A nap, amikor lemaradt a tízmagos i9 - Ryzen 5 5600X

A megszokottnál drágább, de sokkal erõsebb is lett az új hatmagos RyzenSzédítõen ütõs középkategória!


Az AMD tagadhatatlanul és évrõl évre felülmúlta önmagát az elsõ Zen mag elkészülte óta. Folyamatos munkájuknak köszönhetõen, látványos fejlõdést prezentálnak a processzorok professzionális és otthoni szegmensében egyaránt. Idén ráadásul elérkeztek egy régóta meghódításra váró csúcshoz, hiszen egy hosszú és nehézkes idõszak után, végre magasabbra tûzhették zászlójukat, mint a piacot kényelmesen uraló Intel. Ettõl a pillanattól fogva tehát megváltoznak a megszokott szerepek is, hiszen mostanáig az AMD volt az olcsó, de versenyképes, az Intel meg a drága, de legerõsebb játékos processzor. A Zen 3 azonban már nem csak munkafolyamatok esetén, de a videojátékok alatt is látványos elõnyt mutat fel, ezért az AMD az árakat is szintre hozta, a közönség legnagyobb bánatára. De vajon mit jelent ez a megfizethetõ középkategóriára váró játékosoknak? Megéri a 6 mag, közel kétszeres áron?

Nagyjából 120 ezer forintért lesz elérhetõ.


Csak lassacskán szállingóznak az üzletekbe az új Ryzen 5000 processzorok, az 5600X pedig még úgy is a leginkább megfizethetõ és természetesen a legnagyobb érdeklõdésre számot tartó modell, hogy jóval drágább lett elõdjénél. Az eredeti dollárban meghatározott ára 299 $, mely több, de legalábbis annyi, mint amit annak idején a 8 magos 3700X-ért kértek, ez pedig még akkor is a legmagasabb indulóárnak számít a Ryzen 5 CPU-k történetében, ha nem nézzük az európai, illetve magyarországi árakat. Amíg tehát arra várunk, hogy széles körben elérhetõvé váljon, nézzük meg, hogy mit is kínál a vásárlónak az új CCX, mely két, örökké alvó magjával együtt is képes leiskolázni magasabb magszámmal felvértezett processzorokat. Azt is fontos megjegyezni, hogy az új 5000-res szériának az egyetlen olyan darabjáról van szó, melynek dobozában még találunk gyári hûtõt, ami szintén gyökeres változást jelent. Megszokhattuk, hogy az Intellel ellentétben, az AMD eddig senkit nem hagyott ajándék hûtõ nélkül, ami természetesen hajlamos volt hangoskodni, és nem is volt épp a leghatékonyabb darab, ugyanakkor sokan nagyra értékelték a gesztust, hogy gépüket extra befektetés nélkül is azonnal használatba vehették. A gyártó most azt vallja, hogy aki ennél komolyabb processzort vesz, az egészen biztosan nem fogja megfelelõ hûtõ nélkül használni, hiszen a gyári megoldások terhelés alatt amúgy is képtelenek voltak megfelelõ teljesítményt nyújtani, 8+ magos CPU-kat pedig többnyire valóban nem böngészésre vásárolunk. Tetszik vagy sem, nincs többé RGB-s Wraith Prism a munkaprocik mellett, de ha õszinték akarunk lenni, azt a teljeítményt pár extra ezresért bármelyik gyártótól megkapjuk, a komoly vásárlók pedig amúgy is választanak valami combosabb megoldást.

Az AsRock álíltóalg gondol a 300-as lapkészletre is!


