Előkerült néhány részlet az Intel ígéretes következő generációjáról
Mindössze egy hónap telt el azóta, hogy megjelent az Intel asztali processzorainak 11. generációját képviselő Rocket Lake-S, a közönség máris a 12. generáció felé fordította a figyelmét. Ez persze nem véletlen, a magszám terén kompromisszumokat, a fogyasztás terén pedig már-már szenteltvizet követelő megoldások erősen megosztották az érdeklődőket. Most viszont előkerült néhány részlet a soron következő Alder Lake-S sorozat egyik hibrid architektúrára építő megoldásáról, mely kisebb megváltás lehet nekik, és a felhasználóknak is.
Ugyan a friss Rocket Lake-S tagjai az aktuális árak miatt továbbra is jó választást képeznek a középkategóriában, az erősebb modelleknek már nem csak a Zen 3 architektúrával, de még az Intel saját, 10. generációjával is meg kell küzdeniük. Hosszú ideje várunk valami valódi újdonságot a kék emblémás gyártótól, és minden jel szerint most jöhet el az az időszak, amikor végre megszabadulhatnak a 14nm-es csíkszélességű béklyótól, és ezzel együtt bevethetnek egyéb, előremutató fejlesztéseket is. Hogy újra az élre törhessenek a mainstream, avagy az általános felhasználásra szánt termékkategóriában is, teljesen új megközelítésre van szükségük. Ennek pedig csak egyik eleme lesz a 10nm-es gyártástechnológia, mely bár ígéretes, a várt előrelépés még eléggé kérdéses, főleg a szintén közelgő AMD Warhol, avagy Zen3+ magokkal felvértezett Ryzen 6000 processzorok árnyékában.
Az Intel Core-1800 munkacímet viselő tesztpéldány részletei, a bennfentes információk megosztásáról ismert Igor's Lab jóvoltából került közszemlére, a kép forrását azonban most sem leplezte le. Az adatlap ad némi betekintést a gyártó jövőre vonatkozó terveiből, például az úgynevezett hibrid architektúrából, mely a CPU-t erősebb és gyengébb magokra osztja. Az ARM által korábban már alkalmazott megoldás, esetünkben 8 izmos Golden Cove magot, és másik 8, jóval visszafogottabb Gracemont (Atom) magot jelent. A képlet a legtöbbek számára a mobiltelefonok világából lehet ismerős, ahol a magasabb órajelű magoknak a komolyabb teljesítményt igénylő feladatoknál jut szerep, míg az általánosabb, kevésbé erőigényes folyamatokat elég a visszafogott egységekre bízni. Ezzel az Intel látványosan csökkentheti a korábban extrém méreteket öltő fogyasztást és a vele járó melegedést is, hiszen a Gracemont magok jóval enyhébb energiaigény mellett dolgozhatnak.
A leírás szerint a 24 logikai szálat is foglalkoztató CPU az új Socket V (LGA 1700) alaplapi foglalatban helyezkedik el, és mivel csúcsprocesszorról van szó, valószínűleg az év harmadik negyedében várható 600-as lapkészletben, és leginkább a tuningra éhes Z690 lapokban érzi majd jól magát. A jelenlegi TDP elvileg 125 wattos, melyet csak egy ideig tud tartani, a fogyasztás ismert csúcsértéke azonban 228 watton tetőzött, mely a feszültségszabályozó egység részéről további finomhangolásra vár. Mindehhez mindössze 1.8 GHz-es gyári órajel tartozik, ám ez betudható annak, hogy egy korai tesztpéldányról van szó, melyből még nem sajtolták ki a maximális lehetőségeit és még nem érte el optimalizált formáját. Ez a fogyasztás természetesen nem alapjáraton realizálódik, hiszen két mag esetén már így is 4.6 Ghz-es Boost órajeleket produkál, legfeljebb négy maggal pedig 4.4 Ghz-et, mely maximum 6 magos terhelés esetén 4.2 Ghz-re, 8 magos teljes kihasználtság mellett pedig 4 Ghz-re csökken.
Természetesen dolgoznak a kis Atomok is, 4 magos munka során 3.4 GHz-en, 8 maggal pedig kerek 3 Ghz-en. A meghajtásukhoz szükséges feszültség a kiszivárgott kép tanúsága szerint 1.314V, ami rendben is van, de kíváncsiak vagyunk, hogy a végső produktum milyen értékeket kínál majd. A hibrid megoldás mellett természetesen nem marad el a beharangozott DDR5 támogatás sem, mely kétcsatornás párosítás esetén 4800 Mhz-es órajelet ígér. Az előzetes információk szerint ez kizárólag a csúcskategóriás Z690 lapok ajánlata lesz, az olcsóbb chipset köré épített termékek esetén be kell érnünk a kevésbé költséges, 3200 Mhz-es DDR4 modulokkal, de ez még jó néhány évig nem jelenthet problémát, hiszen a DDR5 bevezetésének még éppen csak a küszöbén állunk. Az újdonságok között nem érdemes megfeledkezni a PCI Express Gen5 támogatásról sem, mely a CPU oldaláról 16 sávot jelent, további négy sáv PCI Express Gen4 társaságában, de természetesen a szabvány továbbra is szívesen látja a PCIe Gen3 eszközöket is.
Az Intel hivatalosan is „áttörést” emleget, mely egyszálas munkavégzés esetén 20% extra teljesítményt, többmagos meghajtás esetén pedig akár kétszeres teljesítményt jelenthet, a pletykák szerint a Tiger Lake sorozathoz képest. A 14 nm-t azonban végre egészen biztosan elfelejthetjük, hiszen az új vonal már a 10nm Enhanced SuperFin gyártástechnológia segítségével készülhet el. Ha minden jól megy, még ebben az évben alaposabban is megismerkedhetünk vele, és reméljük, hogy ezúttal nem csak a magas fogyasztás miatt lesz okunk az álmélkodásra.
Egyéb források és illusztrációk: wccftech.com, thetechzone.online, forbes.com, techradar.com,