Átalakulás vár a két népszerű közösségi oldalra, mivel Donald Trump erős kézzel szabályozná a Twitteren és Facebookon gyakorolt cenzúrát.
Az utóbbi napokban Donald Trump amerikai elnök komoly szankciókat lengetett be, a közösségi média szabályozását illetően. Az közismert, hogy Trump él hal a Twitteres kommunikációért, bejegyzéseiből rengeteg meme születik, az elnöki stáb pedig gyakran kényszerül tűzoltásra, mivel az elnöki bejegyzéseket maga Trump írja és teszi közzé, bármiféle előzetes egyeztetés nélkül. Emellett azonban az is közismert, hogy nyilatkozataiban bírálja, illetve megszűri az általa elfogultnak tartott orgánumokat és csatornákat, de egy ideje azt is rengetegszer hangoztatja, hogy az online felületek gátolják az általa képviselt republikánus oldal szólásszabadságát. A technológia világát érintő újabb szankciókra pont a Twitter miatt került sor, mivel az elnök egyik posztját nemrég megbízhatatlannak minősítették az oldal automata mechanizmusai.
Az oldal történetében először történt ilyen, Trumpnak pedig mindössze két napra volt szüksége, hogy megtegye az általa szükségesnek ítélt lépéseket. A rendelet tárgyát képező jogszabály valójában nem új, a Communications Decency Act 230. cikkelye 1996-ban került bejegyzésre, a lényege pedig az, hogy felmentse a tartalomszolgáltatókat az ott megosztott tartalmakkal kapcsolatos jogi felelősség alól. Tehát például egy Facebookon megosztott tartalomért kizárólag a megosztója felel, ugyanakkor az oldalaknak lehetősége van azt moderálni, vagy törölni. A kérdés megítélése vegyes, ugyanakkor érthető, hogy ha minden neten terjedő tartalomért az oldalakat perelnék, akkor nem megszűnnének, hanem az utolsó írásjelig megszűrnék a megosztásokat, ami nem csak a szólásszabadságot, de a felhasználói tábor méretét is rongálná.
Nos, pontosan ezt a védernyőt kívánja Trump összezárni és messzire hajítani, mivel szerinte nem csak a két népszerű közösségi oldal, de a Google és az Instagram is vadászik a konzervatív véleményeket közlő megszólalásokra, sőt, egyenesen a „radikális baloldal” irányítja őket. Az elnök nem kívánja véleményét a felülvizsgálatra ajánlott és megbízhatatlan tartalmak listáján látni, ezen felül úgy véli, hogy a közösségi média úgy bábozik a megjelenített tartalmakkal, ahogy azt saját érdekei megkívánják, ezáltal könnyedén befolyásolva a felhasználók véleményét. "Ez egy nagy nap lesz a közösségi média és a TISZTESSÉG számára" – foglalta össze tömören a döntését, és azon már meg sem lepődünk, hogy ezt is Twitteren keresztül tárta a közönség elé.
„Azért vagyunk itt, hogy megvédjük a szólásszabadságot a legnagyobb veszélytől” – fogalmazott a megszokott elnöki színpadiassággal a rendelet aláírása előtt, illetve megjegyezte, tudja, hogy a rendelet a bíróságon megtámadható. A törvénytervezet előkészítésről az igazságügyi minisztériumnak kell gondoskodnia, a kongresszus pedig eldöntheti, hogy visszadobja, esetleg úgy határoz, hogy a közösségi média szereplői mostantól csak kisebb hatalmat gyakorolhatnak saját felületeik fölött.
A nemrég komoly járványsegély miatt is emlegetett Twitteres Jack Dorsey továbbra is az uszítónak bélyegzett tartalmak cenzúrája mellett foglal állást. Szerinte a rendelet az, ami az internetes szabadságot veszélyezteti, de a Google-nél is hasonlóképp reagáltak a helyzetre, ők az amerikia gazdaságot és a szólásszabadság féltik. Ezzel szemben Mark Zuckerberg helyezkedni próbál, és úgy nyilatkozott, hogy „az emberek online megosztásainak igazságtartalmát nem a Facebooknak kell megítélnie”. Ez azért is érdekes, mert a Facebook is erős irányelvekkel rendelkezik, és korábban elsők között állt ki az álhírekkel és félrevezetőnek titulált posztokkal szemben. Az oldal rendszeresen szűri a tartalmakat, rengeteg megosztást töröl és sok fiókokat függeszt föl, Zuckerberg mégis arra hivatkozott, hogy ők máshogy kezelik a megosztásokat mint a Twitter, és nem moderálnak.
Az utolsó csepp?
Nem kis feszültség uralkodik most az Egyesült Államokban, hiszen tüntetésekkel és utcai zavargások képeivel vannak tele a hírek. Trump eltávolított bejegyzése pedig a fosztogatásokra adott reakció volt, mely nagyjából azzal zárult, hogy "ha fosztogatás kezdődik, akkor jön a lövöldözés is", ezzel fűzve tovább a Nemzeti Gárda bevetésének hírét. Ez a Tweet sokaknál azonnal kicsapta a biztosítékot, azonban a Twitter az, aki bele végül is nyúlt. A Facebook ezzel szemben azt kommunikálta, hogy ők bizony nem bántották volna még ezt a vitát generáló megszólalást sem, ami ugyan nehezen hihető, de talán az elnökkel valóban kivételt tennének. Úgy néz ki, hogy a vállalatnál dolgozók viszont nem állnak egy emberként a tulajdonosok mögött, és a Twitteren szerveződnek.
Volt olyan, aki szerint ez rasszista megjegyzés volt, és mindenképpen törölni kéne, de Ryan Freitas, az üzenőfalért felelős igazgató is megszólalt, és kijelentette, hogy Zuckerberget mindenképp megpróbálja meggyőzni arról, hogy vizsgálja felül véleményét. Állítólag rengeteg Facebook alkalmazott szerveződik a háttérben, akik az oldal ügyeinek hátráltatásával demonstrálnák véleményüket, de állítólag hétfőn rengetegen vettek ki egyszerre szabadságot, egyfajta tüntetés gyanánt. Eközben nem csak magánszemélyek, de rengeteg kiadó, netes oldal és médiafelület ad hangot véleményének, illetve számos mostanában esedékes játékmegjelenés és hasonló esemény került elcsúsztatásra, mert a kiadók úgy vélik, hogy ezek csak elvonnák a figyelmet az eseményekről.