A varázslatos hangulatú kaland most egy hétig ingyenesen beszerehető
A Rime azon játékok sorát bővíti, ami hosszú éveken át készült, egyik szponzortól a másikig pattogott, míg végül a Sony is megvált tőle. Szerencsére mégis megérte a premiert, ráadásul multiplatform címként.
A Tequila Works túl van néhány kellemes alkotáson, de ennyi időt egész biztosan nem öltek egyetlen munkájukba sem. Ennek tudatában a Rime már csak ezért is megérne egy próbát, ám ha vetünk rá egy pillantást, ennél azért több okot is találunk. Műfaját tekintve egy puzzle-platformerről van szó, párhuzamokat pedig olyan címekkel találhatunk mint a hasonlóan nehezen elkészült The Last Guardian, de nem kell messzire mennünk, hogy a Zeldába, illetve a The Witnessbe ütközzünk. Hamar kiderül, hogy azon művészi megközelítést alkalamzó alkotások sorát bővíti, ami szavak nélkül kommunikál a játékossal, sőt, feliratok tengerével sem terheli a befogadót. A narrációt teljes egészében az audiovizuális élményre hagyja, és az egyértelműen erős hangulat mellett a játékosra bízza, mennyit tud megfejteni a végigjátszás alatt. Ez a módszer alapvetően szerethető megoldás, ám a készítők nem találták meg a tökéletes egyensúlyt, így hiába szolgál végül üzenettel, vagy tanulsággal a játék, az utunk során ebből jóval kevesebbet tud átadni, mint azt lehetne. Csüggedni így sem kell, aki kedveli az erős atmoszférával megáldott, kedves hangualtú játékokat, vagy csak egy kis kiapcsolódásra vágyik, az bátran belevághat a hajótörött fiú meséjébe.
A kikapcsolódást több elem is támogatja, ilyenek például a puzzle feladatok, amik szándékosan nem sikerültek túl izzasztóra. Míg a The Witness jóval komolyabb kihívást intézett a játékosok felé, itt egész biztos nem a tűrőképességünk határáig fogunk próbálkozni, míg végre összerakjuk a megoldást. Igaz, így a sikerélmény is kisebb, cserébe kedves és kellemes időtöltés elébe nézünk. Ezt egy hasonlóan könnyed mászkálós, ugrálós rendszer kíséri, melyben a karakterünk irányítása korrekt, és a platformok megcélzásakor is egészen megengedő, így a legtöbb esetben biztosan nem fogjuk bosszankodva szidalmazni a fejlesztőket, a bugdácsoló irányítás miatt. Akciórészekre nagyjából felesleges számítani, egy-két üldőzős, vagy menekülős jelenetet leszámítva aligha leszünk komoly veszélyben, a hangsúlyt inkább a felfedezés élményére és az előrehaladásra helyezték. Természetesen érzelmeink húrjait is megpendíti majd út közben, de ez biztosan nem lep meg senkit, hiszen a sok év alatt sikerre vitt fejlesztés alatt meglepő lett volna, ha egy teljesen öncélú játékot farigcsáltak volna.
Amibe viszont nem igazán lehet belekötni, az a látvány és a zene. A képi világot egy színes, kissé rajzfilmszerű stílus uralja, és ez rendben is van így. A hasonló, meseszerű kalandokhoz és a csodálatos helyszínekhez tökéletesen passzol, sokkal jobban mint az ultrarealisztikus megközelítés. A helyszín, stílusjegyivel leginkább a görög szigetvilág építészetét idézi, a fehéres-kékes árnyalatokat ugyanakkor növényzet, élővilág, és eltérő festésű zárt helyszínek is tarkítják. Az igazi aduász viszont egyértelműen a zene, amiről én már csak sor végére állva írhatok dícsérő szavakat. Kevés dolog ránthat be jobban egy játék univerzumába , mint az erős zenei körítés, márpedig az itt felcsendülő szerzemények igazán alkalmasak rá, hogy a hatásuk alá vonják a hallgatót. Aki vevő az egyedi és színvonalas zenei anyagokkal megtámogatott alkotásokra, az bátran hagyja magát elvarázsolni a Rime dallamai által. A hangkeverés is rendben van, a zenék és hangok jól illeszkednek az eseményekhez, így ezen a téren következetes és színvonalas munkát kapunk.
Akinek szimpatikus a Tequila Work alkotása, de eddig kihagyta volna, az május végéig ingyenesen szerezheti be PC-re. Az akciót ismét az Epic Games Store biztosítja, a lehetőséggel pedig május 30-ig élhetünk.
KD - PCX