saját magát, elég megnézni a trailert, és azonnal látni fogjuk, hogy akarjuk-e. Ha viszont akarjuk, akkor nagyon jól fogunk szórakozni, a végén pedig reméljük, hogy kapunk még belõle, hiszen pár új ötlettel, klassz fegyverekkel és hangulatos pályákkal tovább is fokozható az élmény. Érdemes még szót ejteni a zenérõl! Navie D szerzeményei tökéletes aláfestést, és megfelelõ adrenalinszintet biztosítanak, légiesen könnyed pusztítóhadjáratunkhoz. A STEAM-en most akciósan nagyjából 4600 Ft-ba kerül, ám ha a zenei anyagot is hozzácsapnánk, nagyjából 6100 Ft-a végösszeg.