fb pixel code
Quake Champions játékajánló
  • logo
    Kategóriák
    Kategóriák

Quake Champions

Idén augusztusban ingyenesen elérhetővé vált az id Software online lövöldéje, mely igyekszik feléleszteni a stílust, amit annak idején maga teremtett meg. Tekintsük át miről is van szó, nézzük meg mit tud a nagy elődeihez mérve, és hogy vajon megállja-e a helyét az átrendeződött játékpiacon.

Földrengés

Az id Software-t talán kevés játékrajongónak kell bemutatni, hiszen elég ha csak olyan címeket említünk, mint az írás tárgyát képező Quake, vagy nemrégiben szintén sikerrel felélesztett Doom és Wolfenstein sorozat. Az FPS műfajt megalapozó és meghatározó címek mögött pedig két ellentétes figura áll, akiknek történetét böngészve az ipar két rocksztárját ismerhetjük meg. John Carmack az agy, a mechanikus programozó zseni, aki hosszú évekre meghatározta a videojátékok fejlődését grafikai motorjaival. John Romero pedig a szív, a vizualitásért és stílusért felelős kaotikus dizájner, aki sok fejtörést okozott kollégáinak és emlékezetes pillanatokat a rajongóknak. Ő hazánkba is ellátogatott! A 2017-es PixelCon keretein belül, személyesen mutatta be számunkra barátságos mérkőzéseken, azokat a halálnemeket, amiket anno ő maga tervezett a játkhoz. Amúgy ki az, aki annak idején játszott a Doom-mal és ki tudja űzni a fejéből a felnyíló zsilipajtók hangját?

Ismerősen cseng a Half-Life és az ingyenes kiegészítőként induló, majd önálló versenyjátékká növő Counter-Strike? Esetleg a Call of Duty? Csak néhány most is ismert darab, amik a klasszikus Quake játékok alapjaira épülnek. Ám a grafika nem minden, és ezt nem csak azért mondom, mert a Call of Duty széria már nem erőlteti meg magát a vizuális (és egyéb) innovációk terén. A teljesen átformálódott fogyasztói igények, a piacot lustán uraló népszerű címek és játékmenetük sokban eltérnek a műfaj klasszikusaitól, ezáltal nincs könnyű helyzetben az a kiadó, aki az online csaták világába régi-új kihívóval érkezik.

MOBA ROYALE

A Battle Royale a könyvek lapjairól önálló műfajként az online shooterek világába költözött. Olyannyira, hogy a kilencvenes évek játékosai csak pislognak. A PUBG olykor lassú türelemjátéka vagy a Fortnite rajzfilmszerű, zenés táncos, építkezős őrülete egész mást várnak tőlünk. A Steam digitális áruházát pedig ellepték az ingyenes, vagy büdzsé kategóriás utánzatok, amik a két népszerű játék sikerét meglovagolva próbálják eladni nekünk ugyanazt a receptet, jobb esetben más fűszerezéssel. És nem húzott meglepőt a Call of Duty sem, amikor az új Black Ops epizódban a single playert Battle Royale módra cserélte. De még a Battlefield novemberben érkező ötödik etapja is megkapja a magáét, valamikor 2019 tavaszán.

Emlékszünk még a moba őrületre? Online csaták, ahol a különböző képességű hőseinkkel taktikázva kell elintéznünk ellenfeleinket, lerombolni bázisukat. Dota, League of Legends (LoL), Heroes of The Storm (HoTS). Szép sorban érkezve bevették a várat, és hagyták, hogy a falak tövében a tömegével érkező hasonló címek egymással hadakozzanak a centrum körüli területekért. Átalakultak az erőviszonyok, az egykor népszerű valós idejű stratégia műfaja mely a stílus alapját adta, kisebbségbe szorult, ami egy korszak lezárultához vezetett. Ha nem lenne elég, a HoTS után a Warcraft, Starcraft és Diablo sorozatok atyja 2016-ban váratlan lépést tett. FPS-t készített, ahová beemelte a mobák egyedi képességű hőseinek koncepcióját, újabb sikerjátékot teremtve.

