fb pixel code
KATEGÓRIA KATEGÓRIA
Ajánló
Ingyenes lesz a Halo Infinite multiplayer
10 milliárd dollárnyi netközvetítő műholdat lő fel az Amazon
Nem frissítjük szívesen a Windowsunkat
Nagy Twitter hack - őrizetben egy 17 éves fiú
Az új BE kiadás lefarag a Sapphire Pulse 5700 XT árából
Irodai "Gamer" 110 ezerért, 3 játékteszttel (Fortnite, CS: GO, Valorant). Joakim megmutatja
Trump betiltaná a TikTokot, a cég videóval reagált
Ismét rekordközeli bevételt produkált a Facebook
A Microsoft tiltólistára tette az ingyenes CCleanert
A Steam rendet vág, lőttek az olcsó VPN-es játékvásárlásnak
Az AMD bevételei kiemelkedők, és egy termékük sem késik
Jön a hűtőborda nélküli Aorus NVMe Gen4 M.2 SSD
Ma 5 éves Windows 10, és hamarosan ismét megújul
Ideális számítógép 300 ezerért? Boldog Szülinapot Pisti!
A Google optikai kábelt húz Európa és az USA közé
2019. 04. 18

Fél kézzel a sírban - Sekiro: Shadows Die Twice játékajánló

Fél kézzel elintéz, avagy Sekiro: Shadows Die more than Twice

 

Újragondolt harcrendszerrel és beszédesebb főhőssel jött, látott és tépte le a szánkat a From Software új akciójátéka

Sorsunk a bukás?


Emlékszem még az első teaserre, ami alapján csak találgatni lehetett, mire is készül a japán fejlesztőgárda, aki korábban játékosok ezreit késztette új beviteli perifériák vásárlására. A rendkívüli koncentrációt igénylő játékmenetről és sötét hangulatról elhíresült Dark Souls és Bloodborn játékok után most itt az új kiképzés, ami háttérbe szorítja a szerepjátékos elemeket, helyette pörgősebb akciót és dinamikusab mozgásrendszert kínál.


Vége a dalnak


Amiben egész biztosan nem történt változás, hogy a játék továbbra sem tolerálja a figyelmetlenséget. Ha nem koncentrálunk, vagy összeakadnak az ujjaink egy kényes pillanatban, akkor legalább annyiszor látjuk majd a halálunkat diszkréten jelző óriási vörös feliratot, mint a "soulsborne" címekben. Változott viszont sok minden, elsőként mindjárt a történet. A korábbi titokzatosság és az elejtett részletekkel együtt is csak nehezen kirajzolható mitológia helyett, most egy sokkal direktebb történetvezetéssel találkozunk. A 16. századi Japánban járunk, a sóguni hatalom megtörésétől, és az egymással csatázó fejedelemségektől kaotikus Sengoku korszakban. Hősünk egy véres ütközetet túlélő ifjú, akit egy öreg harcos vesz magához és nevel szikár harcossá. A történelmi alap tehát adott, ám a kulturális mementókon kívül valós történelmi figurákat nem jelenít meg, helyette kapunk egy erős fanasy szálat, furcsa lényekkel, szörnyetegekkel, nagy hatalmú bossokkal és a From Softwarre jellemző egyedi, elvont hangvétellel.

Legendás utolsó mondatok: nekem lételemem a veszély!


