Az i7-11700K nem teljesített túl jól az elsõ tesztjén

Egy hónappal a megjelenés elõtt tesztelhették, de az eredmények nem túl fényesekTörténelmi pillanat, legalábbis a sajtó szempontjából.

Sokan várják kíváncsian, hogy mit nyújt idén az Intel új 11. generációs asztali felhozatala, ami fõleg az új processzormagok miatt izgalmas. Bár az Intel tartja magát a szokásos titkolózáshoz, azt már jó ideje tudni lehet, hogy az új széria Rocket Lake néven lát napvilágot, a kupak alá pedig azok a Cypress Cove magok kerültek, melyeket korábban Sunny Cove néven a 10 nm-es Ice Lake mobilprocesszorokban alkalmaztak. Az AnandTech munkatársai most igazán kivételes helyzetbe kerültek, ugyanis hetekkel a megjelenés elõtt tesztelhették le az egyik nyolcmagos modellt.

Vajon mit alkotott idén az Intel?


Bár az évente megújuló CPU brandekre generációként szokás hivatkozni, valódi generációváltás azonban most sem történik, ugyanis az Intelnek át kellett alakítania a 10 nm-es megoldásait a megszokott 14 nm-re, ami nem csak a várva-várt elõrelépést késlelteti, de a megújuláshoz számos kompromisszumot is igényelt a gyártó részérõl. Ilyen például a 10 magos csúcsprocesszor megfosztása két fizikai magtól, mely azt eredményezi, hogy az idei i9 és i7 vonal jóval kevésbé tér majd el egymástól, mint ahogy azt a vásárlók elvárnák. Ha viszont azt nézzük, hogy az AnandTech idõ elõtt elvégzett tesztjében szereplõ i7-11700K, nagyjából csak az alapórajelben és a maximális Turbo frekvenciában tér majd el a 11900K-tól - az i7-nél nincs Thermal Velocity Boost -, akkor legalább azt is sejthetjük, hogy mire számíthatunk a 8 magra visszatérõ élvonaltól.

A processzor valódi volt :)


Ami tehát újnak nevezhetõ, az a 10nm-es Ice Lakebõl átmentett Sunny Cove mag, melyet a szintén 10 nm-es Tiger Lake-bõl áthozott Xe grafikus architektúra egészíthet ki. Az optimális kialakításhoz azonban el kellett térniük a 10. Generációs Comet Lake-nél alkalmazott dizájntól, így a felsõ kategóriában már nem találunk 10 magos CPU-t. Bár valójában megoldható lett volna, a fogyasztás kordában tartásához vissza kellett volna fogniuk a magok órajelét, továbbá csökkent volna a kihozatali arány, miközben a gyártási költségek pedig emelkedtek volna. A Comet Lake tulajdonosokat így aligha veszik majd rá a cserére, mindenesetre szolgálnak pár újítással a vásárlók számára. Ilyen a 20 sávval megtámogatott PCIe 4.0, illetve a gyorsabb RAM-ok kezelése. Lesz továbbá USB 3.2 Gen 2x2 (20 Gbps), illetve a Z590 lapkészlet duplázza a CPU és a chipset közötti kapcsolatot (DMI x4-rõl DMI x8-ra), így lényegében a PCIe 3.0 már x8-as üzemmódban dolgozhat.

Ez még nem az amire várunk.


