fb pixel code
KATEGÓRIA KATEGÓRIA
2021. 05. 04

Az ipar már feni a fogát a frissen felfedezett lítiummezőre

Ez a mennyiség többszáz millió elektromos autóhoz is elegendő lenneMég jobban felpöröghet a német autóipar a lelőhelynek köszönhetően.

Az elektromos autók gyártása néhány év alatt vált jövedelmező üzletté, és nem csak az éppen hiánycikknek számító szilícium az egyetlen anyag, amiből az iparnak nagyobb mennyiségre lenne szüksége. Természetesen a számítógépes rendszernél még fontosabb az autók energiaellátását biztosító akkumulátor, melynek elsőszámú alkotóeleme az autók esetében is lítium. Éppen ezért izgalmas a hír, miszerint gigantikus lítiumlelőhelyet fedeztek fel Németország területén, mely az állam számára felér egy aranybányával.

Nem lesz szükség importra, a tartalék 400 millió autóhoz is elegendő.


Több mint 400 millió elektromos autó számára elegendő lítiumot rejt a Németország délnyugati részén, a Fekete-erdő területén fekvő Felső-Rajna-völgy 300 kilométer hosszú és akár 40 kilométer széles területe – a geológusok becslése szerint –, ami a világ egyik legnagyobb lelőhelyévé teszi. Az értékes ásványkincs a Rajna folyó alatt több ezer méterre fekszik, ez pedig egyszerre komoly lehetőség és komoly kihívás a német állam számára. A felfedezés hatalmas üzleti lehetőségeket rejt, amivel hatalmas lendületet nyerne az autóiparuk, arról nem is beszélve, hogy a saját készleteknek köszönhetően nem kéne más országokra, vagyis importra támaszkodniuk, ezzel pedig az Európai Unió is jól járna. A másik olvasat azonban ismét a környezet és a lakosság szempontjából vet fel kérdéseket, melyek a jóval kevésbé zöld vagy lakott ausztrál, illetve a sivatagos dél-amerikai lelőhelyek esetén jóval halkabban szólalnak meg.

Ausztrália, Dél-Amerika és Kína is elvesztheti Németországot, mint lítium importőrt.


"A lítiumlelőhely, amelyről itt szó van, gigantikus méretű, és tulajdonságai ideálisak ahhoz a célunkhoz, hogy Németországban nagyipari méretekben kiváló minőségű lítiumot állítsunk elő" – mondta Horst Kreuter, a Vulcan Energy Resources társalapítója a Reutersnek. A 2018-ban alapított német-ausztrál start-up vállalat szerint a lítium kitermelését szén-dioxid-semleges módon tudják teljesíteni, méghozzá geotermikus energiát hasznosító erőművekkel, melyekből egyelőre öt létesítmény megépítését tervezik. A lítiumban érdekelt felek természetesen azt hangoztatják, hogy nem csak a kitermelés lenne a lehetőségekhez mérten rendkívül környezetkímélő, de ezzel felgyorsulnának a zöldebb közlekedés felé tett lépések is, beleértve a Kínából és más területekről érkező lítiumszállítmányokat is, melyek miatt nem kellene több szén-dioxidot a légkörbe engedni.

A gyártók már most versengenek a lehetőségekért.


A vállalat 1.7 milliárd euró befektetését tervezi, amiből eddig mintegy 75 millió eurót sikerült összegyűjtenie, mindezt geotermikus erőművek és a lítium kitermelését szolgáló létesítmények építésére szánná. A tervek szerint 2024-ben két telephelyük évente 15 000 tonna lítium-hidroxidot szabadítana fel, a másik három telephely pedig 2025-ben kapna hangsúlyos szerepet, további 40 000 tonnával évente. A tárgyalások már meg is kezdődtek a különböző akku- és autógyárak képviselőivel, valószínűleg komoly érdeklődés lehet a terület gyors kiaknázása iránt. A Vulcan Energy Resources állítólag az egyik fontos lelőhelynek számító Ausztráliából is erős támogatást élvez, például a Hancock Prospecting részéről, amelyet Gina Rinehart ügyvezető elnök, Ausztrália egyik vezető befektetője irányít. Ez a cég e-mailben nyilatkozott a sajtónak, melyben azt írta, hogy olyan lítiumprojektekre összpontosít, amelyek "versenyképes áron képesek kiváló minőségű terméket előállítani", és támogatja a Vulcant egy kísérleti üzem kifejlesztésében.

