Az Nvidia ismét egy különösen alacsony képességû RTX kártyával készül, ráadásul a neve ellenére az aktuális generációból

Valamikor tavaly decemberben ismét arról olvashattunk, hogy az Nvidia frissíti a visszafogott képességû mobil GPU-k kínálatát, ráadásul elkészíti az eddig ismert leggyengébb RTX kártyát is, mely bõven alulmúlhatja még a RTX 3050 chipek laptopokba szánt változatait is. Mivel a GPU-piacon uralkodó zûrzavar már ez elõtt is teljes volt, nehéz megítélni egy ilyen belépõ kategóriás megoldás szerepét, ám egy notebook esetében akár jól is jöhetnek az integrált megoldásokon, vagy az egyszerû MX sorozaton túlmutató videojátékos képességek. Az elõzetes tesztek alapján ezt az elvárást az RTX 2050 tagadhatatlanul teljesíteni is fogja.

Az Nvidia két MX és egy RTX kártyát ígért, de míg a Turing achitektúrára támaszkodó MX550 alig volt képes lehagyni az AMD integrált Vega 8-as lapkáját, az RTX 2050 ennél frissebb és használhatóbb megoldásnak ígérkezik. Az RTX 2000 nevezék tehát ne tévesszen meg senkit, az RTX 2050 a Samsung 8 nanométeres eljárásával készített GA107S Ampere chipet használja. Amikor a név megválasztására került sor, valószínûleg belátták, hogy a legkisebb RTX teljesítménye annyira közel van az elõzõ generáció belépõ szintjéhez, hogy jobb lesz, ha már az elsõ találkozáskor sejtjük, hogy nem éppen egy erõmûvel lesz dolgunk. A specifikációkat vizsgálva pedig magunk is láthatjuk, hogy a mindössze 4GB GDDR6 memóriát kiszolgáló 64-bites adatbusz, és az elérhetõ 112.0 GB/s sávszélesség nem igen tesz majd csodát. Ami kellemetlen, hiszen a 2048 CUDA mag és a 4GB fedélzeti memória egyaránt megegyeznek az RTX 3050-ben található mennyiséggel, a memóriabusz azonban pont fele olyan keskeny, az 1477MHz-es maximális Boost órajel pedig durván 260MHz hátrányban van.

A friss benchmark eredményeket ezúttal is a kínai ITHome-nak köszönhetjük, ahol az RTX 3050 összesen 9673 pontot ért el a bevetett 3D Mark Fire Strike benchmarkban. Az ott szereplõ két ellenfél közül a GTX 1650 volt a legerõsebb, és azt szerencsére le is hagyta, hiszen majdnem 1800 ponttal többet ért el. A viszonyítás kedvéért próbálkozott az MX450 is, melyhez képes több, mint kétszer olyan jól teljesített. Ezek alapján nem lett túl fényes az "új" RTX páncélja, mivel a Fire Strike-os eredményeket összevetve nagyjából a GTX 1650Ti és a GTX 1660Ti között foglalhat helyet. Ez pedig sajnos nem igen elég többre, mint az MX570 szintjének elérésére. A gaming szempontjából releváns futam után született egy sor encode teszt is, ahol az Intel 96 EU-t (Execution Unit) pörgetõ Xe kártyája volt az egyetlen ellenfél. Bár ez talán nem olyan meglepõ, az Intel a FullHD és 4K mérések alatt is lassabb volt az Nvidia-nál, ám ahogy a felbontás csökken, úgy lesz egyre kisebb a különbség is.

Az RTX 2050 tehát nem tûnik igazi erõgépnek, ám 23%-kal mégiscsak gyorsabb egy GTX 1650-nél, a vérszegény MX450-et pedig 134%-kal múlja felül. Javára írható még, hogy a támogatott alkalmazások esetében támaszkodhat a DLSS 2.0 felskálázó eljárásra is, mely 1080p-s felbontáson vízválasztó lehet a vállalható játékélmény eléréséhez. Az Nvidia tavaly rántotta le a leplet a kártyáról, de legkorábban a források szerint a márciusban jelenhet meg, ám a továbbra is magas árak mellett kérdéses, hogy mennyire számít majd jó vételnek egy ennyire lebutított Ampere GPU, mely ideális körülmények esetén FullHD-s felbontáson is nagyjából a belépõ szintet nyújtja majd.