Ideális választás? Mégis melyik középkategóriás Ryzen-t válasszam?

Az elmúlt két-három év alatt, a mainstream processzorok körül nagyot fordult a világ. Az otthoni, tehát nem ipari felhasználásra szánt processzorok piacán, hosszú évekig nem figyelhettünk meg érdemi fejlõdést, és míg az AMD idõrõl idõre a saját hangját kereste, az Intel megtehette, hogy valódi fejlesztés helyett, ugyanazt a bevált architektúrát adja el minden egyes évben, átcímkézéssel, minimális változtatásokkal. Az utolsó említésre méltó újdonságot a 2. generációs, 32 nm-es lapkára épülõ Sandy Bridge hozta, innentõl kezdõdött a költséghatékonyságra alapuló szemlélet. A ma is használt 14 nm-es gyártástechnológiát a 2015-ös Skylake család vezette fel, majd jött a Kaby Lake. A hetedik generációs processzorokkal konkrétan megismételték a nyom nélkül eltûnt 5. generáció legügyesebb húzását, a teljesítmény ugyanis mindkét esetben megegyezett az elõzõ generációs modellekkel. A 7700K, akkor a széria legerõsebb processzora volt, azonban a K jelölés és a magasabb árcímke, hiába utalt a szabad tuningolási lehetõségekre. Az Intelhez tömegesen érkeztek a panaszok, miszerint számos forgalomba került darab, még terhelés nélkül sem mûködik emelt órajelekkel, erre a vállalat hat hónapnyi csend után annyit reagált, hogy ilyen esetben, egyszerûen csak mellõzzük a tuningolást. Hogy mire szolgál ez a kis visszatekintõ? Ha processzor választás elõtt állunk, nem árt, ha figyelembe vesszük, hogy mit kapunk a pénzünkért, még akkor is, ha nem foglalkoztat bennünket, hogy korábban mi zajlott a hardverek világában. Az AMD hosszas agóniából lábalt ki, és újult erõvel mutatja meg, hogy nem csak felzárkózott az Intelhez, de az elmúlt éveket valódi munkával töltötte, hogy jövõbiztos fejlesztéseivel utat mutasson a konkurenciának. Ebbõl a szemléletbõl pedig a vásárlók számára is hasznos újdonságok születtek, nézzük hát, hogy mit kapunk ha a legjobb ár/érték arányú processzort szeretnénk.

Ryzen 5 2600X

Az átlag felhasználó számára nem sokat mondanak az új alapokra épülõ architektúrák részletei, és érthetõ, ha nem is érdekli õket, amikor a cél, a játékok alatt elérhetõ legmagasabb másodpercenkénti képkockaszám. Azonban ma már sokan, sokkal többet is elvárnak egy processzortól, hiszen egyre többen foglalkoznak videós tartalmak elõállításával, vagy csak hobbi szintû online közvetítéssel, amihez a megszokott 4 magos felépítés már egyre kevesebbnek bizonyul. A patthelyzetet az teremtette, hogy az Intel egyeduralma több szinten is visszafogta a fejlõdést, így míg a játékok alatt kétségtelen volt az elõnyük, az AMD egyre erõsebbé vált a komolyabb erõforrást igénylõ munkafolyamatok támogatásában. A valódi változást, a 2017-ben debütált Zen mikroarchitektúra hozta, ami a konkurenciát és a felhasználókat is rendesen meglepte. 14 nm, jobb fogyasztás, DDR4 támogatás, és már játékok alatt is érezhetõ volt, hogy itt már jóval hatékonyabb termékekrõl van szó. A vásárlói szimpátiát az is növelte, hogy az APU-kat leszámítva, a Zen processzorok a mai napig szorzózármentesen érkeznek, vagyis a gyári órajel szabadon emelhetõ, és ehhez nem feltétlen szükséges, egy 100 000 Ft-os tuningra szánt alaplap beszerzése sem. A Ryzen 5 2600 illetve 2600X folytatta a megkezdett utat, hogy generációjának a legjobb hatékonyságú processzorává váljon. A 2018-ban debütált Zen+ architektúra már 12nm-es lapkára épül, ebben a tekintetben le is hagyva az Intelt, aki még az aktuális 9. generációs processzorait is 14 nm-en szállítja. A processzor megkapta a Raven Ridge APU-k precíz órajel-beállítási képességét, vagyis a Precision Boost 2-t, és fejlõdött az XFR mód is. Az XFR2 amolyan automatikus tuning, ami lehetõvé teszi, hogy ideális körülmények között meghaladjuk a maximális Boost órajelet, ráadásul már az összes magon! Tavaly tehát hivatalosan is beérték a konkurenciát, hiszen a 2600 egyedül az RTX 2080Ti meghajtásához volt kevés, ám 50 000 Ft-os processzor mellé aligha vásárlunk tízszer drágább videokártyát.

