Agyi chip segítségével gépelt egy mozgássérült férfi

Az agyba ültetett eszközzel elérhetõ, hogy kéz vagy beszéd nélkül is szabadon kommunikálhassunkA T5 segítségével gondolataink gyorsan kijutnak agyunk labirintusából.

Bár a legmerészebb technológiai fejlesztésekrõl szóló híradások rendszeresen Elon Musk körül forgolódnak, nem õ és cégei az egyetlenek, akik a világ különbözõ problémáira a technológiában látják a megoldást, esetleg olyan válaszokkal állnak elõ, amiket valójában még meg sem elõztek a hozzájuk tartozó kérdések. Egy frissen közzétett tanulmány szerint ugyanis egy Stanford kutatói áttörésnek is nevezhetõ eredményt produkáltak, egy agyba ültetett chip segítségével, mely ezúttal nem a gyakran emlegetett Neuralink.


Márpedig, ha valami jelenleg aggasztja és egyben lázban is tartja az emberiséget, az a Neuralink projekt, melynek legkönnyebben megjegyezhetõ tulajdonsága, hogy a használatához muszáj lesz az agyunkba építeni. Az úgynevezett digitális agyi interfész lényegében azért felelne, hogy az emberi agy közvetlen kapcsolatot hozhasson létre a számítógépekkel, mely egy oda-vissza ható, és mellesleg szupergyors kommunikációt tenne lehetõvé a két oldal között. A finoman szólva is merész terv azonban már bõven meghaladta az ötlet szintjét, hiszen túl van több sikeres állatkísérleten, és lényegében csak arra vár, hogy végre emberi alanyok is kipróbálhassák, vajon õk is tudnak-e pongot játszani, pusztán az elméjük segítségével. Természetesen bármennyire is megosztó koncepcióról van szó, az egyértelmû orvosi hasznát nehéz lenne félretenni, hiszen a beteg emberek életminõségének javításában rejlõ lehetõségeknek, szó szerint a fantáziánk szab határt. Úgy tûnik, hogy eközben a kaliforniai Stanford Egyetem kutatói oldalról elõztek, ugyanis hasonló eszközüket már évekkel ezelõtt egy fizikailag sérült ember agyába ültették, a kísérletük eredményét pedig nem túlzás sikerként elkönyvelni.

A mozgást még nem állítja helyre, de a kommunikációban rengeteget segít.


Az említett eszköz talán nem kapott annyira hangzatos fantázianevet, mint a Neuralink, de a Brain-computer interface (BCI), tehát agy-számítógép interfész helyett használt T5 sem hangzik rosszul. Egy olyan négyszer négy milliméteres szenzorról van szó, mely egészen apró elektródákból áll, a tesztek célja pedig nem volt más, minthogy elõsegítse a mozgás-, illetve beszédképtelen betegek számára, hogy gépelt szöveg által kommunikálhassanak. A beültetést vállaló férfi még 2007-ben szenvedett súlyos gerincvelõ-traumát, melynek következtében nyaktól lefelé teljesen megbénult. A Stanford kutatói kilenc évvel késõbb érkeztek, és felajánlották, hogy pusztán az idegi aktivitás, vagyis a kézírás szándékból megszületõ céltudatos gondolatok lefordításával, képesek lesznek azokat gépelt szöveggé alakítani. Az illetõ feladata mindössze az volt, hogy képzelje el, hogy tollat ragad és írni kezd, a többit a T5 és a számítógép végzi el. A fordítást végzõ brain-to-text (agyból szövegbe) algoritmus pedig minden egyes betût le tudott olvasni, sõt! Percenként 90 karakter legépelését tette lehetõvé – még online kapcsolaton keresztül is – kimagasló, 94%-ot meghaladó hatékonysággal, némi szövegjavítás (autocorrect) közremûködésével.

Az algoritmus feladata, hogy az ügyetlen kézírást is dekódolni tudja.


Ez a karakterszám 18 szónak felel meg, ami alig marad el az átlag okosmobil-tulajdonosok gépelési képességeitõl, mely 23 szó percenként. A stanfordi kutatócsoport azt használta ki, hogy a fizikai sérülés után az idegi aktivitás nem szûnik meg, csak az agyból érkezõ üzenet a végtagokhoz, izmokhoz vezetõ csatorna sérülése miatt nem érhetnek célba. A munkában résztvevõ agykutatók és szakemberek jogosan lehetnek büszkék teljesítményükre, mely véleményük szerint milliók számára adhat vissza olyan képességeket, melyekre néhány évvel ezelõtt még reális remény sem volt. Az évek óta zajló fejlesztések pedig nem állnak meg, egyre kifinomultabb szoftvereket és érzékelõket hoznak létre, hogy a betegek minél többet nyerhessenek vissza elvesztett lehetõségeikbõl. Felmerültek például olyan kérdések, hogy mi van azokkal, akik nem a latin ABC-re gondolnak, amikor írni szeretnének, esetleg nyelvük olyan, hasonló, de eltérõ betûkészletre épül, ami megtévesztheti az algoritmust.

Az


Természetesen a sikerek mellett nem marad el a kritika és az aggodalom sem, de a legtöbb releváns tudományos vélemény szerint, egyszerûen csak idõre van szükség, míg a technológia eléri azt a fejlettségi szintet, hogy széles körben is biztonsággal alkalmazható legyen. Jelenleg ez az egyetlen személyen elvégzett, rövid kísérlet ad okot a bizakodásra, ami nagy ugrás, de még tudományos szempontból is kevés ahhoz, hogy igazolja a biztonsági és anyagi kockázatokat.

