Jön a mesterséges intelligencia alapú hangklónozás

A cég szerint a hírességek így bérbe adhatnák mesterségesen lemásolt hangmintájukatA Veritone jó pénzértbárki hangját leklónozza, ami aztán bérbe adható. (Eredeti kép: www.drnd.ai)

Néhány évvel ezelõtt még csak egy erõsen megosztó elmélet volt, hogy Hollywood hamarosan olyan színészeket is megidézhet filmjeiben, akik már rég nincsenek közöttünk, elmosva az animáció és az élõszereplõs alkotások között húzódó utolsó védvonalat. Ma már ezen is túl vagyunk, sõt, a deepfake technológiával mi is bármikor arcot cserélhetünk kedvenc mozis karaktereinkkel. Egy valami még hiányzott a formulából, mégpedig a tökéletesen leutánzott hang, a Veritone nevû vállalat azonban örömmel jelenti, hogy nemsokára beindítja hiánypótló hangklónozó szolgáltatását.


A CGI, avagy számítógép segítségével létrehozott kép technológiája már hosszú évek óta igyekszik átejteni realitásérzékünket, ma pedig már aligha lepõdünk meg azon, hogy a Zsivány egyesben újra hosszú játékidõt kaphatott a Tarkin tábornokot megformáló Peter Cushing, aki 1994-ben elhunyt. Míg a közönség arról vitatkozik, hogy meddig mehet el a filmipar, addig szépen terjed a mesterséges intelligenciával megtámogatott deepfake technológia, amit, ha ügyesen alkalmaznak, simán köröket ver a méregdrága animáció segítségével megrajzolt, de olykor feltûnõen üveges tekintetû karakterek minõségére. A rohamtempóban fejlõdõ technológia azonban nem csak szórakoztató funkcióval bír, de a káros megtévesztés hatékony eszköze is lehet, gondolva itt közszereplõk, politikusok, vagy akár magánemberek arcával ellátott videókra, melyekrõl lassan képtelenség megállapítani, hogy eredeti, vagy manipulált felvételt látunk. Hasonló kérdést vet fel a Veritone nevû vállalat legújabb deepfake szolgáltatása is, mely arcok helyett az egyedi hangok tökéletes másolatának lehetõségét ígéri ügyfeleinek.


A Veritone egy mesterséges intelligenciára szakosodott techvállalat, mely 2014 óta kutatja, fejleszti, és értékesíti a tanuló algoritmusokban rejlõ lehetõségeket. Nem kispályás cégrõl van szó, hiszen ügyfelei a globális kiterjedésû médiabirodalmaktól kezdve, sportcsapatokon át a rendõrségig és szövetségi kormányügynökségekig terjed. Az egyik elsõszámú terepük pedig a hirdetésipar, melyet most új ajánlattal céloztak meg. A Marvel AI néven bemutatott szolgáltatás médiaszereplõk, színészek és tartalomgyártók számára adhat lehetõséget, hogy úgy adják kölcsön hangjukat valamilyen médiaipari termék – reklám, vagy akár annál hosszabb játékidõvel bíró produkció – elkészítéséhez, hogy egyetlen további percet sem töltenek a mikrofonok elõtt. A napokban bejelentett hír kapcsán a The Verge a cég elnökét, Ryan Steelberget kérdezte, aki hamar biztosította is az újságírókat afelõl, hogy ezzel nem csak az elfoglalt hírességek, de a holtak is bármikor megszólalhatnak. Steelberg lényegében egyértelmûsíti, hogy az egyetlen akadályozó tényezõ a kérdéses hang jogtulajdonosa lehet, de egyébként az algoritmus akármilyen hangfelvételeken átrágja magát és képes a megtévesztésig hiteles módon lemásolni azt.