Ahogy azt említettük, a TSMC hatékony 7nm-es eljárásán egy valóban továbbfejlesztett chip készült el, hiszen a processzormagokat négyesével felsorakoztató CCX helyett, már egyetlen egy, nyolc magot együttesen kezelõ megoldást láthatunk. Ezzel tehát az összes mag közvetlen összeköttetésbe került, de nem csak egymással, hanem a 32MB-os L3 gyorsítótárral is. Ez a két lépés együtt pedig minden korábbi elérési késést minimalizált, és érthetõ módon a 12, illetve 16 maggal támadó szörnyek esetében is érezteti hatását. Az 5600X hat magja egyenként 3.6 GHz-es alap órajelrõl indul, a gyárilag beállított maximális Boost érték pedig 4.6 GHz lehet, mely némi extra energiával, illetve a megfelelõ VRM-et hordozó alaplappal feljebb is tornászható. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az új mikroarchitektúra 19 százalékos IPC növekedést, azaz órajelenként végrehajtott utasítást képes elvégezni, kezdjük megérteni, hogy mi történt azzal a barátságos árcédulával. Ez persze még nem minden, hiszen a mérnökök mindezt úgy hozták „kupak alá”, hogy nem növeltek a fogyasztáson, sõt, lényegében csökkentettek is rajta. Ez azt jelenti, hogy sokkal magasabb teljesítmény kapunk, változatlan TDP, azaz 65 wattos fogyasztás mellett, de erre még visszatérünk, mikor rápillantunk az elérhetõ tesztek eredményeire. Mindezt ráadásul a megszokott AM4 foglalattal tapasztalhatjuk meg, és kompatibilitással a 400-as lapkészletek felé, mely sokak számára jelent megkönnyebbülést. Megjelenéskor persze csak az 500-as lapkészlet teljes spektruma kínál instant kezdési lehetõséget, a 400-as alaplapok pedig folyamatosan kapják majd a szükséges BIOS-frissítéseket. Talán még érdemes megemlíteni, hogy az AsRock állítólag a 300-as lapkészlet néhány tagjához is biztosítana kompatibilitást. A képen például egy szolid ASRock A320M-HDV R4.0 BIOS-át láthatjuk, melyben büszkén feszít a Ryzen 9 5900X felirat. Ha ez nem csak egy végül elvetett teszt mementója, akkor nem kizárt, hogy idõvel a combosabb VRM-mel szerelt 300-as lapok is tényleg bevethetõvé válnak Zen 3 magokkal.

Négy jobb mint kettõ? Több RAM modullal tovább nõ a teljesítmény!


A napokban ráadásul egy igen izgalmas eredmény is napvilágot látott, mely még tovább fokozza az új processzorokkal kapcsolatos izgalmakat és elvárásokat. A Gamers Nexus több ízben is tesztelte a Ryzen 5000 szériát, beleértve az 5600X-et is, és különös megfigyelést tett a processzorok és DDR4 memóriák viszonylatában. Azt eddig is tudtuk, hogy a Ryzen-ekben rejlõ potenciált a magas frekvencián üzemelõ RAM modulokkal lehetett hatékonyan elõcsalogatni, a Zen 3 esetében azonban ennél is többrõl van szó. Mint kiderült, a Zen 3 több potenciált képes felszabadítani, ha dual-channel helyett quad-channel elosztásban találkozik a memóriával. Ez nem tesz mást, mint hogy két azonos modul helyett négy egyszerûen jobb teljesítényt nyújt. Az AMD tehát bõségesen tartogat váratlan meglepetéseket, mely még a veterán tesztelõk számára is korábban nem tapasztalt jelenségeket jelent. Kiderült, hogy az olyan folyamatok alatt, ahol az nem indokolt, a memória kapacitásának növelése semmilyen befolyással nincs a teljesítményre, azonban, ha azonos frekvenciával és késleltetéssel bíró darabokból kettõ helyet négyet pattintunk az alaplapba, az szinte minden alkalmazásterületen jótékony hatást fejt ki, akár a renderfolyamatok sebességére, akár a játékok esetén produkált képkockaszámra tekintünk.

Magasan a GamersNexus mérte a legjobb eredményeket!