2021. 05. 14

SSD játékhoz: melyik éri meg 2026-ban?

SSD játékhoz – számít a sebesség, és megéri drágább NVMe SSD-t vásárolni?
Egy új SSD vásárlásakor könnyű elveszni a sebességadatok között. Az egyik meghajtó 3500 MB/s, a másik 7000 MB/s, a legújabb PCIe 5.0 modellek pedig akár ennél is jóval nagyobb olvasási sebességet ígérnek. De vajon kétszer olyan gyorsan tölt be a kedvenc játékod egy kétszer gyorsabb SSD-n? És egyáltalán megéri többet fizetni a leggyorsabb modellekért, vagy jobban jársz egy nagyobb kapacitású meghajtóval? A válasz attól függ, milyen játékokkal játszol, milyen számítógépet használsz, és pontosan mit vársz a fejlesztéstől. Megmutatjuk, milyen SSD-t érdemes választani játékhoz 2026-ban, mikor számít a sebesség, és hol érdemes inkább a tárhelyre költeni.
Milyen SSD-t érdemes választani játékhoz?
Mennyit számít az SSD sebessége a játékok betöltésénél és futtatásánál?
SATA, PCIe 3.0, PCIe 4.0 vagy PCIe 5.0 SSD – melyik éri meg gaminghez?
Mikor éri meg inkább nagyobb tárhelyet venni egy gyorsabb SSD helyett?
Hogyan válasszunk két hasonló árú NVMe SSD közül?
Hogyan ellenőrizhető, hogy a kiválasztott SSD kompatibilis-e a számítógéppel vagy konzollal?
Mikor érdemes lecserélni a meglévő SSD-t, és mikor jobb inkább bővíteni a tárhelyet?
Gyakori kérdések
Összefoglalás
Milyen SSD-t érdemes választani játékhoz?
Ha ma építesz gamer PC-t, vagy új tárhelyet vásárolsz egy kors

RTX 5060 Ti 16 GB vs RX 9060 XT 16 GB – melyik éri meg?

RTX 5060 Ti 16 GB vs. RX 9060 XT 16 GB – melyik videokártya éri meg jobban 2026-ban?
Ha új videokártyát keresel Full HD vagy 1440p játékhoz, az NVIDIA GeForce RTX 5060 Ti 16 GB és az AMD Radeon RX 9060 XT 16 GB egyaránt jó választás lehet. Mindkét modell elegendő videomemóriát kínál a modern játékokhoz, de teljesítményben, grafikai technológiákban és árban is vannak különbségek. Vajon megéri többet fizetni az NVIDIA megoldásáért, vagy az AMD kínál jobb ár-érték arányt? Megmutatjuk, milyen játékélményre számíthatsz, melyik technológiának mikor van jelentősége, és milyen szempontok alapján érdemes döntened.
RTX 5060 Ti 16 GB vagy RX 9060 XT 16 GB – melyiket érdemes választani?
Melyik videokártya nyújt jobb teljesítményt Full HD és 1440p játékokban?
Mikor éri meg az NVIDIA felára a ray tracing és a képjavító technológiák miatt?
Melyiket válaszd, ha játék mellett videót szerkesztesz, streamelsz vagy AI-t használsz?
Melyik videokártyával jársz jobban, ha 3–4 évre vásárolsz?
Melyik videokártya kínál jobb ár-érték arányt, és mennyit ér az RTX 5060 Ti felára?
Mire figyelj vásárlás előtt, hogy a kiválasztott videokártya megfelelő legyen a gépedbe?
Gyakori kérdések
Összefoglalás
RTX 5060 Ti 16 GB vagy RX 9060 XT 16 GB – melyiket érdemes választani?
Ha elsősorban játszani szeretnél, és az RX 9060 XT 16 GB lényegesen olcsóbb, általában az AMD kártyáj

Tápegység videokártyához: hány watt kell?

Milyen tápegység kell a videokártyához? Teljesítmény és kompatibilitás
Új videokártyát vásárolnál, de nem tudod, hogy a jelenlegi tápegységed elegendő lesz-e hozzá? Esetleg teljesen új számítógépet építesz, és bizonytalan vagy, hogy 550, 650, 750 vagy akár 850 wattos tápegységet válassz? A megfelelő teljesítmény fontos, de önmagában nem garantálja a kompatibilitást és a megbízható működést. A processzor fogyasztása, a tápcsatlakozók típusa és a tápegység minősége egyaránt befolyásolja a döntést. Megmutatjuk, hogyan határozhatod meg a szükséges teljesítményt, mire figyelj a csatlakozóknál, és mikor indokolt a meglévő tápegység cseréje.
Milyen tápegységet válasszak a videokártyámhoz?
Honnan tudhatom, hogy a tápegység a teljes számítógéphez is elegendő?
Hogyan ellenőrizzem, hogy a tápegység csatlakozói kompatibilisek-e a videokártyával?
Elég lehet a jelenlegi tápegységem az új videokártyához, vagy cserélnem kell?
Milyen tápegység biztosít megbízható működést a videokártyám mellett?
Melyik tápegység éri meg legjobban az én konfigurációmhoz?
Mit ellenőrizzek a tápegység megvásárlása és beszerelése előtt?
Gyakori kérdések
Összefoglalás
Milyen tápegységet válasszak a videokártyámhoz?
A videokártyád típusa jó kiindulópont a megfelelő tápegység kiválasztásához, de nem ez az egyetlen szempont. Egy középkategóriás gamer konfigurá
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned.

Légy naprakész!
PCX 2006-2026.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.