Így lényegében valóban lehetségessé vált, hogy a híres televíziós bemondók, vagy a jellegzetes orgánumukról és stílusukról ismert színészek hirtelen sportcipõt vagy banki szolgáltatásokat kínáljanak nekünk, akár évtizedekkel haláluk után. A hangjuk ugyanis jogilag hasonló értéket képvisel, mint a személyes tárgyaik, amik haláluk után a rokonokra, vagy a végrendeletben szereplõ személyekre szálltak át. Csak képzeljük el, hogy Gandhi az atomfegyverek mellett kampányol, mert az esetleges jogutódoknak ez ellen nincs kifogásuk. Ez nyilván egy abszurd példa, de technikai értelemben tényleg csak az üzletfelek közti megegyezésen múlik, hogy az a hang, és azok a karakterjegyek, melyek fölött az eredeti tulajdonos már nem rendelkezhet, mégis milyen helyzetben bukkannak fel újra. A nem feltétlenül legális felnõtt tartalmakról nem is beszélve, mely nem meglepõ módon a deepfake videók legnagyobb hányadát teszik ki.


Fontos leszögezni, hogy Marvel AI még véletlenül sem egy szabadon használható módszer lesz, hanem egy nagyon is fizetõs szolgáltatás, melyet a cég a maga részérõl nem kíván ingyenesen a közönség elé tárni. Az utóbbi márpedig bármilyen ijesztõ gondolat is, elõbb utóbb meg fog történni, valahogy úgy, ahogy az adathalász mobilos appok arcunkat Gollam, vagy mondjuk Vasember fejére ültetik. Egykor ügyes színészektõl és humoristáktól vártunk élethûen elõadott paródiákat, de ez már egy olyan jövõt is megidézhet, ahol mindent eláraszthatnak a lejáratás céljából terjesztett hamisított hangfelvételek, és idõvel a technológiának már arra kell szakosodnia, hogy megtalálja a különbséget a mesterséges és a valódi személyek állítólagos vallomásai között. Hogy a hangjukból és arcukból élõ hírességek körében mennyire lesz népszerû ez a könnyû pénzkereseti lehetõség, az még erõsen kérdéses, és ha mondjuk Morgan Freeman nem is szimpatizál az ötlettel, eljöhet az idõ, amikor a fiatalabb tartalomgyártóknak nem lesz kedvük stúdióba vonulni csak azért, hogy egy rövid reklám elkészülhessen. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy a hamarosan a zenészek, hírességek, de még az úgynevezett influenszerek is elkezdhetik kibõvíteni végrendeletüket, különben örökségük idõvel méltatlan kezekbe kerülhet.


Az jól látszik, hogy a jog és a szabályozás továbbra sem tud lépést tartani a technológia fejlõdésével, azonban ez pont olyasmi, amire érdemes lesz fokozott figyelmet fordítani. Bár a Marvel AI állítólag még nem olyan kifinomult, hogy máris piacra engedjék, ha a Veritone meg tudja gyõzni a több mint 1500 cégbõl és szervezetbõl álló ügyfélkörének akár csak egy töredékét, a szintetikus hangklónozás egy új ipari sztenderd is lehet.