De hogy mi is a helyzet a teljesítménnyel? Azt nem árt tisztázni, hogy viszonylag vegyes szórást láthatunk a jelenleg elérhetõ tesztek eredményei között, hiszen vannak tesztek, ahol az új AMD-k tulajdonképpen minden fronton lemosták a 10. generációs Intel családot, az érdem pedig áll az 5600X-re is, mely számos esetben lehagyta még a korábban legyõzhetetlennek gondolt 8 és 10 magos Intel-i9 modelleket is. Itt láthatóvá válik, hogy nagyon nem mindegy, milyen összeállítást választunk, ha pedig minden esetben az elérhetõ maximális potenciálra vagyunk kíváncsiak, akkor nem elhanyagolható szempont, higy milyen alaplapot, memóriát, és fõleg videokártyát választunk. Kutatás közben találkozhatunk RTX 2080 Ti és RTX 3080 kártyákkal elvégzett tesztekkel, de sokak számára érdekes lehet, hogy valaki Radeon RX480 kártyával is meghajtotta, ez a kevésbé acélos VGA pedig egy ideje már nincs forgalomban. A tesztelõ döntése egyfelõl szimpatikus lehet az RX580 és GTX 1060 vonalon mozgó játékosoknak, ugyanakkor utóbbi mérésekben meglepõen alul teljesít az új Ryzen, legalábbis a többi tapasztalt tech-oldal, alapos és átfogó tesztjeiben látható eredményekhez képest. A kép tehát vegyes, és mivel nagyon friss termékrõl beszélünk, látható módon nem egészen kiegyensúlyozott a kép, hogy melyik játékban mekkora ugrást mutat mondjuk a Zen 2 magok képességeihez képest. Azt ugyanakkor bátran kijelenthetjük, hogy sok esetben beérte, más esetekben pedig még le is hagyja az olyan Intel szörnyeket, mint az i9-9900K, sõt akár a 10900K. Ez nem csekély eredmény egy olyan piacon, ahol ezek a 8-10 magos i7 és i9 processzorok uralkodtak a játékban produkált teljesítményükkel, és nem utolsó sorban sok esetben többszörös árukkal. Azt is vegyük figyelembe, hogy egy friss processzorgeneráció megjelenésekor a mérések gyakran béta verziós BIOS-t tartalmazó alaplapokkal készülnek, így teljesen más számokat kaphatunk akár pár hét különbséggel elvégzett tesztekkel is. A sorban érkezõ javított mikrokódok, illetve friss BIOS-ok drasztikus javulsát okozhatnak, melyekbõl minden bizonnyal bõséggel ellát majd minket az összes gyártó, mely alaplapokkal is foglalkozik.

Nem milyen milyen a RAM, és hogy hány van belõle!


Elõször talán érdemes a már említett GamersNexus csatora méréseire pillantani, melynek fáradhatatlan munkatársai napokon át teszteltek, bevetettek számos processzort, programot és játékot, hogy a lehetõ legpontosabb és legrelevánsabb eredményeket kapják. Más csatornáktól eltérõ módon õk 4 darab 8GB-os memóriamodult használtak, de az számukra is csak késõbb derült ki,  hogy a megszokott dupla elosztáshoz képest látványosan megdobta az adatsebességet, így esetükben szinte mindenhol Zen 3-as fölényt láthatunk. Talán a Red Dead Redemption 2 volt az egyetlen cím, ami továbbra is ragaszkodik az Intel képviselõihez, ám nem kizárt, hogy ha a Rockstarnál meglátják, hogy máshol mekkorát teljesít az AMD, akkor a megjelenés napjára készítenek egy vaskos szoftverfrissítést, ami a helyére billenti az arányokat. Persze nem csak játékból áll az élet, és most az is egyértelmû lett, hogy aki takarékos fogyasztású és nagyszerûen skálázódó játékos processzort szeretne, annak nem feltétlenül kell lemondania az értékelhetõ munkateljesítményrõl sem. A Photoshop például látványosan keblére ölelte az 5600X-et, de akkora lendülettel, hogy félrelökte még a tízmagos i9-10900K-t is. Nem állítjuk, hogy ez minden program esetén megismétlõdhet, de az látszik, hogy az AMD pár dolgot nagyon jól csinál. A többi mérés már közelebb áll ahhoz, ami elõzetesesen sejthetõ volt, hiszen a sokmagos és szokszálas igénybevétel esetén, már nem csak a sokat erõsödött egymagos képességén múlnak a számok. A videórenderelés, 3D-s tervezés, és hasonló számításigényes munkák esetén nagyob szerep jut a több maggal dolgozó CPU-knak. Nem teljesített rosszul a H.264-rõl H.265 kódekre történõ videótömörítés alatt sem, de egy 10700K-t, vagy 3800X-et csak 4.7 GHz-re emelt órajellel volt képes lehagyni, ami azért még így is minimum dicséretes. Amúgy hasonló a helyzet a többi munkafolyamat alatt is, melyekben a 10600K-t szintén mindenhol lehagyja, ugyanakkor nem marad le sokkal a 10700K és a 3700X számaitól sem. Fontos megemlíteni, hogy más mérések már játékok alatt sem mutatnak ilyen egyértelmû fölényt, hiszen a Hardware Unboxed-nál például láthatjuk, hogy Far Cry New Dawn, Death Stranding, Shadow of the Tomb Raider, Serious Sam 4 és Horizon Zero Dawn esetében is pár képkockával többet kaphatunk, ha a 230 ezer forintos i9-10900K-t választjuk.