Mit ugrálsz?

Volna pár perce a Bézier-görbékre?

Arena shooterek. Tulajdonképpen az 1999-es Quake III Arena óta hivatkozunk így rájuk (egy hónappal korábban jelent meg riválisa az Unreal Tourament, de erről talán máskor). Jóformán teljesen elhagyva az egyszemélyes kampányt, kizárólag arra koncentrált, hogy a játékosok az adott időlimiten belül mennyire tudnak érvényesülni más játékosok ellen, mindezt egyedül vagy két csapatra osztva.

Minden iszonyatosan gyorsan zajlik. Adott egy falakkal, vagy feneketlen mélységgel határolt pálya, ahol a sebességünket és az ugróplatformokat kihasználva oszthatjuk egymásra az áldást, jobbra-balra ugrálva a lövedékek elől. Kezdéshez kapott fegyverünk csak a nagyon legyengült ellenfelek ellen lehet segítség, közelharci fűrészünk pedig feltételezi, hogy van esélyünk egészben megközelíteni valakit. Minden pályának megvannak a meghatározott pontokon elhelyezett műszerei, amiket felkapva magabiztosabbnak érezhetjük magunkat. Rakéta, sörétes, szögbelövő, plazmaágyú, elektromos sugárpisztoly, a precíziós railgun ami egyfajta snipernek tekinthető és nem utolsó sorban a gránátvető. Eltérő tűzsebesség és sebzés jellemzi őket, minden helyzethez más kombináció az ideális.
A választható karakterek csak küllemükben, esetleg mozgásanimációjukban térnek el egymástól, mindenki egyenlő esélyekkel indul, speciális képességek nélkül. Életerőnk növelésére vagy visszatöltésére a pályán elszórt kisebb-nagyobb HP gömbök szolgálnak, szívósságunkat páncéllal növelhetjük.

Hegymászás rakétával

Ez mind szép és jó. Van kezünk, szemünk, előttünk az egér és a billentyűzet. Hopp itt meg is állhatunk.

Ahogy a konzolokon is egyre népszerűbbé vált az fps műfaja, a fejlesztők alkalmazkodtak ehhez és játékaikat úgy készítik el, hogy controllerrel is irányíthatók legyenek. A Quake a jellegéből adódóan alkalmatlan erre. A célzáshoz nem egyszer kell 180° körüli fordulatot tennünk egy szempillantás alatt, és nem árt megtanulnunk felgyorsulva közlekedni, anélkül hogy elakadnánk a tereptárgyakban, továbbra is célzásra készen várva a felbukkanó ellenlábasainkat. Képzeld el, hogy a cirkuszi artistákat, vagy a szertornászokat tolószékbe és kényszerzubbonyba zárod. A bemutatott gyakorlat inkább kínos lesz, és alig-alig emlékeztet arra, amit eredeti formájában nyújtana. Ha a játékos nem szórakozik jól, elmaradnak az eladások.

Ha az első emelkedőt megmásztuk, akkor jön a neheze. Nem én leszek az első aki elmondja, hogy a játék tanulási görbéje igen meredek. Sokszor és frusztráló módon fogunk elhalálozni, mivel a játék jóval összetettebb kihívást nyújt, mint amit az alapszabályok sejtetnek. Persze, minden játékot meg kell tanulni, ki kell ismerni, és ebben segítséget nyújthat az a játékmód, ahol BOT-ok, vagyis gép által irányított ellenfelek ellen gyakorolhatunk. Ők kevésbé agresszívak, ám amint az alapokat elsajátítottuk, érdemes elhagynunk a bemelegítőzónát. Nézzük a legfontosabb szempontokat amire figyelnünk kell.