Fehér olajnak, és fehér aranynak is nevezik.


A lítium jelenleg az egyik legjobb üzletnek számít, az árak ugyanis idén hatalmasat emelkedtek, mikor az elektromos járművek iránti kereslet elkezdte meghaladni a kínálatot. "Belső számításaink szerint a lítium-hidroxid tonnánként számított piaci ára 2025-re 13 000 dollár lesz" – közölte Kreuter, majd hozzátette, hogy a kitermelési költségek Németországban "jóval" ez alatt a szint alatt lesznek, anélkül, hogy részletezte, vagy konkretizálta volna a kijelentését. Az biztos, hogy ez egy izgalmas lehetőség Európának, hiszen az ausztrál kőzetlítium kitermelése sokkal energiaigényesebb megoldásokkal történik, mint amit a kísérleti geotermikus erőművek nyújtanának, mellesleg a világ minden szegletébe exportálnak, ami nem elhanyagolható mértékű környezetszennyezéssel jár.

A tapasztalatok szerint a lítiumtermeléssel kapcsolatos engedélyeztetési folyamatok hosszadalmas és nehézkes folyamatnak számítanak, melyek hosszú ideig is elhúzódhatnak. Azonban a termelési kapacitásra vonatkozó becsléseket figyelembe véve valószínűleg komoly lobbihadjárat veszi kezdetét, hiszen Németország tavaly 5300 tonnát importált, ami elhanyagolható a helyben kitermelhető mennyiséghez képest. "Minden tonna lítium, amelyet Németországnak nem külföldről kell importálnia, jót tesz az iparának" – mondta Michael Schmidt, a Német Ásványkincs-ügynökség (DERA) munkatársa.

