A sorozat kilencedik darabja ugyan csak a megjelenített történelmi korszakot tekintve volt forradalmi, de ha valaki a klasszikus Assassin's Creed stílusra vágyik, ugyanakkor megdobbantja a szívét a 19. század Angliája, ne hagyja ki az Epic Games Store aktuális akcióját.
A Ubisoft bejáratott szériája 2007-es megjelenése óta, jóformán egyetlen évet sem hagyott ki újabb epizód nélkül. A Syncicate ráadásul a sorozat legnagyobb fiaskóját, a 2014-es Unity-t követte, mely tökéletes céltáblája volt a játékipar pofátlansága miatt méltatlankodó tömegeknek. A futószalagon gyártott epizódok, az ezerszer is újrahasznosított ötletek és a minden innovációt nélkülöző (de teljes áron értékesített) részek után, a kiadó átgondolni kényszerült, hogyan tartsa életben a sok fejéstől kimerült tehenét. Így míg a Montréali szárny belekezdett az átgondoltabb Origins fejlesztésébe, a kanadai csapat kisebb hírverés mellett megpróbálta visszarángatni a bérgyilkosokat a vállalhatóság talajára. A Syndicate tehát nem a teljes megújulás, inkább az engesztelés jegyében készült, és ezt igazából egészen szépen teljesíti.
Azzal nehéz vitatkozni, hogy az Assassin's Creed még legrosszabb pillanataiban is fantasztikusan megszerkesztett játéktereket tárt elénk, és ez alól a Syndicate sem kivétel. Az 1800-as évek Londonja a megszokott alapossággal lett kidolgozva, a környezet minden pillanatában a hitelesség érzetét kelti, így az időutazós faktor, ami a sorozat egyik legnagyobb vonzereje, ezt a részt is simán elviszi a hátán. Az ipari forradalom megjelenítése ráadásul újdonság, hiszen egészen mostanáig ez a legmodernebb korszak, ahová a digitális regressziós hipnózis során ellátogathattunk. Elődeink emlékeibe merülve füstölgő gyárkémények és ipari létesítmények között ugrándozhattunk, és itt még szép nagy épületekkel telezsúfolt nagyvárost kaptunk játszótérnek, ahol volt mire felkapaszkodni.
Szinte látjuk is a tanácskozó marketingeseket, akik listába szedik, hogy mit bír el a formátum, mit lehetne még bedobni, vagy átemelni valahonnan, ami bejöhet a közönségnek. Az egyik a Batman Arkham Asylum óta kötelező grappling hook, mellyel pillanatok alatt felszökkenhetünk a legmagasabb épületek tetejére, és esetünkben még két pont között is egyenes utat csinálhatunk magunknak. Nem túl eredeti de működik, szórakoztató, és valljuk be, a magaslati pontok megközelítése már rég nem olyan izgalmas kihívás, mint az első néhány alkalommal volt. A második érdemi újdonság, hogy ezúttal két főszereplőt is irányíthatunk, a Frye ikrek személyében. A duplázásnak főként abban volt szerepe, hogy a lopakodás és a közvetlen konfrontáció arányát kissé variálni tudják, ami szerencsés esetben a változatosság érzetét keltheti. Jacob a nagyszájú bunyós, míg Evie valamivel visszafogottabb típus, így az adott feladathoz a megfelelő szereplőt jár, és mindketten saját képességfával rendelkeznek, a rájuk jellemző fejlesztésekkel. Érdekesség, hogy Evie volt az első játszható női a karakter a sorozat történetében, ami mindig egy kicsit furcsa, de szórakoztató élmény olyan történelmi korszakok esetén, ahol az egyenlőség kérdésére maximum egy kiadós kacaj lehetett a válasz.
Hogy mit is kapunk? Fantasztikus atmoszférát, korhű kosztümökkel és gyönyörű városképpel, melyet egy kiadós esőzés, vagy a tócsákon megcsillanó nap csak még jobban megszépít. A hangulat késsel vágható, sőt, a koszos utcák és a szegényes negyedek kiáltottak egy Hasfelmetszős küldetésért, amit DLC formájában el is készült. A történet sajnos kevésbé lenyűgöző, ugyanis nagyjából a kötelezőt szállítja. Laposan tálalt jelenkori vonalat, sok meglepetést nem tartogató főszálat, és néhány szórakoztató mellékküldetést kapunk, melyek közül talán a harmadikhoz köthetők a legjobb pillanatok. Az oldalági tevékenységek közben találkozhatunk majd valós történelmi alakokkal, mely továbbra is bevált fűszere a bérgyilkosos történeteknek, képességeink hatékony fejlesztéséhez ráadásul ajánlott is teljesíteni őket.
A macskaköves utcákon zajló lovaskocsis üldözések is megérnek egy misét, igazán feldobják a lopakodós-verekedős játékmenetet, ráadásul a bugokból is kevés van, amik tönkre tehetnék a játékélményt, vagy még nevetségesebbé a kiadót. Aki kihagyta, most mindenképp tegyen vele egy próbát, a viktoriánus Londont bejárni, vagy különböző magaslatokból figyelni, már önmagában elég ahhoz, hogy órákra bent tartsa az embert.
Az akció február 20-tól érvényes, a játék pedig végleg a miénk lehet, ha az Epic Games Store-on keresztül könyvtárunkba emeljük.