A torony a fejére állt, az AMD pedig elõkelõ helyre került!


Ja, és azt majdnem elfelejtettük, hogy az Ryzen 5000 az új Radeon RX6000 kártyákkal is együttmûködik majd! A processzorok közvetlen hozzáférhetnek a VGA-k fedélzeti memóiájához, tehát ha ezek a számok impozánsnak tûnnek, várjuk csak meg, hogy mit mutatnak majd a számok, ha a Big Navi is beszáll a játékba. A korai hírekkel ellentétben az Ryzen 5 5600X állítólag mégis kap egy olcsóbb, X utótag nélküli, azaz alacsonyabb Boost-ot produkáló kiadást, mely szokás szerint olcsóbban lesz kapható, miközben némi utómunkával pontosan ugyanezt a Boost teljesítményt hozza majd, és akár még ennél is többet. A Ryzen 5 5600X jelenleg még nem elérhetõ, bár egy rövid idõre Magyarországon is felbukkant, így már vannak elképzeléseink, hogy milyen árcédulát kap, ha végre megtalálja a helyét a hazai polcokon. Az új hatmagos Ryzen jóval magasabb áron kínálja majd magát, mint bármely elõdje, de drágább lett az Intel szintén hatmagos 10600K processzoránál is. Azt viszont nem árt észben tartani, hogy utóbbi jelenleg az 5600X nyomába sem ér, az új középkategóriás AMD viszont a korábban csúcsnak számító Intelekkel van párban, miközben árfekvését tekintve továbbra sem éri el azokat a magaslatokat. Teszi mindezt nem csak kimagasló egymagos erõvel és lenyûgözõ összesített teljesítménnyel, de elképesztõen barátságos fogyasztással is. Ezek a tulajdonságok kategóriájában egészen egyedivé, az Intel számára pedig újabb adag õrölt borssá varázsolják, melybe minden friss teszteredmény alaposan beledörgöli a kék chipgyártó fejét.

Itt is az élvonalba került az 5600X, de valamiért kevésbé látványos számokkal


Ha végre megérkeznek a készletek, a Ryzen 5 5600X-re nagyjából 120 ezer forintért számíthatunk, az új gépükre várakozó játékosok pedig fontolják meg a kettõ helyett négy RAM modul beszerzését is, a még jobb teljesítmény érdekében. És ha már extra teljesítmény, bátran tegyék félre az itt még mellékelt Wraith Stealth hûtõt is egy hatékonyabb megoldásért, késõbb hálásak lesznek a döntésért.

