Nincs új a nap alatt? A hajlított kijelzõk bevezetésével megkezdõdött az összecsukható okostelefonok versenye. Bár a polcokon még alig láthatunk belõlük, a helyzet nemsokára megváltozik, ráadásul egy ismeretlen kínai vállalat már megint beelõzte a nagyokat.

Az összecsukható telefonok kilencvenes években slágernek számítottak, majd ahogy az lenni szokott, hamar általánossá és hétköznapivá váltak, hogy végül a lapos kijelzõk teljesen átvegyék az uralmat. Az apró, praktikus, szétnyithatós darabok helyét átvették az egyre nagyobb kijelzõk, és a fizikai gombsorok számûzésével zsebünkbe már-már alig passzoló számítógépek kerültek. Valami azonban megváltozott az utóbbi években. Az egymást követõ újdonságok egyre erõsebb processzorokkal, nagyobb felbontással, gyorsabb adatsebességgel, megszámlálhatatlan kameralencsével igyekeznek a konkurencia elé vágni, ám egyre kevesebb izgalmat generálnak a végtelen egyformaságban úszó mobilpiacon. Valószínûleg a gyártók is érzékelik, hogy a biztonsági játék mellett néha érdemes kicsit felrázni a piacot, hátha sikerül valami innovációt vinni a fejlesztésekbe, és megfogni a vásárlóközönséget. Az általánossá vált retró mánia idõszakában nem is olyan meglepõ, hogy a legmodernebb fejlesztéseket egy idõgéppel a kilencvenes évekbe lökték vissza.

Galaxy Fold és Galaxy Z Flip

A legelsõ félbehajtható mobilt 1996-ban vághatták zsebre elõször, mely a Motorola laborjaiból egyenesen az utca emberének zsebébe „teleportált”, a StarTAC nevet legalábbis aligha véletlenül kapta. Évekkel késõbb 2013-ban, a Samsung elkezdte demózni a flexibis kijelzõk elsõ prototípusait, 2017-ben pedig már úgy tûnt, a következõ évben piacra is dobják a hajlítható LCD-t használó összecsukható mobiljukat. Az elsõ bemutatóra végül tavaly került sor, mikor február 20-án lerántották a leplet a Galaxy Foldról, amirõl természetesen úgy nyilatkoztak, mint egy forradalom elindítójáról. Mint minden újdonság, ez is igen költségesnek ígérkezett, ám a 700 000 Ft-os árra talán senki nem számított.

Az indulást végül nem is az ár, inkább az elhamarkodott kezdés nehezítette meg. A tesztelésre kiküldött példányok némelyike már néhány nyitás után megtört, ami furán vette ki magát egy 200 000 hajlításra tervezett eszköznél. A tesztpéldányokat visszahívták, hogy forgalomba már az újragondolt változatok kerülhessenek, majd meglepõ módon azt nyilatkozták, hogy hibáztak mert siettek, de valóban elsõk akartak lenni a piacon, akik ilyen eszközzel jelentkeznek. A dél-koreaiak bizakodók, több milliós eladásokra számítanak, és újabb hajtogatható telefonok kiadását ígérik. A Fold legérdekesebb részlete a 7.3 hüvelykes, 2152x1536 pixeles hajlítható AMOLED kjelzõ, melyhez 8 magos processzor, 12 GB RAM és 4380 mAh kapacitású akku társulnak.

A legfrisebb újdonság a Z Flip, ami a klasszikusabb, kissé bugyután hangzó, ugyanakkor találó "kagylótelefon" kialakítás felõl közelít. Az új Z széria elsõ fiókája elég látványosan tárja szét szárnyait, amiból egy 6.7 hüvelykes, 2636x1080 felbontésú OLED panel terül elénk. Míg összecsukva inkább egy nõi kézitáskában tudjuk elképzelni, a kis lekereített sarkú négyzet kétségtelenül kényelmesen elfér bármilyen zsebben, kinyitva pedig hozza a megszokott nagy kijelzõs okostelefont. A dupla kamera mellett egy apró segédkijelzõ is elfért, ami az idõ, vagy a hívó fél nevének ellenõrzésére pont alkalmas lesz. Ha nem nyitjuk ki teljesen, a hajlított üzemmód két részre osztja a kijelzõt, és a felosztáshoz alkalmazkodva osztja el a tartalmakat. A gyártó szerint a zsanér nem csak a kijelzõ épségére vigyáz, de állítólag azt is megoldották, hogy hajlításkor az ott lerakódott koszt is eltávolítsa, egy aprócska mûanyag elem közremûködésével. A hardver bitang erõs lesz, 5G azonban nincs, az ár pedig továbbra is extrém kategóriás, a jövõ hét végétõl itthon is kapható telefon ugyanis 535 000 Ft-tól startol.

