Amit a VPN-szolgáltatásokról tudni érdemes

Mi az a VPN és hogyan teszi biztonságosabbá és sokrétûbbé a nethasználatot?Miért hasznos egy VPN?

Bár a VPN-ek klasszikus felhasználási módja az IP-cím elrejtése és az internetszolgáltató és más szimatolók megakadályozása az online tevékenységek megfigyelésében, nem ez az egyetlen haszna. Idõnként szükség lehet arra, hogy úgy tûnjön, mintha egy másik országban lennénk, anélkül, hogy ehhez ki kellene tennünk a lábunkat otthonról. Talán a cenzúra valamilyen formáját szeretnénk megkerülni, vagy egy weboldal lokalizált változatát szeretné elérni, ami a régiónkból nem lehetséges. Esetleg csak a Netflix egy külföldi változatát szeretnénk nézni? Bármire is van szüksége, a VPN kiváló választás a "helyváltoztatáshoz".

Nem érünk el egyes weboldalakat és úgy tûnik, hogy a webes forgalmunkat blokkolták a tartózkodási helyünk miatt? Munka vagy szórakozás miatt olyan országokhoz tartozó oldalakat keresünk fel, melyek a régiónkban nem elérhetõk? Az ilyen helyzetekre van egy egészen egyszerû megoldás: használjunk VPN-t.

Mi az a VPN?

A VPN virtuális magánhálózatot jelent (angolul Virtual Private Network). Amikor bekapcsolunk egy VPN-t, az titkosított kapcsolatot hoz létre a számítógép és egy VPN-cég által ellenõrzött szerver között. Az adataink a szerverre utaznak, útközben védve azokat a kíváncsi szemektõl, majd a szokásos módon kilépnek az internetre. Bárki, aki figyeli, nehezen tudja majd visszakövetni az internetes mozgásunkat, és az IP-címünk is rejtve marad. Ez azért fontos, mert az IP-cím ellenõrzése az egyik legkönnyebb módja annak, hogy valakinek a fizikai tartózkodási helyét megtudjuk.


A legtöbben egy olyan VPN-kiszolgálóhoz szeretnének csatlakozni, amely fizikailag közel van a valódi tartózkodási helyükhöz. Ez általában jobb sebességet eredményez, ami a legtöbb felhasználó számára fontos. Ha azonban egy távolabbi VPN-kiszolgálóhoz csatlakozunk, akkor gyakorlatilag úgy böngészünk az interneten, mintha annak a szervernek a tövében neteznénk. Ez az a trükk, amely lehetõvé teszi, hogy más országok streaming-tartalmaihoz is hozzáférjünk. A streaming-szolgáltatások látják a VPN-kiszolgálóról érkezõ forgalmat, és egy kalap alá vesznek minket a többi, ugyanabból a régióból érkezõ nézõvel.

Ha olyan VPN-re vágyunk, amelynek szerverei abban a régióban vannak, ahonnan a webes forgalmukat szeretnék, hogy származzon, egyszerûen csak be kell kapcsolnia a VPN-t. Ennyi az egész!

Hogyan válasszunk VPN-t a tartózkodási helyünk álcázásához?

A mi specifikus helyzetünkhöz megfelelõ VPN megtalálása már egy kicsit bonyolultabb lehet. Elõször is olyan VPN-t kell találni, amelynek szerverei a kívánt országban vannak. A legtöbb VPN szolgáltatás valahol a weboldalán felsorolja a szervereit. A gyakorlatban azonban elõfordulhat, hogy egy ország szimpla támogatása nem elég. Megeshet, hogy rejtélyes hálózati okok miatt nem tudunk hozzáférni a kívánt weboldalhoz vagy szolgáltatáshoz. Az is elõfordulhat, hogy egy országnál specifikusabb régióra van szükség – ha valaki például egy olyan nagy országon belül, mint Kanada, egy véletlenszerû helyrõl férne hozzá a világhálóhoz, akkor nagyon messze kerülhet a kívánt helytõl. Egyes VPN-ek lehetõvé teszik, hogy megadja, hogy mely szerverekhez, sõt néha még azt is, hogy mely városokhoz szeretne csatlakozni.

VPN szolgáltatások választható országokkal:

  • SurfShark, 100 ország
  • ExpressVPN, 94 ország
  • CyberGhost VPN, 90 ország
  • VPNArea, 65 ország
  • Proton VPN, 63 ország
  • NordVPN, 59 ország
  • IPVanish VPN, 52 ország
  • Avast SecureLine VPN, 36 ország
  • Mullvad VPN, 36 ország
  • IVPN, 31 ország


Az alábbiakban az összes általunk tesztelt VPN-szolgáltatást felsoroljuk - a legtöbb szerverrel rendelkezõ országoktól a legkevesebb országig -, amelyek lehetõvé teszik, hogy egy adott országon belül konkrét szerverek közül válasszon. Ne feledjük, hogy nem a legtöbb országot tartalmazó VPN-re van szükség, csak egy olyanra, amelyik lefedi a szükséges országokat. Példa gyanánt ott HMA VPN, mivel az 190 országot fed le, ami talán a legtöbb lehetõséget kínáló szolgáltatások egyike. A HMA VPN azonban nem teszi lehetõvé, konkrét szerverek kiválasztását. Emellett nagymértékben használja a virtuális helyeket. Ezek olyan VPN-szerverek, amelyeket úgy konfiguráltak, hogy úgy tûnjön, mintha egy országban lennének, de valójában egy másik országban találhatók. Az esetek többségében ez nem jelent problémát, de fontos lehet tudni róla.


