fb pixel code
KATEGÓRIA KATEGÓRIA
Ajánló
Rendhagyó Windows 10 frissítés érkezett
Ősszel jön a szupergyors Samsung 980 Pro SSD
Adataink után kémkedik a TikTok, Indiában betiltották
Stílusos Z490 lap érkezik az NZXT-től
Szkájvolker Lajos és a félmilliás droid tápos kiegészítéssel
Lassan 2 milliárd játékos lesz világszerte
A Vodafone reagált a felhasználói panaszokra
Robot kapta egy hollywoodi film főszerepét
25 perces bemutatón az új Avengers játék
5600XT VS 5700XT és az IGAZI Vágó István
Hivatalos kutatás készült a fővárosi ivóvízről
Cyberpunk 2077 - új előzetes és játékmenet-bemutató
Nem készül több Olympus fényképezőgép
Visszaél 95%-os németországi fölényével a Facebook
Biztonság és pénzbírság? Így teljesítenek a víruskövető-appok
2019. 03. 08

Amatőr a volán mögött - Dirt rally 2.0 játékajánló

Ez a rövid bemutató ezúttal egy számomra jóformán teljesen idegen terepre vezet, ugyanis őszintén megvallom, nem kifejezetten értek a kocsikhoz vagy a hozzájuk köthető sportágakhoz, és emiatt nem igazán vonzottak a szimulátor jellegű alkotások sem. Néhány, alkalmi árokba borulást leszámítva, nem sokat játszottam a műfaj képviselőivel, a Codemasters ellenben nagy múltra tekint vissza a rally játékok készítésében, hiszen a Colin McRae nevével fémjelzett széria mindenki számára ismerősen cseng. A megjelenések persze mellettem sem suhantak el észrevétlenül, így mikor láttam, hogy megjelent a Dirt Rally 2.0, gondoltam megnézem mit tartogat egy igazi dilettáns számára.

Colin McRae büszke lenne?


A bevezetőből ki lehet következtetni, hogy nem vagyok előrendelő, vagy első napos vásárló, inkább megfontoltan böngészgettem a STEAM-es értékeléseket, és a költséges szimulátor szetteket birtokló fanatikusok meglátásait. A szép lassan csordogáló vélemények tükrében úgy gondoltam, érdemes tenni egy próbát a játékkal, még ha a vezetéshez nem is rendelkezem megfelelő felszereléssel. Márpedig itt is érvényes a szabály, ami a legtöbb komolyabb versenyjátékra igaz. Csak akkor élvezhető igazán, ha legalább egy olcsóbb kormánnyal rendelkezünk, középutas megoldásként megteszi egy kontroller, és végül utolsónak marad a billentyűzet. Mindazok, akik utóbbival esnének neki, jobb helyzetből indulnak mint az előző rész esetében tehették, ugyanis klaviatúrával sem játszhatatlan a játék, sőt, néha még nekem is sikerült bevennem a kanyarokat.

LEhet, hogy van akinek semmi sem elég, de én egy autót sem tudok rendesen irányítani


Az előző epizód 2015-ben jelent meg, és az engine-t már ekkor sem vádolhattuk meg azzal, hogy grafikai forradalomra készülne, de a műfaj kedvelőit bőven kárpótolta a hiteles vezetési élmény és a járművek valósághű viselkedése a változatos terepen. A helyzet most is hasonló, maximális beállítások mellett korrekt a látvány, de ha nem egy szimulátorról lenne szó, biztosan jobban zavarna, hogy többet nem hozhatunk ki belőle. A lámpák fénye az éjjeli versenyeken szépen szűrődik át a tereptárgyak között, és hitelesen világítja be az előttünk lévő utat, egészen addig, míg néhány szikla vagy fa hatástalanítja őket. Eső áztatta terepen vagy a sárban, máshogy viselkednek az autók, mint poros, vagy épp aszfalttal borított szakaszokon, és ez természetesen az eltérő tulajdonságokkal bíró kocsik esetén tovább skálázódik majd. Ugyanakkor járgányunk semmilyen felületen nem hagy nyomot, a sár vagy homok nem süpped be alattunk, ezt pedig a felvert por és víz effektje próbálja pótolni. Hiszen a száguldás közben ugyan ki nézi, hogy húztunk-e csíkot magunk után. Ha zuhog, az esőcseppeket nem láthatjuk találkozni a talajjal, de még a szélvédővel sem, viszont utóbbi legalább vizesedik. Apróság, de engem például jobban berántana az élménybe, ha az ilyen effekteket is képes lenne kiszolgálni a játék motorja, és nem lenne ennyire statikus a környezet. A színek és a fényviszonyok sem mindig érződnek valósnak, a szürkületi vagy éjszakai futamok alatt minden színesebbnek tűnik, mint ahogy azt elvárnánk, az árnyékok viszont dobnak az összhatáson. Érdekes, hogy máshol ezt az aspektusát az egekbe magasztalják, konzolon pedig HDR funkció is elérhető, így az igazság valahol fél úton lehet. Összességében nem lehet okunk panaszra, ez nem egy arcade játék, ahol elég megtalálni a gázt, és nézni a villogó effekteket.

