Hamarosan felbukkanhat az utóbbi idõk legvéznább Nvidia videokártyája

Tekintettel a GPU-k szûnni nem akaró hiányára, egyes felhasználók inkább az alapvetõ funkciókat keresik, mint a teljesítményt. Talán ezért is dobta piacra az Nvidia a négy évvel ezelõtt megjelent GP108-as mobil GPU-n alapuló GeForce GT 1010-et, és hasonló okokból emelte át az AMD a Radeon RX 6500 XT notebook GPU-t az asztali gépek világába. De míg a 6500 XT emberi áron megtalálhatja a helyét, a GeForce GT 1010 kiskereskedelmi forgalomba engedése már erõsen megkérdõjelezhetõ, mindenesetre úgy tûnik, hogy mégis megtörtént.
 

A napokban egy GeForce GT 1010 bukkant fel a kínai Taobao online piactéren Lenovo fedõnév alatt, az információra pedig ismét a VideoCardz csapott le elsõként. Ráadásul @Zed_Wang Twitteren több jó minõségû fotót is közzétett az aprócska hûtéssel ellátott GeForce GT 1010 lapkáról, mely azon túl, hogy a tenyerünkben elfér, szokatlan módon a LeadTek emblémáját hordja. Bár a LeadTek-hez hasonló cégek PC-gyártók számára gyártanak kártyákat, címkéjüket már igen ritkán teszik rá a az ilyen típusú termékekre, ami azt jelentheti, hogy a szóban forgó eszközzel nem csak az OEM partnereiket, de akár a kiskereskedelmi piacot is megcélozhatják. A kártya a Tabaónál körülbelül 70 dollárért kapható, mely jelenleg 22 ezer forintnak felel meg.

De mégis mit kaphatunk ennyi pénzért? Azon túl, hogy megjelenése esetén biztosan túlárazott lesz, a kártyára pillantva valószínûleg keveseknek jut eszébe például a videojáték. Persze ettõl még kétségeink vannak a GeForce GT 1010 kiskereskedelmi sikerét illetõen, mivel a kiszivárgott teljesítményadatok adatok alapján a teljesítménye finoman szólva sem túl acélos. A képekért is felelõs Wang nem állt meg a fotózásánál, és ha már rátehette a kezét a VGA-ra, lefuttatta a 3DMark Time Spy Extreme benchmarkot, ahol 153 pontot kapott. Hogy megértsük, mit takar ez az eredmény, az Nvidia GeForce RTX 2060 kártyája nagyjából 2800-2900 pont körül teljesít ugyanebben a benchmarkban. Az elsõ megérzésünk tehát nem csal, az Nvidia GP108-asát továbbra sem éppen arra találták ki, hogy játékalkalmazásokban jól teljesítsen.

A belépõ szintû notebook GPU-kat úgy tervezték, hogy olcsók legyenek és a lehetõ legkevesebb energiát fogyasszák. Ennek érdekében szerény specifikációkkal és gyenge játékteljesítménnyel rendelkeznek, de ha valami olcsóra és alacsony fogyasztásúra van szükség, a játékokban nyújtott teljesítmény lesz a legutolsó szempont. Az Nvidia eredetileg 2017-ben adta ki a 14nm-es GP108-as GPU-t belépõ szintû asztali és notebook GPU-ként, és mivel alacsony árkategóriás Turing GPU-t soha nem gyártott, folytatta a chip gyártását. Aztán hogy kielégítse az OEM-ügyfelek igényeit, az Nvidia tavaly év elején csendben kiadta a GeForce GT 1010-et, amely bizony egy még vékonyabbra csiszolt GP108-on alapul.

A 256 CUDA maggal, 16 textúrázó és 16 renderelõ egységgel, illetve 2 GB fedélzeti memóriával a GeForce GT 1010 valamikor 2008-ban még jó játékmegoldás lett volna, de ez a termék 2022-ben már legfeljebb arra jó, hogy szúrja a játékosok szemét. Ezért az Nvidia csak az OEM-ek számára tette elérhetõvé, mivel ki kellett szolgálniuk azokat az üzleti ügyfeleket, akik néha önálló grafikus kártyákat követelnek az asztali számítógépekhez. A GPU-hiány közepette az olyan cégeknek, mint a Lenovo, még egy lecsökkentett GP108-alapú GeForce GT 1010 is elég jó. Ez az "ultra alacsony" teljesítményû kártya amúgy ismerõs lehet azoknak, akik nézelõdtek már a belépõ kategóriában és esetleg találkoztak a GT 1030 modellel. Tekintve, hogy az azonos GPU-n alapuló GT 1030, nagyjából 40 ezer forintért a Netflix és YouTube tartalmak megtekintésére elegendõ, sokan örülnének, ha az Nvidia nem hergelné tovább a közönséget. Persze annak tükrében, hogy az utóbbi kártya lényegében az összes ismert és kevésbé ismert cég kiadásában beszerezhetõ, a gyártók láthatóan mindent megtesznek az extra bevételért, így jobb lesz tudni, hogy mivel is van dolgunk.

Ahogy most áll a helyzet, az AMD APU-k integrált Vega processzorai jóval gazdaságosabb vételnek számítanak, legalábbis irodai célú és általános felhasználásra mindenképpen, de talán még az Intel megoldásaival is jobban járunk, fõleg ha az Alchemist kódnevû fejlesztéseknek sikerül leváltani a korábbi ajánlataikat.