Az elődökhöz képest a változatos külsejű karakterek egyedi képességekkel is bírnak, ráadásul már az alaptulajdonságaik is különbözők, úgy mint az életerő és páncélzat, illetve alapsebesség és mozgékonyság. Tulajdonképpen a tank, warrior, support felosztásra emlékeztető felállással van dolgunk. Nem olyan drasztikus különbségek ezek, mint mondjuk egy Overwatch esetében, viszont találhatunk a stílusunkhoz jobban passzoló figurát. Az időről időre érkező frissítésekkel új szereplők is megjelennek a játékban, bővítve palettánkat.

Meddig kell itt ácsorognom?

Csiri bá

Akkor jöjjenek a személyre szabott extra képességek, vagy „ultik”. Ne aggódjunk, a játék nem vált varázslószimulátorrá, nem használhatjuk őket szünet nélkül és nem is nyerik meg helyettünk a meccset. Mindegyiknek megvan a visszatöltési ideje, amit a pályán elszórt kis gyűjthető homokórákkal gyorsíthatunk fel, már ha fel tudjuk venni őket. De arra jók, hogy kihúzzanak egy nehéz helyzetből, vagy hogy bevihessünk egy halálos csapást. Színesítik, de nem borítják fel teljesen a megszokott, ügyességünkre épülő játékmenetet, ám új taktikai lehetőségeket biztosítanak.

A teljesség igénye nélkül kapunk láthatatlanságot; becsapódáskor sebző teleport gömböt, amellyel nehezen elérhető helyekre is eljuthatunk; lerakható élettöltő totemeket, melyek lesebzik az óvatlanul beleszaladó ellenfeleket; pár másodperces láthatatlanságot, ahol fegyver nélkül menekülhetünk vagy kerülhetünk valaki hátába. Bekerült a játékba Doom Slayer, aki dühöngő őrültként puszta kézzel intézheti el az útjába kerülőket, illetve B.J. Blazkowicz a Wolfenstein főhőse, aki mindkét kezébe fegyvert ragad. Ez automata fegyverek esetén a legveszélyesebb, hiszen ilyenkor mindkét ágyúval egyszerre tüzelhet.

"Double the gun, double the fun!"

Ha már nagyjából magabiztosan irányítjuk kedvenc harcosainkat, és megtanultuk használni és beosztani képességeiket, nem árt megtanulni ugyanezt fegyvereinkkel is. A jól irányzott rakéták bárki napját elronthatják, egy legyengült ellenfél kivégzése egy ügyes Railgun találattal pedig mosolyt csal majd az arcunkra. Gyorsan fel kell mérnünk az adott helyzetet és a lehetőségeinkhez mérten, a megfelelő fegyvert érdemes elővenni.

Jöhet a pályaismeret. A Quake III mellőzte a single player módot, cserébe nem kevés pályával érkezett, hogy a legváltozatosabb méretű és kialakítású helyszíneken küzdhessünk. Ezekből persze a közösség úgyis kiválasztja a legnépszerűbb darabokat, amikkel a leggyakrabban találkozhattunk. A Champions jelenleg 12 pályát kínál, köztük néhány régebbi klasszikus újragondolt változatával. Már most megvannak a népszerűbb darabok, mindenesetre a bőség zavara senkit sem fenyeget.