A VPN használata a valós tartózkodási hely meghamisításához néhány lehetséges hátrányt is rejthet magában. Egyes webhelyek és szolgáltatások biztonsági intézkedéseik részeként a tartózkodási helyet is kiszûrhetik. Sok bank például további hitelesítés bemutatását kérheti, ha azt látják, hogy új vagy szokatlan helyrõl jelentkezünk be. Egyes webhelyek akár teljesen blokkolhatnak bennünket, ha VPN-adatoknak látszó adatokat sejtenek, mivel a netes bûnözõk is jól tudják, hogy egy VPN milyen hasznos lehet. Ideális esetben egy ingyenes VPN-t használhatunk a helyszínek tesztelésére, megbizonyosodva arról, hogy teljesülnek az igényeink. Sajnos a legtöbb ingyenes VPN korlátozza a szerverek kiválasztását, ami megnehezíti ennek a konkrét kérdésnek a tesztelését. Ezenkívül számos VPN szolgáltatás megköveteli a bank- vagy hitelkártyaszám megadását, jobb esetben pedig egy fiók létrehozását, még akkor is, ha ingyenes próbaidõszakot kínál. A TunnelBear VPN lehetõvé teszi az ingyenes elõfizetõk számára, hogy bármelyik VPN-szerverét használják, de konkrét kiszolgálók már nem választhatók. Végül pedig az ingyenes felhasználókat havonta mindössze 500 MB adatforgalomra korlátozza, így ez inkább szükségmegoldás, mint állandó segítõtárs.


Lényeges, hogy egyes VPN-ek dedikált IP-címekhez való hozzáférést árulnak. A szolgáltatástól függõen ezek több országban is lehetnek. Egy dedikált IP-címen csak a mi forgalmunk fog áthaladni, ami remélhetõleg kevésbé tûnik szokatlannak, mint egy VPN-szerver, és ezért annak is jóval kisebb az esélye, hogy esetleg blokkolják majd. Néhány egyszerû viszonyítási alap, amit érdemes figyelembe venni VPN-vásárláskor: A havi VPN-elõfizetés átlagos költsége akár 4000 forint körül is alakulhat, azonban a verseny ezen a piacon is dúl, a SurfShark például számos hasznos funkciót, 100 országot és korlátlan eszközön való használatot kínál, nem egészen 1000 forintos havidíjért. Ez az összeg még éves szinten is jó befektés lehet, amennyiben valóban szükségünk van ezekre az elõnyökre. Ehhez képest a NordVPN csak 59 országot, viszont közel ötször annyi szervert kínál 1200 Ft-tól. Ha egy VPN az átlagnál többet kér, gyõzõdjünk meg róla, hogy valami hasznosat nyújt cserébe. Emellett az éves elõfizetéssel mindig pénzt takaríthatunk meg, de azt mindenképp aláhúznánk, hogy elõször tegyünk próbát ingyenes elõfizetésekkel, hogy kipróbálhassunk akár több szolgáltatást is, mielõtt hosszabb távon is elkötelezzük magunkat.

Egy host, vagy a szolgáltatók nem biztos, hogy szeretnének VPN lenni

Elõfordulhat, valaki a munkahelyi weboldal tárhelyszolgáltatóját használná a forgalom átirányítására. Ez részben lehetséges; saját VPN-t is üzemeltethetünk. Valószínû azonban, hogy bármelyik webtárhelynek speciális elvárásai és megkötései vannak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet használni a szolgáltatásukat. Valószínûleg nem fogják megengedni – vagy legalábbis nem fogják értékelni –, hogy egy weboldalnak szánt szervert használjunk a webes forgalmunk átirányítására. Valószínûleg speciális biztosítékokkal rendelkeznek ennek megakadályozására.


Ha a saját VPN létrehozása a cél, akkor inkább egy olyan szolgáltatás, mint a DigitalOcean használata javasolt egy szerver bérléséhez. Amint a szerver beindult, telepíthetünk saját VPN-t. Több "csináld magad", avagy DIY VPN is elérhetõ, például az Alphabet által kínált Outline VPN. Egy kis utánajárással biztosan nem okoz gondot egy saját VPN beállítása és használata. De még ha egyszerû is, nem feltétlenül lehetünk biztosak benne, hogy helyesen vagy a legbiztonságosabb módon használjuk-e. Inkább érdemes kifizetni havonta egy ezer forint körüli összeget szakembereknek a VPN üzemeltetéséért, így tudni fogjuk, hogy mit kapunk a pénzünkért.

Jobb böngészés VPN használatával?