Az átszerkesztett harcrendszer sok veterán Souls rajongónak fejtörést okozott, hiszen a kitérésnek, vetődésnek vagy népszerűbb nevén dodge-nak sokkal kisebb szerep jut, ezzel együtt pedig eltűnt a hagyományos értelemben vett stamina is. De valójában nem is tűnt el, csak átalakult. A kitérés, vagy pajzshasználat helyett a hárításra terelődött a hangsúly, az állóképességünket pedig mostantól Posture néven illethetjük. A rendszer lényege, hogy az általános támadásokat felemelt kardunkkal védhetjük ki, ám pengénk ez alkalommal sem biztosít védelmet a végtelenségig. Ha túl sok találatot blokkolunk, karakterünk elfárad, és ilyenkor könnyedén vége lehet a táncnak. A csavar az, hogy mostantól az ellenfelek esetén sem az életcsík az, amit a legjobban kell figyelnünk, hiszen egy jókor bevitt támadással mi is hasonlóan hamar véget vethetünk a párbajnak. Ezt megfűszerezik azzal, hogy ha eltaláljuk a hárítás ritmusát, ellenfelünk leereszti védelmét, így alkalmat kapunk az azonnali kivégzésre. Ezt a rendszert természetesen árnyalni fogják a minibossok és főellenfelek, akikből rég láttunk már ilyen sokat egy játékban, és némelyikük kíméletlenebb és agresszívebben mint amikkel korábban találkozhattunk. Bizonyos támadásokhoz nem lesz majd elég a blokkolás, így újra szerephez juthat a kitérés, idővel pedig kapunk speciális blokkolási képességet is, amivel letaposhatjuk az elemi erővel érkező kardokat és lándzsákat, sőt, most már végre ugorhatunk is.

Nem itt látjuk először, de továbbra sem unalmas


Aki játszott, vagy legalább már próbálkozott a stúdió korábbi játékaival, az tapasztalhatta, hogy nem talált dedikált ugrásgombot. Itt ez olyannyira megváltozott, hogy a mozgásunk és a közlekedésünk módja egészen új szintre lépett. Az alacsonyabb falakon feljebb rúgva magunkat elérhetjük azok peremét, és bizonyos esetben akár támadónk fejére pattanva vihetünk be egy plusz találatot. Az akrobatika nem mmerül ki ennyiben, hiszen még csak most jön képbe, az elvesztett alkarunk helyére illesztett mechanikus csodavégtag. Műkezünket használva az épületek tetejére, vagy a fák ágaira is felröppenhetünk, de ez csak egy lesz a számos választható képességünk közül. Lasszónkat persze nem használhatjuk mindenhol, a játék jelzi az aktuálisan megragadható pontokat, cserébe ha látunk szabadon elérhető felületeket, akár a levegőben szökkenve is továbblendülhetünk. Ennek köszönhetően egészen szórakoztató módon szelhetjük át a magaslatokat, mindezt anélkül, hogy előtte minden alkalommal landolunk kellene valahol. Kivethető csákjánk mellé több új bővítményt is zsákmányolhatunk barangolásaink során, melyekből legfeljebb három állhat egy időben a szolgálatunkra. Ezek többsége a védelmünket segíti, vagy harcokban nyújthat minimális előnyt, úgy mint a pajzsként szolgáló ernyő, az ellenfelek védelmét megnyitó fejsze, vagy a támadóinkat összezavaró petárdacsokor.

Első vér, de nem az utolsó


De mi is történik út közben? Hősünk egy úgynevezett Shinobi, egyfajta zsoldos, akik gyakran orvgyilkosként is tevékenykedtek. Mi egy fiatal uralkodó felesküdött harcosaként éljük mindennapjainkat, ám az uraság bizony isteni örökséget hordoz, az ezzel járó hatalom pedig nem sokáig nem maradhat titok. Pláne egy háborúban nem, ahol az isteni fölény megszerzése hosszú időre eldöntheti a világ sorsát. Nem is kell sokáig várnunk az első jelentkezőre, aki egy egyenlőtlen harcban megszabadít minket védencünktől, és vele együtt egyik karunktól is. A bosszúhoz idővel számos új harci technika is a rendelkezésünkre áll majd, ellentétben a múlt valódi Shinobi harcosaival, akik általában egyetlen harcmodort ismertek. A képességfa tehát jelen van, ám a képességpontok és statisztikák világa a múlté, ahogy nemes kardunk helyére sem kerül majd más fegyvertípus, maximum egy-egy hatékonyabb penge. Shinobink egy puha léptű mészáros, aki lesből is támadhat, mielőtt jönne az elkerülhetetlen frontális összecsapás. Ennek a lehetőségnek hála megbújhatunk a magas fűben, lopakodhatunk és a magasból is támadhatunk, a jól irányzott váratlan merénylettel pedig instant kivégzést nyerhetünk. A futás szintén hasznos lehet, hiszen ha elég türelmesek vagyunk, a menekülésünk után gyanútlanná váló ellenfeleinkre, ismét alkalmunk lehet meglepetésszerű csapást mérni.