Royole FlexPai

Nem ismerõs? Nem csoda, ez ugyanis egy tipikus kínai csoda, annak minden elõnyével és hátrányával. Az igazi meglepetést az okozta, hogy a kínaiak valójában megelõzték a világhírû cégóriásokat, és egyszerûen elõttük dobták piacra FlexPai névre hallgató saját megoldásukat. A 7.8 hüvelykes hajlítható kijelzõvel szerelt kütyü, nem éppen kifinomult darab, de legalább tényleg elsõként érkezett. A startját megelõzte a szokásos hanta, miszerint a tabletet borító mûanyag strapabíróbb lesz a többi telefonnál bevált minõségi üvegeknél, de ezt már az elsõ felhasználók megcáfolták. A mûanyag matéria ugyanis jóformán csak körömmel nem karcolható össze, bár nem kizárt, hogyha valaki elég kitartó, még az is összejöhet neki. Az amúgy korrekt hardverrel megpakolt eszköz a promóciós anyagokkal ellentétben nem hajlik túl finoman, a hajlításért felelõs zsanérozás pedig hajlamos megadni magát, így az itt is megígért 200 000 alkalomig aligha juthat el a szerencsés tulaj.

Ezek után az sem meglepõ, hogy a szoftvert nem sikerült túl jól optimalizálni. Bár alapból gyors, a készülék forgatása, vagy nyitogatása esetén akadozik, a gyártó persze egybõl beígérte a javításokat. Azt viszont mindenhol kiemelték, hogy a kijelzõ állja a sarat, és különösebb fizikai nyomok nélkül tûri a gyûrõdést, ám a beszámolókat elnézve a készülék hamarabb megadja magát annál, hogy megérhessük az elsõ kijelzõproblémákat. Nos, ha valakinek fontos, hogy elsõként villoghasson a legvadabb technikai újdonságokkal, nagyjából 500 000 Ft-ért juthat hozzá, a vámot és adót nem számolva, ugyanis itthon valamiért még egy forgalmazó sem csapott le rá.

Huawei Mate X

A Huawei a csúcsra járatott amerikai kereskedelmi huzavona mellett azért egyéb érdekességekkel is szolgált a sajtó számára, és ahogy sejthetõ, az egyik a gyártó saját hajlított kijelzõs okostelefonja. A Mate X ugyan néhány nappal a Galaxy Fold után érkezett, de cserébe az elsõ hajlítható okostelefon ami 5G képes, kár, hogy a szükséges hálózat még kiépítésre vár. Ahogy láthatjuk, a Samsung belül, a Huawei kívül képzelte el kijelzõk alkalmazását, így a Mate X esetében az OLED fal maga a borítás, mely nyitás után egy 8 hüvelykes tabletté transzformálja a telefont. Az egyik oldalt nagyrészt befedi a 6.6” szelet, a 6.3” oldalon pedig a kameráknak, illetve szenzoroknak jutott hely, a teljes felbontás amúgy 2200x2480 pixel. A kínaiaknál említett szoftveres ügyetlenségeket a Huawei nem engedi meg magának, a nyitás még be se fejezõdött, a telefon azonnal alkalmazkodik igényeinkhez.

A készülék tavaly november óta még szintén csak Kínában kapható, és az aktuális adatok 100 000 gazdára talált példányról tanúskodnak. Az átszámítva 720 000 Ft-os darabár mellett ez nem is hangzik rosszul, ráadásul idén Európában is megkezdik az árusítását. Sõt, a sikeren felbuzdulva frissített kiadást lengetett be a gyártó, mely a gyártás költségeinek csökkenése miatt egyszerre lesz fejlettebb, és olcsóbb elõdjénél. Az Xs valamivel kisebb lesz, és megkapja az erõsebb Kirin 990-es processzort is, részletes bemutatóra azonban csak valamikor márciusban számíthatunk.

Motorola Razr

A Motorola régi motoros a telekommunikációs területen, és bár mindig megbízható készülékeirõl volt híres, az utóbbi idõben jóval ritkán hallunk róluk. A Lenovo tulajdonában lévõ brand azonban szintén beszállt a hajlítgatós játékba, ráadásul az eddigi leglátványosabb modellel, ami egyszerre kelti egy ultramodern kütyü, és a kilencvenes évek legszebb csúcsmobiljainak benyomását. Az igazság pedig pontosan félúton van, hiszen a Razr több változatot megélt széria volt, felnyitható flippel, mely kívül egy második apró kijelzõt is hordozott. A megoldás itt is hasonló, ám felnyitás után nem a hagyományos gombsor és a picike LCD látható, hanem a Flex View fantázianévre keresztelt, 6.2 hüvelykes P-OLED megjelenítõ.

A Motorola tehát nem a tabletes vonalat erõsíti, helyette a méretes telefonunkból csinál egy kényelmesen tárolható és csinos darabot. A kinyitást követõen 876x2142 pixelt és 21:9-es képarányt élvezhetünk, de zárt állapotban is tájékoztat minket a másodlagos kijelzõ, amolyan régimódiasan 800x600-as felbontással. Az egész igazán tetszetõs, ám ha figyelembe vesszük, hogy gyengébb hardvert kapott vetélytársainál, és olyan hiányosságok is felróhatók neki, mint a microSD vagy a jack hiánya, ráadásul kizárólag eSIM formátumú kártyát támogat, az 500 000 Ft környékén mozgó árszabás jóval nehezebben indokolható.