Eredményességünk egyik kulcsa a kontroll. Nem elég jól átlátnunk a pályákat, ismernünk kell a fegyverek, lőszercsomagok helyét is, sőt! Már a Quake első része óta találkozhatunk felvehető bónuszokkal, amikkel akár meg is fordíthatjuk vesztes helyzetünket, vagy végleg a lista aljára kerülhetünk. Az enyhébb, de hasznos bónuszok a Megahealth és a nagy Armor. Ezek sérüléseink mértékéhez és karakterünk maximális kapacitásához mérten túltöltik ezeket az értékeket. Más liga, a legendás Quad Damage, ami magáért beszél. Megnégyszerezi sebzésünket, menekülésre, vagy extránk begyűjtésére ösztönözve a többieket. A hasonlóan hasznos Protectiont elragadva pedig rövid időre jóformán golyóállók leszünk, 75%-al lecsökkenti a minket ért találatok erejét, hogy akár egy nagyobb tömegbunyóba is belevethessük magunkat. Figyeljünk oda, hogy ezek az elemek mikor jelennek meg újra a pályán. Ha jókor érkezünk, megkönnyíthetjük a dolgunkat. Figyeljünk jól, mert a tapasztaltabbak már ott várhatnak ránk és nem fogják megvárni, míg elhalásszuk előlük a hasznos extrákat, ám az egymással hadakozókat kivégezve nevető harmadikként távozhatunk.

Szerezd meg hát mind

Semmi sincs ingyen!

Talán a mobás időszak óta tudjuk, hogy nagyon elkanászodtak a kiadók, ami a mikrotranzakciót illeti, de a népharag azért kicsit finomított a dolgon. A fizetős lootboxok a szerencsejáték függőség egy új változatát hozták el, amit több helyen már szabályozni próbálnak vagy egyenesen tiltanak. Az unfair előnyök pénzért vásárlása a legtöbb esetben pedig csak csökkentette a játékosbázist, bár erre is látni ellenpéldákat.


Esetünkben nyugodtak lehetünk, a játékmenetet komolyan befolyásoló extrák itt nem megszerezhetők! Hacsak nem tekintjük annak azt a skint, ami a nailgunt a Quake III-as plazmafegyverre cseréli, de ez is csak optikai tuning.

Hogy ne vesszünk el a pénzügyekben, elég annyit tudni, hogy vásárolhatunk skineket karaktereink és fegyvereink számára is, illetve lootboxokat, amik többnyire ezeket tartalmazzák. A meccsekkel és kihívásokkal elnyert kreditekből is kioldhatjuk őket, továbbá ajándék ládákat is dob nekünk a játék. Ergo ha szeretünk játszani, felesleges a bankkártyáért nyúlnunk.

Minden meccs után hallhatjuk a zöld tallérok csilingelését

Kioldhatunk még úgynevezett Rúnákat is. Ezek szereplőnként 4 különböző kihívássorozatot jelentenek, melyek teljesítésekor játékbeli kredithez jutunk, mindegyik teljesítésével pedig egyedi színezetet kapunk ruházatunkhoz. Ha viszont egyedi skineket is szeretnénk, minden pályán találhatunk az aktuálisan használt karakter háttértörténetét feltáró lore tekercseket. Ha valakivel az összeset megtaláljuk, megkaphatjuk a hozzá tartozó egyedi kinézetet is. Szabad pillanatainkban bátran aprítsuk hát a sarkokban megbúvó vázákat.

A fránya technika

John Carmack és általa az id Software, híres volt a maximalizmusról. Stabil alapokon nyugvó technológiai innováció, és még szó sem esett a művészi oldalról. 2007-ben elsőként a játékfejlesztő csapatok között, két Emmy díjat is elnyertek technológiai újításaikért. 2013-ban azonban útjaik elváltak, Carmack otthagyta a céget, melynek alapítója volt, hogy az Oculus Rift VR eszközön dolgozzon tovább. Bár a nagy múltú cég folytatja tovább, újító ereje elveszni látszik, alkotásaik kevésbé hatnak polírozottnak, még kevésbé úttörőnek.
A „netkód” varázsszó biztosan nem hangzott el annyiszor mint manapság, és ez sajnos nem egyedi probléma. A jóval népszerűbb PUBG kezd nevetségessé válni attól, hogy egyesek a tiszta találatok ellenére sebesülés nélkül szaladnak el, vagy éppen hiába értünk fedezékbe, mégis könnyedén agyonlőnek bennünket. Bár a helyzet itt közel sem katasztrofális, de nem egyszer húztam már fel a szemöldököm, mikor egy-egy becsapódó rakéta után vidáman elugráló ellenfelemet figyeltem.