Ezeket a bálványokat inkább ne döntsük le


A játék mögött álló alkotói gárdát, a számos új megoldás ellenére is könnyen felismerhetjük, hiszen a büntetés és jutalmazás rendszere többé-kevésbé illeszkedik a hagyományokhoz. Játékállásunk elmentéséhez a világban elszórt szobrocskáknál lesz lehetőségünk, melyek egymás közt teleportként is működnek, így visszatérhetünk a már felfedezett területekre. Ha esetleg elhaláloznánk (el fogunk), akkor a legutóbb használt idolnál térünk magunkhoz. Legyőzetésünk a legutóbbi mentés óta begyűjtött tapasztalati pontokba és aranyérmékbe kerül, ám ritka esetben, amolyan "Deus Ex Machina" gyanánt megtarthatjuk a legutóbbi zsákmányunkat. A címben olvasható két halál egy érdekes újítás, de érzésem szerint elsősorban a történet szempontjából érdekes, mivel azok számára, akiknek nagy falatot jelent a játékban tapasztalt kihívás, valószínűleg nem sokat segít majd. Elrabolt uralkodónk áldásának hála, halálunk nem feltétlenül végleges, és egyszer isteni csodaként feltámadva lehetőségünk lesz befejezni a küzdelmet, a begyűjtött javak elvesztése helyett pedig az adott ponttól haladhatunk tovább. A Sekiro világa reagál majd félre sikerült feltámadási kísérleteinkre, és ha túl sokszor bukunk el, annak az élők látják majd kárát. Pazarlásunk egy fertőzést szabadít az amúgy is háborútól súlytott világra, melyre természetesen nekünk kell megoldást lelnünk, így a mentőakciónk még nagyobb súllyal bír majd.

A fél karomat odaadnám egy ilyen házért


A Bloodborn 2015-ben PS4 exkluzív címként jelent meg, ám a Sekiro szerencsére már nem zárja ki a szélesebb vásárlóközönséget és PC-n is elérhető. Kijelenthetjük, hogy Hidetaka Miyazaki és csapata komolyan vette a PC-s változaton végzett munkát, és a Dark Souls optimalizálatlan és PC-s eszközökkel irányíthatatlan konverzióival ellentétben, egy igényes és teljes értékű kiadást készített. A kulcsszó a kiegyensúlyozottság lett, ez pedig a kellemes vizualitás és a visszafogott hardverigény kettősének házasságából született meg, így biztosan állíthatjuk, hogy a fejlesztők nem lógatták a lábukat a legutóbbi projektjük óta eltelt négy év alatt. A világ arculata nem kevésbé varázslatos mint a fejlesztők előző munkáiban, de környezetünk természetesen merőben eltér a Dark Souls klasszikusabb fantasy irányvonalától, ahogy a Bloodborne gótikus pokoljárásától is. A titok a részletgazdag kidolgozásban rejlik, ezt pedig maradéktalanul teljesíti a játék. Legyen szó hófödte sziklákról, az uradalmak falairól és tornyairól, a színpompás növényzetről, vagy a számtalan ellenfél egyedi ruházatáról, mindig lesz valami, ami megragadja figyelmünket és elvarázsol. Visszatér az okos pályaszerkesztés is, így egy végigküzdött szakasz után megnyithatunk rövidítéseket, a rejtett szobákról és elmozdítható falakról pedig talán szót sem kell emelnünk.

