Az állami kinyilatkoztatás nagy hullámokat vert, most igyekeznek csillapítani õket

Július elején hallhattunk arról, hogy a kínai állam elvárásaihoz igazodva, a globális piacon is nagyágyúnak számító Tencent, arcfelismeréssel kombinált rendszerrel szigorítja az országban élõ gyerekek játékidejét. Kelet-Ázsia legnagyobb országától nem idegenek a hasonló korlátozó intézkedések, ám sokan elõre sejtették, hogy ez csak egy újabb kezdet, a vezetésnek pedig egészen biztosan lesz még megmozdulása a témában. Valójában nem is kellett sokat várni, a napokban ismét nagy port kavart kijelentésrõl hallhattunk, ami még a Tencent részvényeinek hirtelen és látványos zuhanását is elõidézte.

Érthetõ módon megrökönyödéssel fogadta a világ, hogy Kína már a videojátékos szórakozást is kamerás arcazonosításhoz köti. A friss szabályozás szerint egyes, az országban is kifejezetten népszerû játékok esetén a lakosok nem kerülhetik el, hogy egy program ellenõrizze kilétüket, és amennyiben nem érik el a szükséges korhatárt, csak erõsen limitált idõt tölthetnek szórakoztató szoftverekkel. Az újabb korlátozó rendszer bevezetésében természetesen Kína egyik legnagyobb technológiai vállalkozása, a Tencent segédkezett, mely egyebek mellett nem csak a League of Legends, a PUBG és a COD Mobile néven ismert játékokat tartja a zsebében, de mellesleg a Steam vetélytársaként tevékenykedõ Epic Games-ben is 40%-os részesedéssel rendelkezik. A napokban azonban ez a globális hatókörû vállalat is nagyot pislogott, ugyanis az állami érdekeltségû sajtó olyan éles kritikát fogalmazott meg a videojátékokról, hogy egyfelõl a játékipart démonizáló nyugati politikusok is megnyalták a tíz ujjukat, másrészt a Tencent Holdings részvényei egy kellemes 60 millió dolláros értékvesztést produkáltak.

„Szellemi ópium” – fogalmazott véleménycikkében az Economic Information Daily gazdasági magazin, mely a Kínai Népköztársaság elsõszámú állami hírügynöksége és egyben médiaszervezete, a Xinhua News Agency alá tartozik. Éppen ezért nem meglepõ, hogy a világsajtó is hamar ráharapott a témára, hiszen a világ szemében az ott leírtak lényegében Kína aktuális irányvonalát közvetítik, fõleg, ha úgy nyilvánítják komoly veszélyforrásnak a videojátékokat, hogy közben a Tencent Honor of Kings címû játékát hozzák fel példának. A téma lényegében az arcfelismerõs kontrollhoz csatolt narratíván haladt tovább, tehát a gyermekek és az ifjú generációk védelmére hivatkoztak, és további, még szigorúbb intézkedéseket helyeztek kilátásba az ágazat számára, mondván: "egyetlen iparágnak sem szabad megengedni, hogy miközben fejlõdik, tönkre tegyen egy generációt". Ahogy a Reuters megemlíti, a Tencent ezzel igazi harapófogóba került, hiszen az elsõk között reagáltak és gyorsan ígéretet tettek arra, hogy idõt és pénzt nem kímélve, a legnépszerûbb játékaik esetében még jobban megszigorítják a kiskorúak hozzáférési lehetõségeit.

A harapófogó másik fele azonban nem a kínai államvezetés, és nem is a cég szervilis megfelelési kényszere, hanem maga a tõzsde, ahol a szárnyra kelt újságcikk hamar a Tencent értékpapírjainak 10 százalékos értékvesztését okozta, melyhez hasonlóra már rég nem volt példa. Ahogy azt több lap is megjegyzi, az ópiumfüggõség említése Kína történelme szempontjából igen kényes pont, és nehezen fogható arra, hogy a hasonlat puszta meggondolatlanságból született. Mint kiderült, valaki mégiscsak túlbuzgónak bizonyulhatott, ugyanis az erõs utóhatást kiváltó cikket viszonylag hamar törölték, majd ismét közzétették, ám a „szellemi, avagy spirituális ópium” megfogalmazás a cenzúrázott változatból már hiányzott. Az ismételt megjelenést követõ napon a kormányzó Kommunista Párt hivatalos lapjaként ismert People's Daily egy kiegészítõ, csillapító jellegû írást tett közzé, melyben már óvatosabban fogalmazva olyanokat írt, hogy "a társadalom minden szektorának" oda kell figyelni arra, hogy megvédje a kiskorúakat az internet veszélyeitõl, és össze kell fognia, anélkül, hogy õket hibáztatná”. A szintén államilag támogatott Securities Daily, a címlapján megjelent kommentárjában azt írta, hogy bár a videojátékokkal foglalkozó cégekkel szemben magasabb követelményeket kell támasztani, ugyanakkor az iparág egészséges fejlõdését is sürgõsen elõ kell segíteni. Hu Xijin, a befolyásos kínai Global Times újság szerkesztõje szerdán Weibo-fiókját bevetve kommentálta az esetet, jelezve, hogy szerinte az Economic Information Daily cikke nem "nyilatkozatot tesz"– tehát nem tekinthetõ hivatalos állásfoglalásnak –, majd mindenkit óva intett attól, hogy félreértelmezzék Kína szabályozási törekvéseit. "Most van itt az ideje a normák megerõsítésének, de a kormányzás célja az egészségesebb fejlõdés összekovácsolása, és nem az internetes platformgazdaság megtámadása" – állt ki Kína ifjúságvédelmi erõfeszítései mellett.

Úgy tûnik, hogy a finomítás némileg eredményes volt, a Tencent részvényárfolyama például már az új cikkek megjelenését követõen 5.3%-os növekedést mutatott. Annyi biztos, hogy akármilyen szigorításokat is vezessenek be saját határaikon belül, és akármilyen kritikát is fogalmazzanak meg a nagyvállalatok megerõsödését illetõen, a Tencenthez hasonló nagyvállalatok túl nagy bevételt hoznak a nyugati piacról, hogy meggondolatlanul ilyen végletes kijelentéseket tegyenek. A jövõ mindenesetre nem túl derûs, hiszen a kínai érdekeltségû gigacégek számos iparágban nagy lendülettel terjeszkednek, így ezzel Kínának is egyre több lehetõsége lesz, hogy a tulajdonát saját képére formálja, ezáltal befolyásolva a fogyasztói réteget is, vagyis jelen esetben a játékosokat.