De akkor nézzük a lényeget, vagyis, hogy miként teljesített az új i7 a megjelenés elõtt nagyjából egy hónappal. A kivételes alkalomhoz sajnos nem kaptak kivételes jogköröket, így számos információt vissz akell tartaniuk a hivatalos megjelenés napjáig. Az alaplap pontos típusát például nem közölhették, azt viszont elárulták, hogy 4x32 GB DDR4-3200 ADATA memóriát használtak, az energiát egy Corsair AX860i táp adta, játéktesztekhez pedig egy RTX 2080 Ti FE videokártyát vetettek be. Az összevetésekhez használt processzoroknál láthatunk eltéréseket, de igyekeztek biztosítani, hogy az alapvetõ körülmények a legközelebb álljanak egymáshoz. Sajnos a végeredmény azt mutatja, hogy az Intel nem csak az AMD-vel szemben vesztette el korábbi elõnyét, de ezúttal még saját magával is megküzdött. A munkafolyamatok alatt elvégzett mérések ugyan többé-kevésbé igazolják az ígért teljesítménynövekedést, ám a játékok terén már csalódást keltenek. A teszteket szándékosan alacsony felbontásokon végezték, mivel így az apróbb különbségek könnyebben mérhetõk.

Erõs mezõny, amiben nehezen állta meg a helyét.


Az összesített listán lényegében az látszik, hogy a 11700K sokszor azonos, vagy rosszabb teljesítményt hoz, mint egy 10700K, vagy akár egy 9900K, és ha igaz, amit a tesztelõk állítanak a lassabb L3 gyorsítótárról és a 43-ról 51 ciklusra emelkedett késésrõl, az új generációt még a friss BIOS verziók sem lökik majd sokkal elõrébb. A lassuláshoz vezetõ strukturális változásokról az Intel még nem nyilatkozott, de hamarosan talán erre a lényeges részletre is rávilágítanak majd. Ahogy attól már elõre féltünk, sajnos a fogyasztás és melegedés sem alakul a legjobban. Az alap 125 wattos TDP az AVX2 munkafolyamatok alatt könnyen 225 wattig és 80°C-ig mászott, hagyományos terhelés esetén pedig 130-155 watt volt a jellemzõ, 60°C környéki értékekkel. A legnagyobb meglepetést talán a 292 wattos fogyasztási csúcs okozta, mely AVX2 terhelés alatt jelentkezett és egészen 102 °C-ig kergette a CPU-t. Mindezt automatikusan 4.6 Ghz-re visszavett órajelen, a legizmosabb Noctua hûtõ (csak céloztak rá) alatt.

A fogyasztás extrém mértéket ért el.


Ez azt jelenti, hogy komolyabb matematikai számítások alatt a processzor alaposan visszafogta magát, mert már képtelenség úgy lehûteni, hogy képes legyen minden magján magasabb órajelen dolgozni. Azt pedig inkább ne képzeljük el, hogy ha sikerülne neki, akkor milyen fogyasztást tapasztalhatnánk. Összehasonlítás gyanánt, a Ryzen 7 5800X nyolc magja megállt 142 wattos fogyasztás alatt, ugyanilyen terhelés alatt, tehát lényegében fele annyit evett, mint az új Intel, ami elképesztõ különbség. Ehhez képest a munkateljesítménye lényegében párban voltak egymással, amire nehéz lenne rávágni, hogy komoly elõrelépés történt. Tény, hogy a 10nm-es fejlesztésük áttervezése keserves munkával járhatott, ám az erõfeszítések egyelõre felemás eredményt jeleznek. Kíváncsian várjuk, hogy alakulnak a dolgok a március 30. után, hiszen ez a hivatalos termékindítás napja, amikor az i9-11900K is bemutatkozik.