Nézz az ég felé


A régi motorosok jobb ha felkészülnek, hogy bár sok a hasonlóság az említett elődökhöz mérten, a játék más hozzáállást kíván tőlünk és eltérő kihívás is nyújt. Korábban a főellenségekkel vívott csatákra felkészülhettünk tapasztalati pontok gyűjtésével és karakterfejlesztéssel, ám itt a helyzet megfordulni látszik. Ha meg akarunk szerezni egy fontos tárgyat, vagy bővítést, ahhoz át kell verekednünk magunkat ellenfeleinken, akik többnyire teljesen eltérő harcmodorral bírnak, és részünkről is más technikát igényelnek. Sajnos valamivel kiszámíthatatlanabbak és agresszívebbek is mint azt sejtenénk, így megeshet, hogy a századik próbálkozás valami új és halálos meglepetéssel szolgál. Ez persze rendesen megnehezíti majd az életünket, ám továbbra is igaz, hogy többnyire van olyan kombináció, amivel hatékonyak lehetünk, és adott esetben gyenge pontokat is felfedezhetünk. A Sekiro bár egyedi, pörgős és élvezetes, továbbra is egy összpontosítást igénylő ritmusjáték, de nem utolsó sorban türelmünk kemény próbája. A könnyed szórakozásra vágyó, illetve alkalmi játékosok jobb ha meggondolják mire vállalkoznak, a látványos játékfelvételek csalókák lehetnek. Ha viszont kihívásra és sikerélményre vágyunk, esetleg kitartók vagyunk és bírjuk idegekkel, akkor semmiképp ne hagyjuk ki az utóbbi évek leghangulatosabb és legpörgősebb kalandját, ebben a mágikus jelenségekben és vérben fürdő világban.

