fb pixel code
KATEGÓRIÁK KATEGÓRIÁK
2021. 12. 01

Ausztrália törvénnyel vadászná le a netes trollokat

A neten provokáló és balhézó ismeretlenek után eredne az ausztrál állam

Az ausztrál miniszterelnök rágalmazási törvényeket javasol, amelyek arra kényszerítik a közösségi platformokat, hogy leleplezzék a trollokat.

Nem mindegy mit, vagy hogyan mondunk, mert annyi a magánszféránknak. Legalábbis ha ausztrálok vagyunk. (Kép: Shutterstock)


Az anonimitás többé nem lenne opció az online trollok számára Ausztráliában, amennyiben Scott Morrison miniszterelnök új rágalmazási törvényei tényleg bevezetésre kerülnek. Ezek a törvények arra kényszerítenék az online platformokat, hogy felfedjék az álnevek mögül szórakozó trollok kilétét, különben fizetniük kell a rágalmazások és személyeskedő provokatőrök után. Ahogy azt az ABC News Australia kifejti, a törvények a közösségi platformokat, például a Facebookot vagy a Twittert vonnák felelősségre a felhasználók ellen tett rágalmazó megjegyzésekért.


A platformoknak egy olyan panaszrendszert is létre kell majd hozniuk, amelyet az emberek akkor használhatnak, ha úgy érzik, hogy rágalmazás áldozatai lettek. Ennek az eljárásnak a részeként a potenciálisan rágalmazó tartalmat közzétevő személyt felszólítják majd, hogy vegye le azt. Ha azonban megtagadja, vagy ha az áldozat jogi lépéseket kíván tenni, a platform ezután jogszerűen kérhet engedélyt a posztolótól, hogy felfedje elérhetőségét. És ha a platform nem tudja megszerezni a posztoló hozzájárulását? A törvények bevezetnék a "végfelhasználói információk nyilvánosságra hozatalának elrendelését", ami lehetővé tenné a technológiai óriások számára, hogy engedély nélkül felfedjék a felhasználó személyazonosságát. Ha a platformok bármilyen okból nem tudják azonosítani a trollt – esetleg úgy döntenek, hogy ezt a drasztikus lépést valamiért teljes mértékben megtagadják –, a vállalatnak kell majd fizetnie a troll rágalmazó megjegyzéseiért.


"Az online világ nem lehet vadnyugat, ahol botok, bigottak, trollok és mások névtelenül járkálnak, és árthatnak az embereknek" – mondta Morrison egy sajtótájékoztatón. "Ez nem történhet meg a való világban, és nincs rá ok, hogy ez a digitális világban is megtörténhessen" – fűzte hozzá kissé naiv módon, ugyanakkor érthető felháborodással mindazok felé, akik minden nap visszaélnek az internet nyújtotta védőpajzsukkal. Amint azt az ABC News Australia megjegyezte, a "trollellenes" jogszabály tervezete már ezen a héten várható, de valószínűleg csak valamikor a jövő év elején kerülhet a parlament elé. Egyelőre nem világos, hogy a platformok milyen konkrét adatokat gyűjthetnének, amit eddig nem gyűjtöttek be a felhasználókról, ahogy azt sem, hogy ezekből, mit tennének közzé, illetve osztanának meg a hatóságokkal. Ami még ennél is aggasztóbb, hogy még mindig nem tudjuk, milyen súlyosnak kell lennie a rágalmazásnak ahhoz, hogy valakinek a személyazonosságát felfedjék. A rágalmazás laza meghatározása ugyanis komoly veszélyt jelenthet a magánéletre, és ismerve a közösségi oldalak jelentési- és felülvizsgálati rendszereit, erős lökést adhat a téves és túlzó ítéleteknek is.

A trolloknak a lájkoknál többet ér, ha nekünk fáj. (Kép: Getty Images)


A javasolt jogszabály része egy nagyobb erőfeszítésnek, amely Ausztrália rágalmazási törvényeinek felülvizsgálatára irányul. Szeptemberben az ausztrál legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy a hírportálok a nyilvánosság által tett rágalmazó megjegyzések "kiadónak" minősülnek a közösségi dalaikon, és ezért felelősségre kell vonni őket. Ez arra késztette az olyan médiaszereplőket, mint például a CNN, hogy az ausztrálok számára teljesen blokkolják a Facebook-oldaluk elérését. Az ítélet azonban potenciálisan hatással lehet a közösségi oldalakat üzemeltető magánszemélyekre is, mivel az ítélet azt jelentené, hogy ők is felelősségre vonhatók az oldalukon hagyott rágalmazó megjegyzésekért.

Mivel a törvény egyelőre csak Ausztráliára vonatkozik, úgy tűnik, hogy a közösségi hálózatoknak a más országokban található trollokat továbbra sem kéne azonosítaniuk.