Forrás: Gamers Nexus, guru3d, PC Gamer, Tech Powerup

2020. 11. 11

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory

ROM jelentése: hogyan működik a Read Only Memory
A ROM jelentése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha kicsit mélyebbre ásol, egy olyan technológiai alapkövet ismersz meg, ami nélkül a modern digitális világ egyszerűen nem létezne. Ha valaha is bekapcsoltál egy számítógépet, használtál egy okostelefont vagy akár egy okos TV-t, akkor már találkoztál a ROM működésével, csak lehet, hogy nem tudtál róla.
Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelent pontosan a ROM, hogyan működik, miért van rá szükség, és miben különbözik más memóriatípusoktól. Nem technikai zsargonban, hanem érthetően, mégis szakmailag pontosan.
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
Hogyan működik a Read Only Memory?
Miért van szükség ROM-ra a mindennapi eszközökben?
A ROM jelentése és különbsége a RAM-hoz képest
A ROM típusai röviden érthetően
Hol találkozol ROM-mal a hétköznapokban?
Előnyök és korlátok: mit tud és mit nem a ROM?
Miért fontos értened a ROM működését?
Összegzés
Mi az a ROM és mi a ROM jelentése?
A ROM jelentése a „Read Only Memory”, vagyis „csak olvasható memória”. Ez elsőre talán kicsit félrevezető lehet, mert a modern ROM-ok bizonyos formái már írhatók is, de az elnevezés az eredeti működésből maradt ránk.
A lényeg, hogy ez egy olyan memóriafajta, amely tartósan tárol adatokat, még akkor is, ha az eszközt kikapcsolod. Ellentétben például a RAM-mal, ami minden

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás

RAM ROM különbség: RAM és a ROM összehasonlítás
RAM ROM különbség sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnád, mert ez az egyik alapja annak, hogyan működik bármilyen számítógép, telefon vagy okoseszköz, amit nap mint nap használsz. Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy miért lassul le a géped, vagy miért nem veszik el az adatok kikapcsolás után, akkor máris közel jársz a válaszhoz.
Ebben a cikkben érthetően, mégis szakmailag pontosan végigvezetlek a témán, hogy ne csak megértsd, hanem tényleg átlásd a működését.
Mi az a RAM és hogyan működik?
Mi az a ROM és mi a szerepe?
RAM ROM különbség egyszerűen
Miért fontos a RAM a mindennapi használatban?
Miért nélkülözhetetlen a ROM?
Hogyan dolgozik együtt a RAM és a ROM?
Milyen típusai vannak a RAM-nak és a ROM-nak?
Gyakori félreértések a RAM és ROM kapcsán
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és hogyan működik?
A RAM, vagyis a Random Access Memory az eszközöd rövid távú memóriája. Úgy képzeld el, mint egy munkaterületet, ahol az aktuálisan használt adatok és programok ideiglenesen tárolódnak. Amikor megnyitsz egy alkalmazást, elindítasz egy videót vagy böngészel, ezek az adatok a RAM-ba kerülnek.
A RAM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül gyors. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal reagáljon a rendszered a műveletekre. Ugyanakkor van egy fontos korlátja is: ha kikapcsolod az eszközt, minden adat törlődik be

Mit jelent a memória késleltetés a RAM-oknál

Mit jelent a memória késleltetés a RAM-oknál?
Memória késleltetés az egyik legfontosabb, mégis sokszor félreértett tényező, amikor RAM-ot választasz vagy a számítógéped teljesítményét próbálod megérteni.
Mi az a RAM és miért számít ennyire?
Mit jelent a memória késleltetés?
Hogyan működik a memória a háttérben?
Memória késleltetés és órajel kapcsolata
Mi az a CAS Latency (CL)?
Milyen hatása van a teljesítményre?
DDR generációk és késleltetés
Mikor érdemes figyelni a késleltetésre?
Gyakran ismételt kérdések
Összegzés
Mi az a RAM és miért számít ennyire?
Amikor a számítógéped működik, folyamatosan adatokat mozgat a háttértár és a processzor között. Ebben a folyamatban a RAM, vagyis a rendszermemória tölti be a köztes szerepet. Ez az a terület, ahol az éppen használt programok és adatok ideiglenesen tárolódnak, hogy a CPU gyorsan hozzáférjen.
Minél gyorsabb a RAM, annál gördülékenyebben futnak a programok, legyen szó böngészésről, játékról vagy komolyabb munkáról. De a sebességet nem csak az határozza meg, amit a dobozon látsz MHz-ben. Van egy másik tényező is, ami legalább ennyire fontos, és ez a memória késleltetés.
Mit jelent a memória késleltetés?
A memória késleltetés azt az időt jelenti, ami eltelik aközött, hogy a processzor adatot kér a RAM-tól, és aközött, hogy ezt az adatot ténylegesen meg is kapja.
Egyszerűbben fogalmazva ez a válaszid�
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.