2019. 04. 18

Az 1440p ostroma 300 ezerért? i5-9400F/GTX 1660 SUPER bemutató
Az utóbbi időben nagyot fordult a kocka, és rendesen leuralták a piacot az AMD-s összeállítások, de azért nem kizárólag Ryzen processzorok duruzsolnak a játékra választott gépekben. A legjobb példa erre következő számítógépünk, egy tipikus kozépkategóriás rendszer, mely extravagáns alaktrészek nélkül, a korrekt játékélmény reményében került összeállításra.  Cooler Master MasterBox Q300L A Q300-as házakat nagyjából tavaly ilyenkor dobta piacra a Cooler Master, miután a korábbi Computex rendezvényen jól felcsigázta velük az érdeklődőket. A Q300L legfontosabb jellemzője, hogy olyannyira az apró gépek kedvelőinek készítették, hogy csak micro-ATX alaplapok férnek el benne, miközben tápegységből a hagyományos ATX modellek is alkalmazhatók maradnak. Ha ez nem lenne elég, akár fekvő helyzetben is használható, ahogy a régi kompakt masináknál láthattuk, az előlapnál megszokott I/O panel pedig ehhez mérten szabadon áthelyezhető, akár hat tetszőlegesen választott pozíció valamelyikébe. A 387x230x378mm-es házikó egyetlen hagyományos 3.5” merevlemezt, és kettő 2,5” meghajtató fogad, ventilátorból pedig legfeljebb négy, 120mm-es darab pöröghet odabent, egyet ráadásul hátra már be is szereltek. Kicsinek tűnik, de a sok légzőrésnek és a tudatos dizájnnak köszönhetően nagyszerűen szellőzik, és még jól is néz ki, főleg az áttetsző oldalpanel miatt. Ez utóbbi ugyan nem edzett üveg, de 14 600 Ft-os áráért cserébe ezt elnézzük neki! i5-9400F Az Intel 9. generációs pro
A végletekbe, és tovább! 1,4 milliós PC az asztalon!
Aktuális konfiguráción erős és dizájnos hardverek egyvelege, mely akár az Asus kiállítási darabja is lehetne, ha az alaplap nem az MSI kínálatából származna. Lássuk mit nézett ki magának a vásárlónk, aki 1,4 millió forintot költött erre a masszív erőműre. ASUS GX601 ROG STRIX HELIOS Mi mással kezdhetnénk, mint a házzal, ami kiállásával azonnal magára vonja a figyelmünket. Egy korábbi tesztünkben szerepelt a hasonló Asus TUF GT501, ám a Helioshoz képest az még egy visszafogott darab, és fele ennyibe kerül. A 250 x 565 x 591 mm-es dimenziók jóformán saját külön szobát követelnek maguknak, és talán még az informatika után kevésbé érdeklődő vendégeink is elidőznek fölötte, ha a szobába lépve meglátják. Nagyrészt minőségi alumínium, üveg, illetve némi acél és műanyag egyvelege alkotja ezt a monstrumot, aminek tetején összefűzött hordszíjat láthatunk. A gyártó úgy gondolta, hogy ez a ház kiváló választás LAN partyk megtartásához, ám ha figyelembe vesszük, hogy a ház üresen is 18 kilós, valószínűleg ez inkább dizájnelemként funkcionál majd. Mivel egy másfél milliót súroló összeállításról van szó, az amúgy 50 kilós teherbírásra hitelesített pánt valószínűleg csak a port gyűjti majd, így érdemes lehet inkább elcsomagolni. Az oldallapok és az előlap is edzett üveg, előbbi kettő színezett, utóbb viszont áttetsző, LED megvilágítású ROG díszítéssel. A panelek ügyes rögzítőtalpakkal fektethetők a helyükre, és gombnyomással távolíthatók el, mely a prémium kategória egyik legke
Csendes szörnyeteg közel 460 000 forintért! 3600X/RTX2070 S teszt
Pár hete videóban bemutattunk egy 500 000 forint alatti gépet, amiről úgy gondoltuk, hogy most részletesebben is szemügyre vesszük.  Ha nem láttátok volna a videónkat akkor ezt itt pótolhatjátok: Alaplapok közül a vásárlónk a Gigabyte B450M S2H-t választotta. Ez az alaplap micro-ATX szabvánnyal rendelkezik. Árban rendkívül kedvező, valószínűleg a vásárló itt szerette volna megszorítani egy kicsikét a pénzcsapot. Ez onnan is látszik, hogy a ház ATX méretű, a lap mégis kisebb az ATX szabványnál. Egyébként az oldalunkon jelenleg olyan 20 000 forint környékén mocorog az S2H ára. A nagyobb méretű testvéreire már azért + 10 000 forintot rá kell számolni. Véleményem szerint egy nagyobb lap jobban nézne ki egy ekkora házban… Na de mindegy is, nézzük a részleteket. Ahogyan azt már feljebb leírtam, micro-ATX-es lapról beszélünk, ami egy BIOS frissítésnek köszönhetően támogatja a 3. generációs Ryzen processzorokat. 2db DDR4-es ram foglalattal rendelkezik, ami akár 32GB rendszermemória kezelésére is képes. Egészen 3600Mhz-es OC-t támogat a memóriáknál. Támogatja az ECC Unbuffered DIMM 1Rx8/2Rx8 memóriamodulokat (non-ECC módban). Kezeli a non-ECC Unbuffered DIMM 1Rx8/2Rx8/1Rx16 memóriamodulokat. És ami manapság minden játékos számára elengedhetetlen az az XMP (Extreme Memory Profile) memóriamodulok támogatás. Csatlakozók tekintetében annak ellenére, hogy kis lapról beszélünk eléggé szépen bővelkedik: 1 x D-Sub port, maximálisan támogatott felbontás: 1920x1
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2020.
Kapcsolat: pcx@pcx.hu
Az oldal tetejére 0 Kedvenceim 0 Összehasonlítás 0 A kosár üres
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Tudj meg többet...