Meg tud tölteni egy arénát?

A barátokkal Quakezéstől, és a Koreában már a kétezres évek elején tv-ben is közvetített profi Starcraft mérkőzéseken át, szépen eljutottunk a hivatalos esport ligákig. Tömeges nézőszámot vonzó közvetítéseken és személyesen látogatható rendezvényeken ámulhatunk. A játék mára több fronton is megélhetési forrássá vált. De a többieknek, akik csak a kihívást és az élményt keresik egyfajta középút kell. Ha nem jön elég hamar a sikerélmény, könnyen otthagyjuk és választunk egy másikat a millió opció közül. Viszont éreznünk kell azt is, hogy a belefektetett idővel együtt fejlődünk is.

És a fűrész-Oscar győztese pedig...

Kétségtelen, hogy a Quake nem illik bele tökéletesen a mai trendekbe, de attól még egy jó játék. Izgalmas, látványos, reagál ügyességünkre. Egy jól kivitelezett mozdulatsor, ahol körülöttünk mindenki apró darabokban szóródik szét, igazi adrenalinpumpáló élmény. Ahogy a nagy testvérként figyelő érces hangú showmester, rideg „excellent” dicsérettel nyugtázza a mészárlást, csak tovább fokozza ezt. És talán mind ismerjük, hogy milyen érzés mikor épp mi uraljuk a pályát. A folyamatosan érkező tartalom és frissítések pedig biztosítanak bennünket, hogy nem egy félbehagyott projektről van szó. Az id hisz a projektben és a játékosokban, a béta időszak végeztével a játék a Bethesda kiadó saját alkalmazásáról, a jól bevált Steam-re is beköltözött. Ez egyértelműen növelte az érdeklődők számát, így mindig akad majd ellenfelünk.

Hosszú idő után pedig kiemelkedő magyar sikernek is örülhetünk. A profi ligába beküzdötte magát egy magyar srác is, Brigány „Raisy” Adrián, aki stabil helyet zúzott magának az élmezőnyben. Rendszeres szereplője az online versenyeknek, de a tavalyi Dallasban megrendezett Quakecon rendezvényre is eljutott, ahol tízezer dolláros nyereménnyel, a legjobb 16-ban végzett. Ezzel kivívta nem csak a kommentátorok, de a nagy öregnek számító amerikai ellenfele, „Rapha” elismerését is. Nem rossz teljesítmény, pláne 22 évesen.

A magyar "rakétavető".

Csapjunk bele!

A játék ingyenes volta az üzleti megfontoláson túl, egy gesztus azok felé, akik nem járatosak a műfajban, vagy bizonytalanok a vásárlást illetően. Az ajánlat alapja, hogy az ingyenes változat egyetlen játszható karaktert biztosít, a többit a játékidővel elnyert kreditekért oldhatjuk fel limitált időre. Ha biztosak vagyunk a dolgunkban, akkor a Champions Pack-re lesz szükségünk. Jelenleg átszámítva 13.000. Ft-ot kérnek tőlünk, a frissítés után viszont hozzáférünk az összes jelenlegi és jövőben érkező hőshöz. Nem kell ennél jobb lehetőség annak, aki régóta vágyik egy ilyen skill alapú, zúzós akciójátékra. Akkor se hagyd ki, ha új kihívást keresel ha esetleg ráuntál a battle royale stílusra vagy épp a Call of Duty sorozat egyhangú katonásdijára.

Hozzászólás

Ha hozzászólnál, kérjük jelentkezz be és tartsd be a kommunikációs normákat.
PCX 2006-2018. Kapcsolat: pcx@pcx.hu Minden jog fenntartva
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Tudj meg többet...