Egyéb források és illusztrációk: caricos.com, theguardian.com, esri.com

2021. 05. 04

Az IBM szerint a chiphiány még évekig eltarthat
Az ismert techvállalatnál úgy vélik, hogy még távol járunk a chiphiány végétől
A járványhelyzettel, és a takaréklángra visszahúzódó gazdasággal karöltve csapott le a globális chiphiány, melyet a magas fordulatszámra kapcsoló kriptobányászat csak még tovább súlyosbított. Bár időnként hallhatunk bíztató előrejelzéseket, a helyzet egyelőre nem látszik enyhülni, a veterán IBM vállalat vezetője pedig arról beszélt, hogy az egyre súlyosabb következményekkel járó krízis még több éven át eltarthat.
Míg a gyártósorok és a szakemberek nem kért pihenésre kényszerültek, aki tehette, számítógépen végezhető munkáját otthonában igyekezett ellátni, mely további teljesíthetetlen megrendelésekkel terhelte a hardvergyártókat. Azonban a technológiai szektor előtt nem csak az erősödő távmunka halmozta fel a munkát, de ott vannak az Ethereumot és más kriptopénzeket lázasan bányászók tömegei, akik csak úgy habzsolják a videokártyákat, nem beszélve a bezártság alatt szórakozni vágyókról, akik új játékkonzolt, notebookot, mobilt és asztali számítógépet szerettek volna. Ez egyfelől persze rekordmértékben növelte a PC-s eladásokat is, ám a szűkösre szabott termelési kapacitás, és a kereslet ellátásához elégtelen mennyiségű alkatrész együtt már olyan hosszútávú problémát okozott, melyből még jó darabig nehéz lesz kilábalni. Erről beszélt most Jim Whitehurst, az IBM jelenlegi elnöke is, aki a BBC-nek beszélt meglátásairól.
"Néhány évbe is beletelhet" – utalt a chiphiány enyhülésére a
Agyi chip segítségével gépelt egy mozgássérült férfi
Az agyba ültetett eszközzel elérhető, hogy kéz vagy beszéd nélkül is szabadon kommunikálhassunk
Bár a legmerészebb technológiai fejlesztésekről szóló híradások rendszeresen Elon Musk körül forgolódnak, nem ő és cégei az egyetlenek, akik a világ különböző problémáira a technológiában látják a megoldást, esetleg olyan válaszokkal állnak elő, amiket valójában még meg sem előztek a hozzájuk tartozó kérdések. Egy frissen közzétett tanulmány szerint ugyanis egy Stanford kutatói áttörésnek is nevezhető eredményt produkáltak, egy agyba ültetett chip segítségével, mely ezúttal nem a gyakran emlegetett Neuralink.
Márpedig, ha valami jelenleg aggasztja és egyben lázban is tartja az emberiséget, az a Neuralink projekt, melynek legkönnyebben megjegyezhető tulajdonsága, hogy a használatához muszáj lesz az agyunkba építeni. Az úgynevezett digitális agyi interfész lényegében azért felelne, hogy az emberi agy közvetlen kapcsolatot hozhasson létre a számítógépekkel, mely egy oda-vissza ható, és mellesleg szupergyors kommunikációt tenne lehetővé a két oldal között. A finoman szólva is merész terv azonban már bőven meghaladta az ötlet szintjét, hiszen túl van több sikeres állatkísérleten, és lényegében csak arra vár, hogy végre emberi alanyok is kipróbálhassák, vajon ők is tudnak-e pongot játszani, pusztán az elméjük segítségével. Természetesen bármennyire is megosztó koncepcióról van szó, az egyértelmű orvosi hasznát nehéz lenne félretenni, hiszen a beteg emberek életminőségének javítá
A Huawei mindenkihez elhozná a gigabites internetet
A Huawei az új AirPON technológiával segítené Magyarország digitalizációs törekvéseit
Sokat hallottunk, és sokat is írtunk a Huaweit sújtó gazdasági szankciókról, melyekkel az Egyesült Államok alaposan visszavetette a tekintélyes telekommunikációs vállalat helyzetét. Az okostelefonok piacán is nagyágyúnak számító kínai vállalat, már nem árulhat Google támogatással rendelkező telefonokat, a Honor telefonmárkát pedig nem is olyan rég mindenestül eladták. Az USA döntése számos ország hálózatfejlesztési beruházásait is visszavetette, de Magyarországét nem feltétlenül, ahol hamarosan megkezdődhet az utóbbi időszak legnagyobb internetes lefedettséget elősegítő programja.
Csütörtökön tartották meg a Távközlés világnapját, mely nálunk is jó okot adott egy tematikus esemény megrendezésére. A rendezvénynek a győri Széchenyi István Egyetem adott otthont, ahol többek között egy izgalmas és hosszútávú hálózatfejlesztési programról, a Gigabit Magyarország terveiről is szó esett. Ahogy azt már sejthetjük, fontos szerep jutott a Huawei Technologies Hungary Kft.-nek, akit a bemutató során a cég vezérigazgatója, Colin Cai képviselt, de megszólalt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára, Solymár Károly Balázs is. A téma egy olyan, akár 5G alapon is működő vezetékes, és vezeték nélküli technológiát ötvöző megoldás volt, mely állítólag a kiépítés idejét és a művelet költségeit is jelentős mértékben lecsökkentheti.
A járványhe
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2021.
Kapcsolat: [email protected]
Az oldal tetejére 0 Kedvenceim 0 Összehasonlítás 0 A kosár üres
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Tudj meg többet...