2021. 05. 17

Processzor választás – Teljes útmutató CPU választáshoz

Processzor választás – Teljes útmutató a jó döntéshez
Amikor egy számítógépre gondolsz, könnyű a látványos elemekre fókuszálni: videókártya, tárhely vagy dizájn. A processzor ezzel szemben láthatatlanul dolgozik – mégis minden művelet rajta keresztül történik.
A CPU a rendszer működésének központja. Minden kattintás, minden program, minden számítás itt válik végrehajtható utasítássá. Ez határozza meg, mennyire gyorsan reagál a gép, mennyire stabil több feladat párhuzamos futtatásakor, és mennyire „folyékony” a használati élmény.
Ezért a processzorválasztás nem egyszerűen specifikációs kérdés, hanem működési modell választás. Ha itt rossz döntés születik, azt nem egyetlen helyzetben, hanem folyamatosan fogod érezni: lassabb reakciók, akadozó multitasking és indokolatlan várakozási idők formájában.
A nehézség nem az, hogy nincs információ, hanem az, hogy nehéz jól értelmezni. A magszám, az órajel vagy a generáció önmagában nem mondja meg, milyen élményt ad majd a gép valós használat közben.
Ez az útmutató ebben segít. Nem konkrét modelleket sorol fel, hanem egy olyan gondolkodási keretet ad, amely mentén értelmezni tudod a különbségeket, és tudatos döntést hozhatsz.
1. Hogyan gondolkodj processzor választás előtt?
2. A döntés kiindulópontja: mire fogod használni?
3. Mit jelentenek valójában a CPU specifikációk?
4. Nem csak CPU-t veszel: platform

Számítógépház részei – így válassz jól PC házat

Számítógépház részei: mit érdemes ismerned vásárlás előtt? Így válassz jól
Ha PC építésen gondolkodsz, jó eséllyel már nézegetted a processzorokat, videokártyákat vagy memóriákat. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül elő – „jó lesz valami szép”. Ez az a pont, ahol sokan hibáznak. A számítógépház részei ugyanis nemcsak esztétikai kérdést jelentenek, hanem konkrétan meghatározzák, mennyire lesz jól hűtött, csendes és bővíthető a géped. Egy rossz házban még a drága hardver is szenvedhet, míg egy jól megválasztott modell hosszú évekre stabil alapot ad. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, mire figyelj, és hogyan hozd meg azt a döntést, amit később sem bánsz meg.
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Számítógépház részei – az alapok, amiket mindenképp ismerned kell
A számítógépház váza és formátuma (form factor)
Belső elrendezés: hogyan hat a használhatóságra?
Hűtés és légáramlás – a teljesítmény kulcsa
Előlapi és felső csatlakozók (I/O panel)
Anyaghasználat és építési minőség
Dizájn és extra funkciók – csak látvány vagy valódi érték?
Hogyan válaszd ki a számodra ideális számítógépházat?
Gyakori hibák számítógépház választáskor
FAQ – Gyakori kérdések a számítógépház részeiről
Konklúzió
Miért nem mindegy, milyen számítógépházat választasz?
Sokan itt rontják el először: azt go

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX?

Számítógépház méretek: ATX, mATX vagy mini-ITX – melyiket válaszd? Így válassz jól
Egy új PC építésénél sokan a processzorral vagy a videokártyával kezdik – teljesen érthető módon. A számítógépház viszont gyakran csak a végén kerül szóba, pedig valójában az egész rendszer alapját határozza meg. Ha rosszul választasz, könnyen belefuthatsz olyan problémákba, mint a be nem férő videokártya, rossz hűtés vagy korlátozott bővíthetőség. A „számítógépház méretek” kérdése tehát messze nem csak arról szól, hogy mekkora doboz fér el az asztal alatt. Sokkal inkább arról, hogy mennyire lesz rugalmas, jól hűthető és jövőálló a konfigurációd. Ebben a cikkben végigvezetlek azon, hogy mit jelentenek valójában az egyes méretek, és hogyan tudsz olyan döntést hozni, amit később sem bánsz meg.
Mit jelent a számítógépház méret?
Számítógépház méret vs alaplap form factor – nem ugyanaz
A három fő alaplap szabvány röviden: ATX, mATX és mini-ITX
Ház típusok: mini tower, mid tower, full tower
Méretek és kompatibilitás – mi fér bele valójában?
Bővíthetőség és jövőállóság
Hűtés és airflow – a méret hatása a hőkezelésre
Méret vs teljesítmény – tényleg van különbség?
Ár és költségek – rejtett különbségek
Melyik méret kinek való? – döntési útmutató
Gyakori hibák számítógépház választásnál
Gyakran ismételt kérdések
Konklúzió
Mit
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.