Futottak még?

Láthatóan nagyon az elején vagyunk egy éppen felgerjedõ hullámnak, de láthatóan sok más gyártó sem akar lemaradni róla, és legalább a derékig érõ vízbe bemerészkedik, amíg ki nem alakul, hogy hol is lesz a helye ezeknek a hajtogatható csodáknak.

Az Oppo például rezzenéstelen arccal (már ha egy óriásvállalatnak lehet arca) nyúlta le a Huawei-féle dizájnt, és jóformán egy Mate X klónt mutatott be, melyet hamar át is dolgoztak. A kissé ügyetlen oldalsó kameraszigetet kivették a képbõl, és egy felugró változattal helyettesítették, így elöl csak a kijelzõ, hátul pedig a sima borítás látható. A telefon még átdolgozás alatt áll, ám minden bizonnyal az elsõ bemutató csalódást keltõ eredményei után valami izgalmassal állnak majd elõ.

Microsoft mobil? Azt gondoltuk mobilos ágazat bukása után nem rukkolnak majd elõ semmi meglepetéssel, ám ez a dupla kijelzõs eszköz rácáfol erre. Az önálló 5.6 hüvelykes kijelzõk egymás mellé helyezhetõk, de teljesen nem olvadnak majd egybe, mindenesetre meglepõ módon nem csak nem festenek rosszul, de kifejezetten ízléses hatást keltenek. A Surface Duo úgy fest, mintha két aprócska tabletet alul-felül összetûztünk volna, de természetesen nyitott állapotban egyetlen kijelzõként viselkednek majd. Bár a Microsoft maga nem hívja okostelefonnak, a telefonálásra alkalmas, Android 10 rendszert futtató eszköz rászolgál erre a megnevezésre. Ha akarjuk laptop szerûen félbe hajthatjuk, de az oldalakat egymásra is fordíthatjuk, elõbbi munka vagy a netezés esetén praktikus, amúgy meg a telefonálás lesz kényelmesebb. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Microsoft képes lesz bánni a hardverrel, és számíthatunk egy érdekes, de szerethetõ hibrid megoldásra, ami még idén megérkezik, és az eddigiek alapján szintén jó drága lesz.

Az LG két, egymáshoz rendkívül hasonló, ám teljesen más néven megtalálható készüléket is piacra dobott, de hát láttunk már ennél furcsábbat is. A két egység ujjlenyomat olvasó, gyorstöltési funkció, értesítõ LED, az Android verziója, és hasonló kisebb eltérésekben különbözik egymástól, de alapvetõen mindkét esetben szétnyitható, dupla kijelzõ mobilokról van szó. A tájékozódáshoz érdemes felütni a telefonok hardveres specifikációinak listáját, de elöljáróban legyen elég annyi, hogy a V50 ThinQ a drágább modell, és a G8X az olcsóbb. A Microsoft megoldásához képest itt egy trükkösebb megoldást láthatunk, a másodlagos kijelzõk ugyanis egy tokba építve érkeznek, a mobilok tehát ezek nélkül is szabadon használhatók.

A felcsatolható OLED alacsonyabb felbontású, és több ponton is gyengébb a fõképernyõnél, így az összhatás nem is olyan mutatós mint egy teljesen egybeépített megoldás esetén, a kettõ közötti „üres” felület is jóval nagyobb. A megoldás viszont mindenképp érdekes, mûködik, és még a drágább V50 is megáll valahol 240 000 Ft körül. Az LG persze nem akar lemaradni a játékról, mindössze nehezebben megy neki az átállás, ettõl függetlenül már évekkel ezelõtt benyújtotta elsõ szabadalmát egy hajlítható megoldásra, így csak idõ kérdése, hogy mikor rukkol elõ a prototípussal.

Kell ez nekünk?

Hajlítható LCD-vel szerelt okosórák, telefonok, flexibilis TV-k, telefon-tablet hibridek? A technikai fejlesztések kíméletlenül zúdulnak ránk, mi meg csak kapkodjuk a fejünket. Vajon tényleg szükségünk van erre a sok és baromi menõ kütyüre? Annyi biztos, hogy a kényelmesebben tárolható és kevésbé sérülékeny eszközök, képesek lehetnek megtörni az asztallap méretû kijelzõkkel szerelt táblák egyeduralmát, de legalábbis színesíthetik a kínálatot, ami mindenképp jó hír. Így már csak azt reméljük megérjük, hogy ezek a megfizethetõ kategóriában is elérhetõk legyenek, most ugyanis az indulás tanúi lehetünk, az elsõ példányok kiforratlanságával pedig csak az áruk versenyezhet.

K.D. - PCX