Az emberek többnyire úgy gondolnak a VPN-ekre, mint az online tevékenységek elrejtésére szolgáló eszközre, de valójában arra is megoldás, hogy egy oldal ne zárhasson ki bennünket a számukra szükséges szolgáltatásokból, pusztán a lokációnk, az IP-címük miatt. Éppen ezért ne feledjük, hogy a technológia csak egy eszköz, és az eszközök gyakran többet tudnak, mint amit a marketingjük sejtet, a VPN pedig több mindent is nyújt, amire manapság az interneten szükségünk lehet.

2022. 11. 08

Hogyan válassz alaplapot: teljes útmutató

Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap kiválasztása sokszor ott csúszik félre, hogy a vásárló azt hiszi: ez csak egy „kötelező” alkatrész a processzor alá. A valóságban az alaplap nem egyszerűen összeköti a többi komponenst, hanem meghatározza a rendszer logikáját. A processzor teljesítménye, a memória típusa, a bővítés lehetősége, a ház mérete, sőt még az is, hogy később mennyire tudsz fájdalommentesen fejleszteni, részben az alaplap kiválasztásából következik. Ezért az alaplapot nem külön kell nézni, hanem úgy, mint a konfiguráció egyik legfontosabb keretdöntését. A mai desktop platformoknál ez különösen igaz, mert az Intel oldalon a 600-as és 700-as sorozatú desktop chipsetek, AMD oldalon pedig az AM5 platform különböző chipsetjei eltérő tuning-, memória- és I/O-lehetőségeket adnak. Intelnél például a Z-széria CPU- és memória-tuningot is támogat, míg a H610 például memória-tuningot sem támogat; AMD AM5 oldalon az X670E/X670/B650E/B650 tuningképes, az A620 viszont már jóval szűkebb mozgásteret ad.
Hogyan válassz alaplapot?
Gyakorlati decision guide: nem specifikációkhoz, hanem jó döntésekhez
Az alaplap szerepe: nem teljesítményt ad, hanem keretet és korlátot
Hol rontják el a legtöbben?
A helyes kiindulópont: nem alaplapot választasz, hanem felhasználási modellt
1. CPU kompatibilitás: itt kezdő

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory
A ROM jelentése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha kicsit mélyebbre ásol, egy olyan technológiai alapkövet ismersz meg, ami nélkül a modern digitális világ egyszerűen nem létezne. Ha valaha is bekapcsoltál egy számítógépet, használtál egy okostelefont vagy akár egy okos TV-t, akkor már találkoztál a ROM működésével, csak lehet, hogy nem tudtál róla.
Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelent pontosan a ROM, hogyan működik, miért van rá szükség, és miben különbözik más memóriatípusoktól. Nem technikai zsargonban, hanem érthetően, mégis szakmailag pontosan.
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
Hogyan működik a Read Only Memory?
Miért van szükség ROM-ra a mindennapi eszközökben?
A ROM jelentése és különbsége a RAM-hoz képest
A ROM típusai röviden érthetően
Hol találkozol ROM-mal a hétköznapokban?
Előnyök és korlátok: mit tud és mit nem a ROM?
Miért fontos értened a ROM működését?
Összegzés
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
A ROM jelentése a „Read Only Memory”, vagyis „csak olvasható memória”. Ez elsőre talán kicsit félrevezető lehet, mert a modern ROM-ok bizonyos formái már írhatók is, de az elnevezés az eredeti működésből maradt ránk.
A lényeg, hogy ez egy olyan memóriafajta, amely tartósan tárol adatokat, még akkor is, ha az eszközt kikapcsolod. Ellentétben például a RAM-mal, ami minden

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás
RAM ROM különbség sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnád, mert ez az egyik alapja annak, hogyan működik bármilyen számítógép, telefon vagy okoseszköz, amit nap mint nap használsz. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy miért lassul le a géped, vagy miért nem veszik el az adatok kikapcsolás után, akkor máris közel jársz a válaszhoz.
Ebben a cikkben érthetően, mégis szakmailag pontosan végigvezetlek a témán, hogy ne csak megértsd, hanem tényleg átlásd a működését.
Mi az a RAM és hogyan működik?
Mi az a ROM és mi a szerepe?
RAM ROM különbség egyszerűen
Miért fontos a RAM a mindennapi használatban?
Miért nélkülözhetetlen a ROM?
Hogyan dolgozik együtt a RAM és a ROM?
Milyen típusai vannak a RAM-nak és a ROM-nak?
Gyakori félreértések a RAM és ROM kapcsán
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és hogyan működik?
A RAM, vagyis a Random Access Memory az eszközöd rövid távú memóriája. Úgy képzeld el, mint egy munkaterületet, ahol az aktuálisan használt adatok és programok ideiglenesen tárolódnak. Amikor megnyitsz egy alkalmazást, elindítasz egy videót vagy böngészel, ezek az adatok a RAM-ba kerülnek.
A RAM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül gyors. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal reagáljon a rendszered a műveletekre. Ugyanakkor van egy fontos korlátja is: ha kikapcsolod az eszközt, minden adat törlődik be
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.