Hosszú távon gépünk legnagyobb ellensége a por és a hõ, de egy kis törõdéssel gépünk sokáig velünk maradhat

A veterán felhasználóknak aligha újdonság, hogy gépük élettartamának és optimális teljesítményének megõrzéséhez, idõnként egy kis karbantartás, tisztítás szükséges. Ez lehet rendszeres vagy alkalmi, ám sokan nincsenek tisztában vele, hogy egy stabil PC-hez többre is szükség lehet az operációs rendszer idõszakos frissítésénél, újratelepítésénél. Az alábbiakban igyekszünk néhány egyszerû tanáccsal szolgálni azoknak, akik legszívesebben szakemberre bíznának bármit, amihez le kell emelni a gépház oldalait.

Az alapok

Számos alkalommal írtunk arról, hogy milyen fontos a megfelelõ alkatrészek kiválogatása, hogy ne ütközzünk kellemetlen teljesítményproblémákba. Többek között ilyen a minõségi tápegység, melyrõl a közelmúltban írtunk, az egyetlen RAM modul helyett dual-channel kiszerelés használata a kiegyensúlyozottabb teljesítményért, az optimális hûtõ CPU-nk számára, de ide tartozik a jól szellõzõ gépház, a megfelelõ légáramlat és bizony a megfelelõ kábelrendezés is, utóbbi ugyanis nem csak esztétikai elõnyökkel jár. Talán nem meglepõ, hogy minél kevesebb vezetéket zsúfolunk az olyan kritikus alkatrészek mellé, mint az alaplap, CPU és VGA, a felszabaduló hõ elvezetése annál könnyebb, és a mindent elkerülhetetlenül belepõ porral is sokkal könnyebb dolgunk lesz.

Mert lehet akármilyen drága, porszûrõkkel és filterekkel ellátott házunk, még a legsterilebb szobákban is keletkezik por, ami hosszabb-rövidebb idõ alatt, de biztosan utat talál a gép belsejébe. A szinte légmentesen lezárt otthoni PC-k meglehetõsen ritkák, ahogy a teljesen passzívan hûtött, tehát mozgó légterelõktõl mentes rendszerek is, így a por bejutása és lerakódása a többség számára elkerülhetetlen. Biztosan sokan láttak már elrettentõ fotókat porba fulladt számítógépekrõl, melyek inkább tûntek egy ásatáson kiemelt leletnek, mint mindennapi használatban lévõ PC-nek. A por lerakódása a környezettõl és a használat gyakoriságától függõen eltérõ lehet, de ha néha rászánunk egy kis idõt a tisztogatásra, elkerülhetjük a zúgó, küszködõ és idõ elõtt elromló ventilátorokat, és a rossz szellõzés miatt felforrósodó alkatrészeket, melyek csökkenõ teljesítményhez, vagy akár a hardverek idõ elõtti halálához vezethetnek.

Mit, mivel és hogyan?

Mielõtt csavarhúzót ragadnánk, nem árt tudnunk, milyen eszközökre lesz szükségünk a takarításhoz. A leghatékonyabb és egyben legkényelmesebb eszköz, amire minden PC-s felhasználónak szüksége lehet, az egy szórófejes flakonra való sûrített levegõ, vagy ha úgy tetszik, "porspray". Egy ilyen 4-600 milliliteres kiszereléssel, egy alkatrészekkel zsúfolásig pakolt gépet is teljesen kipucolhatunk, akár több alkalommal is. Mondanunk sem kell, hogy lehetõleg ne szájjal kifújt levegõvel próbáljuk felszabadítani a lerakódott porréteget, mert azon túl, hogy nem akarjuk azt belélegezni, az apró nyálcseppek zárlatot okozhatnak, ráadásul elõsegítik a por leragadását, ami pont az ellentéte a kívánt hatásnak. Ha esetleg rendelkezésünkre áll kompresszoros légpisztoly, azzal hatékonyabb és gyorsabb munkát végezhetünk, de ügyeljünk a nagy nyomásra, tartsunk nagyobb távolságot az alkatrészektõl.

Törlõkendõre is szükségünk lesz, mivel a spray ugyan látványos porfelhõt eredményez, bizonyos mértékû lerakódás még azután is maradni fog. A nagy lapos felületeket, mint a tápegység vagy a ház tetejét akár egy öreg pólóval is letörölgethetjük, de pl. a ventilátorokhoz inkább használjunk speciális szövetbõl készült törlõkendõket, olyat vagy hasonlót, amit a szemüveglencsékhez is. Ezekkel nem csak alaposabb munkát végezhetünk, de lehet kapni kifejezetten erre a célra készült, antisztatikus anyagból készült darabokat is, melyek csökkentik a statikus kisülések valószínûségét és meggátolják a visszahulló por intenzívebb lerakódását. Ak igazán komolyan gondolja, készítsen be néhány fülpiszkáló pálcikát, estleg egy kisebb ecsetet, így a nehezen elérhetõ zugokat is lekapargathatjuk, ráadásul karcolások nélkül.