Forrás: AnandTech, VIDEOCARDZ

2021. 03. 09

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory
A ROM jelentése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha kicsit mélyebbre ásol, egy olyan technológiai alapkövet ismersz meg, ami nélkül a modern digitális világ egyszerűen nem létezne. Ha valaha is bekapcsoltál egy számítógépet, használtál egy okostelefont vagy akár egy okos TV-t, akkor már találkoztál a ROM működésével, csak lehet, hogy nem tudtál róla.
Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelent pontosan a ROM, hogyan működik, miért van rá szükség, és miben különbözik más memóriatípusoktól. Nem technikai zsargonban, hanem érthetően, mégis szakmailag pontosan.
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
Hogyan működik a Read Only Memory?
Miért van szükség ROM-ra a mindennapi eszközökben?
A ROM jelentése és különbsége a RAM-hoz képest
A ROM típusai röviden érthetően
Hol találkozol ROM-mal a hétköznapokban?
Előnyök és korlátok: mit tud és mit nem a ROM?
Miért fontos értened a ROM működését?
Összegzés
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
A ROM jelentése a „Read Only Memory”, vagyis „csak olvasható memória”. Ez elsőre talán kicsit félrevezető lehet, mert a modern ROM-ok bizonyos formái már írhatók is, de az elnevezés az eredeti működésből maradt ránk.
A lényeg, hogy ez egy olyan memóriafajta, amely tartósan tárol adatokat, még akkor is, ha az eszközt kikapcsolod. Ellentétben például a RAM-mal, ami minden

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás
RAM ROM különbség sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnád, mert ez az egyik alapja annak, hogyan működik bármilyen számítógép, telefon vagy okoseszköz, amit nap mint nap használsz. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy miért lassul le a géped, vagy miért nem veszik el az adatok kikapcsolás után, akkor máris közel jársz a válaszhoz.
Ebben a cikkben érthetően, mégis szakmailag pontosan végigvezetlek a témán, hogy ne csak megértsd, hanem tényleg átlásd a működését.
Mi az a RAM és hogyan működik?
Mi az a ROM és mi a szerepe?
RAM ROM különbség egyszerűen
Miért fontos a RAM a mindennapi használatban?
Miért nélkülözhetetlen a ROM?
Hogyan dolgozik együtt a RAM és a ROM?
Milyen típusai vannak a RAM-nak és a ROM-nak?
Gyakori félreértések a RAM és ROM kapcsán
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és hogyan működik?
A RAM, vagyis a Random Access Memory az eszközöd rövid távú memóriája. Úgy képzeld el, mint egy munkaterületet, ahol az aktuálisan használt adatok és programok ideiglenesen tárolódnak. Amikor megnyitsz egy alkalmazást, elindítasz egy videót vagy böngészel, ezek az adatok a RAM-ba kerülnek.
A RAM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül gyors. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal reagáljon a rendszered a műveletekre. Ugyanakkor van egy fontos korlátja is: ha kikapcsolod az eszközt, minden adat törlődik be

Mit jelent a memória késleltetés a RAM-oknál

Mit jelent a memória késleltetés a RAM-oknál?
Memória késleltetés az egyik legfontosabb, mégis sokszor félreértett tényező, amikor RAM-ot választasz vagy a számítógéped teljesítményét próbálod megérteni.
Mi az a RAM és miért számít ennyire?
Mit jelent a memória késleltetés?
Hogyan működik a memória a háttérben?
Memória késleltetés és órajel kapcsolata
Mi az a CAS Latency (CL)?
Milyen hatása van a teljesítményre?
DDR generációk és késleltetés
Mikor érdemes figyelni a késleltetésre?
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és miért számít ennyire?
Amikor a számítógéped működik, folyamatosan adatokat mozgat a háttértár és a processzor között. Ebben a folyamatban a RAM, vagyis a rendszermemória tölti be a köztes szerepet. Ez az a terület, ahol az éppen használt programok és adatok ideiglenesen tárolódnak, hogy a CPU gyorsan hozzáférjen.
Minél gyorsabb a RAM, annál gördülékenyebben futnak a programok, legyen szó böngészésről, játékról vagy komolyabb munkáról. De a sebességet nem csak az határozza meg, amit a dobozon látsz MHz-ben. Van egy másik tényező is, ami legalább ennyire fontos, és ez a memória késleltetés.
Mit jelent a memória késleltetés?
A memória késleltetés azt az időt jelenti, ami eltelik aközött, hogy a processzor adatot kér a RAM-tól, és aközött, hogy ezt az adatot ténylegesen meg is kapja.
Egyszerűbben fogalmazva ez a válaszid�
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.