A Ryzen 5 2600 egy 6 magos, 12 szálas processzor, 3.4 GHz-es alap, és 3.9 GHz-es Boost órajellel, 2933 MHz-es DDR4 támogatással, 65 W fogyasztással. Azt mindenképp vegyük figyelembe, hogy ebben a kategóriában már nem találunk integrált grafikus egységet, így ha ilyesmire van szükségünk, néhány ezer forinttal kevesebbért ott a 4 magos Ryzen 5 2400G APU, ami viszont a minimális árkülönbség mellett érezhetõen gyengébb, akár játékról, akár munkáról van szó. Mivel idén befutott az új széria, a lejjebb kúszott árak még vonzóbbá teszik a tavalyi év legjobb választását, így aki nem akarja nagy költségekbe verni magát, de játszana, esetleg streamelne vagy videót vágna, egy szorzózár mentes Ryzen 5 CPU minden igényét kielégíti majd. Aki esetleg zavarban lenne a processzorok mögött felbukkanú egybetûs jelölésekkel, és nem tudná hogy mire utal a K, vagy az X, annak elég annyit tudnia, hogy az Intel esetén a K a szabad tuningot jelöli, míg az Ryzenek esetén látható X ennél egyszerûbb. Ahogy említettük, a Ryzen CPU-k mindegyike szorzózár mentes, a tuninghoz viszont némi gyakorlat és utánajárás szükséges, ám nem mindenki tud, vagy akar foglalkozni ennek mikéntjével. Ha automatikusan a legmagasabb elérhetõ órajelet szeretnénk megkapni, akkor a Ryzen 5 2600X-re van szükségünk, ami 3.6 GHz-es alap órajelrõl egészen 4.2 GHz-ig skálázódik. A fogyasztás itt már 65-rõl 95 W-ra emelkedik, hiszen a nagyobb teljesítmény több energiát igényel. A melegedés miatt se aggódjunk túlzottam, az AMD továbbra is mellékel korrekt hatásfokú Wraith Spire hûtõt, ami ellátja a feladatát. Az AMD Ryzen 5 2600X korrekt választás bárkinek, aki hosszú évek után szánja el magát új gép építésére, webshopunkban jelenleg 53 000 Ft-tól elérhetõ.

Ryzen 5 3600X

Nincs megállás, az AMD vonata robog tovább. Az asztali processzorok és videokártyák terén elsõként váltottak 7nm-es gyártási technológiára, ezzel fogyasztásban és melegedésben is jóval a konkurencia elõtt járnak, és itt fel sem merül, hogy a kupak alatt hûtõfolyadékot találjunk, minden processzoruk, forrasztás után gördül le a gyártósorról. Az AMD megtalálta, sõt megalkotta a maga Szent Grálját, ugyanis a fejlõdés ismét hatalmas, az Intel pedig már nem tudja, hogy mit nyilatkozzon, ugyanis tíz év alatt nem mutatott akkora elõrelépést, amit a Ryzen széria három év alatt. A processzor hatékonyságáról és sokrétûségérõl számtalan teszt tanúskodik, ezekben nem egy mérés igazolja, hogy egyes munkafolyamatok alatt egy i7-9700K teljesítményére is képes. Mindezt úgy, hogy a mérnököknek igazodnia kell egy olyan piachoz, ahol a szoftvergyártók nagy általánosságban, a piacot uraló Intel által képviselt technológiákhoz igazodik. A jó hír az, hogy már nem csak a sok magból profitáló munkafolyamatok alatt érzékelhetõ a hatalmas teljesítménybeli ugrás, de már az egy magon végzet teljesítmény is kiemelkedõ. Játékok mellé tulajdonképpen felesleges magasabb kategóriás processzorokban gondolkodnunk, hiszen még tuning nélkül is jó darabig kiszolgálja majd a legerõsebb videokártyákat is. Természetesen sok esetben egy i7-9700K magasabb FPS-t eredményezhet, de vajon a közel 40 000 Ft-os többletköltség megéri a játékok alatt alig érzékelhetõ különbséget?