Végezetül nem árthat egy adag nagy koncentrációjú ipari alkohol sem, melyet izopropil-alkohol néven keressünk. No nem a feszült pillanatok enyhítésére, sokkal inkább a makacs lerakódások ellen és a nagyobb hatékonyság eléréséhez. Ilyet találhatunk gyógyszertárakban, de mûszaki és PC-boltokban kifejezetten tisztítási célra szánt formában is, a processzorok kupakját például szintén ezzel tisztítjuk meg a hõvezetõ pasztától. Az alkoholos törléshez használhatunk többrétegû papírtörlõt; tiszta, sûrû, foszlányoktól mentes szövetet; esetleg vattát. Létezik elõre csomagolt, nedvesített alkoholos kendõ is, ám talán jobban járunk egy üveg folyadékkal, mely hosszú ideig kitart. Végül húzhatunk gumikesztyût is, mely az alkatrészeket is megóvja az ujjunkról származó zsírfoltoktól, a por azt szintén nagyon kedveli.

Essünk neki

Persze csak finoman. Elõször is áramtalanítsuk a tápegységet és a tápkábellel kezdve húzzuk ki az összes vezetéket, majd, amennyiben lehetõségünk van rá, a gépet helyezzük át egy tágas és jól szellõztetett helyiségbe. Ha a gép viszonylag tiszta, akkor nincs nagy gond, de egyéb esetben felkavart por ellen védekezhetünk valamilyen szájmaszkkal is, így elkerülhetjük a tüsszögést és szélsõséges esetben a fulladást. Ha készen állunk, vegyük le a ház oldalait, beleértve az elvezetett kábeleknek helyt adó részt az alaplapi tálca mögött, ahol a légmozgás elenyészõ, de a por oda is utat talál. A jobb hozzáférhetõség érdekében eltávolíthatjuk az elõlapot is, ha már elkezdtük, ne végezzünk félmunkát. Ha úgy ítéljük meg, hogy pár fújásnál alaposabb takarításra van szükség, ízekre is szedhetjük a gépet, így mindenhez kényelmesen hozzáférünk, cserébe bajlódnunk kell a visszaépítéssel.

Ha a CPU-amúgy jól teljesít, nem tapasztalunk túlzott melegedést, illetve csökkenõ teljesítményt, valószínûleg nem szorul friss hõpasztára. Ebben az estben a hûtõt természetesen az alaplapon hagyhatjuk, ennyivel is könnyebb dolgunk lesz. Egy minõségi paszta akár 6 éven át is megtartja hõvezetõ képességét, de az intenzív igénybevétel ezt lecsökkentheti, a frissítés ilyen esetben 2-3 évente ajánlott. A hûtõborda kontakfelületének és a CPU kupakjának tisztításnál is csak kevés alkoholt használjunk, inkább használjunk több vattát vagy szöszmentes kendõt az alapos tisztításhoz. Az alkohol gyorsan elillan, száradás után már fel is vihetjük a friss pasztát és rögzíthetjük a hûtést.

A sûrített levegõt ne folyamatosan, inkább kis koncentrált adagokban fújjuk, néhány centiméter távolságból, ezt pár próbálkozás alatt könnyen kitapasztalhatjuk. Vegyük kezelésbe a hûtõbordákat és lamellákat. Ha nagy a lerakódás, a ventilátort vegyük le hûtõbordáról, illetve az AIO hûtés radiátoráról. Ha a gépház rendelkezik porszûrõ betétekkel, kezdhetjük ezekkel, és lehetnek ezek az utolsók, amelyeket végül a helyükre csúsztatunk. A ventilátorok forgólapátjait fújkáláskor ujjunkkal támasszuk meg, ezzel elkerülve a károsodást okozó kilengéseket, vagy a csapágy meghibásodását. Ez vonatkozik minden légkavaróra, tehát a videokártyára is. Erõs lerakódás esetén kendõvel is áttörölhetjük, csak legyünk óvatosak, nehogy eltörjünk valamit. A tápegységben ragadt por nehezebb kérdés, mivel azt a dobozt nem szeretnénk szétszedni, fõleg akkor, ha még garanciális. A beépített ventilátort egy mûanyag vagy fa pálcával és kellõ odafigyeléssel támasszuk meg a védõrácson át. Addig fújkáljuk, amíg szemmel látható mennyiségû por már nem távozik belõle, a burkolaton belül felzavart por maradékát a ventilátor a gép indításakor valószínûleg kifújja majd. Tisztítsuk meg a kábeleket is, amin nincs háló, azt kendõvel is végigtörölhetjük. Ne feledkezzünk meg a foglalatokról és szabad csatlakozókról sem.

Ha az összes alkatrésszel végeztünk, alaposan fújjuk ki a gépház összes szegletét majd mehet minden a helyére. Fordítsunk figyelmet a perifériákra is, a billentyûzetnek például kifejezetten szüksége van a rendszeres takarításra, pláne, ha szoktunk az asztalunknál étkezni. A gépbõl összegyûlt por most nagyrészt a szoba padlójára került, így egy porszívó nem árt, ha kéznél van, de a gépházban inkább ne erõltessük a használatát. Az igazán finom port ilyen szûkös és kényes helyen úgysem tudja mindenhonnan felszedni, viszont jó esély van rá, hogy megkarcolunk vagy eltörünk valamit, nem beszélve a statikus elektromosságról. A számítógépet nem javasolt szõnyegen tartani, de ha nincs más lehetõségünk, az évente javasolt takarítást szûkítsük fél évre, a kritikus részek kifújására pedig rövidebb idõközönként is rászánhatunk néhány percet.

Csináljunk rendszert a rendszer takarításából

A portalanításból bátran csináljunk rendszert, a gyakorisággal a gépünknek és magunknak is szívességet teszünk, hiszen növeljük a PC-nk élettartamát, és elkerülhetjük a teljes szétszedést igénylõ mûtéteket.