2021. 12. 01

Reszkessetek VGA-k, beindult a Crysis 4 fejlesztése
A legendás, de leginkább legendás hardverigénnyel rendelkező akciójáték teljesértékű folytatást kap
Mi más juthatna először azon játékosok eszébe, akik megélték az első Crysis megjelenését, mint az elképesztő gépigénye? A német Crytek ambiciózus projektje szállóige lett, hiszen a játékosok még a megjelenését követő években is azon viccelődtek, hogy talán nem is lesz olyan asztali számítógép, mely magas felbontáson, maximális grafikai beállítások mellett, képes lesz maradéktalanul futtatni. Úgy tűnik, hogy a legnagyobb GPU-válság közepén a mémgyárak most friss muníciót kapnak, ugyanis nemrég bejelentették a negyedik rész érkezését.
A két folytatás ugyan már közel sem rúgott ekkorát, a harmadik rész óta viszont már 8 év is eltelt, a fejlesztők pedig új vizekre eveztek, például ők felelnek a "free to play" Warframe-ért, és a szintén multiplayerre fókuszáló, de rendkívül hangulatos Hunt: Showdon-ért. így a játék egykori rajongói talán már le is tettek róla, hogy a nanoruhás ámokfutást esetleg frissített, Remaster kiadáson túl is megismételhetik. Azonban ahogy az Alan Wake esetében is történt, az első Crysis – amúgy nem túl kiemelkedő – felújítása végül itt is többnek bizonyult egy klasszikus előrángatásánál és megfejésénél, hiszen mint kiderült, egy új játék előszeleként is szolgált. És valóban, jön a Crysis 4! Ezt már a fejlesztést végző Crytek jelentette be január végén, mellyel igazolták azokat a pletykákat, melyek egy ideje már elültették a játékosokban a
Yettel névre vált a Telenor márciusban
Nem csak itthon, de két másik országban is ezt a nevet vezetik be a tulajdonosok
Ahogy azt tavaly decemberben mi is megírtuk, hamarosan ismét átalakul Magyarország legkorábban beindított telekommunikációs szolgáltatója, melynek következtében a Pannon GSM és a Telenor után jó ideig egy harmadik néven találkozhatunk vele. Az előzetes szivárgások után most be is futott a hír a végleges választásról: a Telenor tavasszal Yettel néven folytatja tovább.
Majdnem 12 év után, a nevével együtt ledobja magáról a kék és fehér színekkel ábrázolt logóját a hazai Telenor. A változást hozó, zöld alapon fekete betűk a Yettel feliratot mintázzák majd, a hivatalos név pedig Telenor Magyarország Zrt. helyett Yettel Magyarország Zrt.-ként szerepel majd a cégjegyzékben. A nagy arculatváltásra március 1-én kerül majd sor, de az átalakulás munkálatai már január 27-tel megkezdődtek, melyek a felszínen nem igen lesznek észlelhetők. A változásról már a telenor.hu is tájékoztatja az érdeklődőket, ahol a szolgáltató igyekszik mindenkit megnyugtatni, hogy a márkanév cseréje az ügyfelek számára semmilyen érdemi változást, vagy nehézséget nem okoz majd.
Ahogy azt a tájékoztatóban olvashatjuk, az előfizetéses csomagok továbbra is a szerződésekben foglaltak szerint vehetők igénybe, érdemi tarifaváltozásra – legalábbis a névváltás miatt – nem kell készülni, tehát továbbra is a megszokott feltételek maradnak érvényben. Néhány csomag neve valószínűleg új fantázianevet kap majd, de sem a
Teljes körű a Messengerben a végpontok közti titkosítás
Idővel ez lesz az alapállapot, de egyelőre megmarad választható lehetőségnek
Kevés általánosabb igény van manapság a digitális csatornákon történő kapcsolattartásnál, mellyel természetesen kéz a kézben jár ragaszkodásunk a privát szféránkhoz. Utóbbira azonban jóval kevesebb biztos alternatíva van, mint ahány chat funkcióra tervezett szolgáltatásból válogathatunk. Éppen ezért furcsa, hogy a Facebookból ismerős Messenger milyen soká váratta népes közönségét, mire végre megfelelő titkosítást adott a világ legtöbbet használt kommunikációs alkalmazásához, melyet a mai naptól kezdve mindenki számára elérhetővé tettek.
A közelmúltban Facebookról Meta névre váltó Facebook végre eljutott arra a pontra, hogy behozza sok éves lemaradását, és minden Messengerben beszélgető felhasználója számára elérhetővé tegye a végpontok közötti titkosítást. Az elmúlt években számos alkalommal szóba került a funkció iránt egyre növekvő globális igény, melyet csak tovább tetézett, hogy az egymást követő biztonsági és adatszivárgási incidenseik után is csak halogatták a bevezetését. 2020-ban bejelentették az érkezését, tavaly pedig sűrűsödtek a változásokkal kapcsolatos hírek, a közösségi oldal pedig azt is elárulta, hogy már javában zajlik a titkosított beszélgetések tesztelése, melyet hamarosan aktiválni is fognak. Úgy tűnik, hogy ezúttal nem kell meghallgatnunk Mark Zuckerberg kijelentéseit a Meta "adatvédelemre és magánszférára összpontosító jövőképéről", egyszerűen csak megjelent a messenge
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2021.
Kapcsolat: [email protected]
Az oldal tetejére 0 Kedvenceim 0 Összehasonlítás 0 A kosár üres
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Tudj meg többet...