A Ryzen 5 3600 szintén 6 magos és 12 szálas processzor, 3.6 GHz-es alap, és 4.2 GHz-es órajellel, 3200 MHz-es DDR4 támogatással, mindezt továbbra is 65 W TDP mellett. Memóriák esetén természetesen szntén élhetün ka tuning lehetõségével, akár 5133 MHz- is elérhetõ, ugyanakkor a 3733 MHz-et tartják ideálisnak, mivel így érhetõ el a legjobb késleltetési eredmény. IGP továbbra sincs, így egy megfelelõ teljesítményû videokártyára szükségünk lesz, cserébe a világon elsõként, beépített PCI-Express 4.0 támogatást kapott, az AMD új X570-es lapkészletével együtt. A tokozáson eredetileg kettõ darab, maximum 8 magos chiplet foglalhat helyet, ehhez kapcsolódik az a 12 nm-es I/O lapka, ami magában foglalja a DDR4 memóriavezérlõt, a déli vezérlõhidat, illetve a világon elsõként, a 24 sávos PCI-E 4.0 vezérlõt. Egyelõre még kevés eszköz, elsõsorban az SSD-k némelyike profitál a drasztikusan megnõtt adatátviteli sebességbõl, ám az új fejlesztés csak még idõtállóbbá teszi az új platformot. Elértünk tehát arra a pontra, amikor az AMD már lassan saját magával versenyzik az adott árkategóriában, hiszen ha munkáról, számítási teljesítményrõl, videó és hanganyag szerkesztésérõl vagy tömörítésérõl van szó, ezért az árért nagyszerû teljesítményt kapunk, olyat, amit az Intel csak érezhetõen magasabb árért kínál, mindezt idejétmúlt technológiára alapozva, magasabb fogyasztással. Emellett nagy elõrelépést tettek annak érdekében, hogy a játékosok is elégedettek legyenek, így egy olyan processzort vásárolhatunk, ami többrétû felhasználás mellett is megálja a helyét. Az X verzió itt is a kényelmünket szolgálja, a Ryzen 5 3600X tehát 3.6 GHz-es alap órajelel és 4.4 Ghz-es Boost frekvenciával szolgál majd ki minket, 95 W TDP-ért cserébe. A dobozban Wraith Spire gyári hûtõt találunk, ám ha további tuningban gondolkodunk, jobb ha választunk helyette egy hatékonyabb változatot. Aki az új X570-es alaplapokat túl költségesnek találja, az böngészhet a korábbi AM4 foglalattal rendelkezõ alaplapokból is, ám elõtte gyõzõdjön eg róla, hogy a gyártó mellékelt hozzá friss BIOS-t, anélkül ugyanis nem fog elindulni a rendszer. A spórolásra szükségünk is lehet, a nagyobb teljesíttmény, és a jövõbiztos technológia ugyanis nem ugyanabban az árkategóriában indul mint elõdje, az AMD Ryzen 5 3600X ugyanis 85 000 Ft-tól elérhetõ.

Zen-e füleimnek?

A fejlõdés tehát valós, és elismerésre méltó, hogy a Zen+ kompetitív teljesítményét ennyivel tovább növelték, egyetlen év várakozás után. A Ryzen 3000 processzorok sokat profitálnak a modernebb gyártástechnológiából, konkrétan minél jobb hûtési körülményeket biztosítunk, annál tovább tartható a stabilan magasabb órajel, megfelelõ feszültségellátás mellett akár a processzor összes magján. Tesztekbõl nagyon sokat találni, és mi is végeztünk egy-egy rövid mérést, hogy lássuk, nálunk hogy teljesítenek.

Minél több az adat, annál vegyesebb a kép, és az is kiderül, hogy nem csak a videokártya a szûk keresztmetszet, de az adott játékprogram is. Míg egyes esetekben, akár 20-30 képkockával is többet hozhatunk ki kártyánkból, ha valamelyik 3600-as processzort választjuk, máskor eltûnik a processzorok közötti különbség, és minden a VGA-nkon áll vagy bukik. Amennyiben a Ryzen 3000 mellett döntenénk, esetleg fejlesztenénk a már meglévõ példányt, a B450 és B470 alaplapok nagy részéhez a gyártók kötelesek biztosítani a kompatibilitást elõsegítõ fisssített BIOS-t. A B350 és X370 lapok esetén már nincs ekkora szigor, így alaposan tájékozódjunk, mielõtt költekezni kezdünk. Annyi biztos, hogy a jövõ a fejlettebb processzoré, de szégyenkeznünk akkor sem kell, ha az olcsóbb, de versenyképes 2600, illetve 2600X kerül a gépünkbe.

KD - PCX