Rikítóan színes őszi éjjel


A fizikai szimuláció nem merül ki ennyiben, eredményességünkre továbbra is hatással lesz járművünk állapota. Ha nem vagyunk elég óvatosak, a futam alatt lezúzott alkatrészek rendesen ellehetetlenítik a győzelmet. A megfontolt versenyzés tehát elvárt, a javítások egy szint fölött büntetéssel járnak, ahogy az árokba sem érdemes túl gyakran beleszaladni, ha a köröket megfelelő szintidővel szeretnénk teljesíteni. A módosítások nagyjából ki is merülnek ennyiben, saját, egyedi festésű járgányokat nem készíthetünk, ez pedig elvesz a karrier mód értékéből. A versenyek helyszínéül hat ország szolgál majd, nevezetesen Argentína, Ausztrália, Új-Zéland, Lengyelország, Spanyolország és az Egyesült Államok. Itt gyorsan félbe is hagynám az egyszerű felsorolást, és meg is tartanám az 5 perc gyűlöletet. A teljes játék birtokba vételéhez ugyanis nem teljes árat kell kifizetnünk, hanem közel másfélszer annyit. A Codemasters is beszállt azon cégek sorába, akik az előre elkészített tartalmakat szépen kivágják, és azokat csak az alapjáték árának feléért teszik elérhetővé. Még csak azzal sem védekezhetnek, hogy ez egy kiadói döntés, ugyanis ezt a feladatot is ők látják el. Ha a felsoroltak mellett szeretnénk megkapni Németország, Monte Carlo és Svédország versenyeit is - továbbá 8 ralikrossz pályát - ahhoz szükségünk lesz a Deluxe DLC csomagra, aminek első szezonja tartalmazza ezt az összeállítást. Inkorrektnek tartom ezt a hozzáállást, tekintve hogy a 2015-ös előző rész alapból tartalmazta az említett nemzeteket, egyéb újító szándékú funkciókkal vagy játékmódokkal pedig nem kárpótolják a vásárlókat.

Száraz időben sem könnyű


A versenytípusok között megtaláljuk a hagyományos terepversenyt, ahol ellenfelünk az idő, társunk pedig a navigátor lesz. Itt országonként hat pályát teljesíthetünk, illetve ugyanezeket ellentétes irányból. Pontosságunkat Time Trial módban is fejleszthetjük, a Custom menüben pedig magunknak állíthatunk össze versenyt, tetszőlegesen választott pályákkal, napszakkal és időjárással. Az elérhető autók között, a sport hajnalának tuningmentes csodái, és napjaink különlegességei is elérhetők a nagyjából 50 típust számláló listán. Ez nekem bőven elég volt, mivel a kanyarok bevétele, a fék és gáz egyensúlyának megtalálása, de olykor még a kocsi négy keréken tartása is rendre magas fokú kihívást nyújtott, viszont biztosan lesz olyan, aki kevesli majd a felhozatalt. Emellett elérhető a FIA World Championship hivatalos licence alapján elkészített ralikrossz kampány is, ami rendkívül vad járgányokat és agresszív kontaktra épülő versenyzést kínál, erre kialakított, sík felületű versenypályákon. Esélyeink növelése érdekében az éles futam elkezdése előtt érdemes élni a Shakedown lehetőséggel. Itt a pálya egy-egy rövid szakaszát teljesíthetjük, a tapasztalatok alapján pedig abroncsot vagy alkatrészt cserélhetünk, finomíthatunk az irányítás beállításain, vagy a gép által felkínált rásegítéseken.

Ha biztosra mennénk, maradjunk a belső nézetnél és támaszkodjunk kizárólag a navigátorra.


Természetesen az online funkciót sem kell nélkülöznünk, és ez sajnos negatívumként nyomja rá bélyegét az összképre, ugyanis internetkapcsolat nélkül egyes menüket meg sem nyithatunk. Az „Events” fül alatt például napi vagy heti kihívásokat is teljesíthetünk, de elérhető a Dirt 4-ben bemutatkozó „My Team” funkció is, ahol a hatékonyabb javításokhoz szerelőket vehetünk fel, és még fejleszthetjük is őket. Bár az autókhoz egyedi festéseket vagy szponzorokat nem választhatunk, válogathatunk néhány előre meghatározott összeállításból, ami több mint a semmi. A Dirt Rally 2.0-val eltöltött idő összességében meglepően kellemes volt. Bár továbbra sem a kedvenc műfajom, és arra sem érzek késztetést, hogy heteken át faragjam le a köridőket, nem kizárt, hogy a jövőben próbálkozzak akár a folytatásokkal, akár olyan konkurens alkotásokkal, mint amilyen a WRC széria. A játék korrektül futott, ám Full HD felbontáson, maximális beállítások mellett a GTX 1080-at is belökte 60 FPS alá, amit a vizualitás szerintem nem indokol, bár sokan biztosan vitáznának velem, miszerint a fizikai szimulációval együtt már igenis érthető a teljesítmény. A Rally szerelmeseinek jó választásnak tűnik a Codemasters új versenyjátéka, de reméljük, hogy a jövőben képesek lesznek megismételni, vagy legalább megközelíteni a Colin McRae Rally 2 emlékezetes sikerét. A játék alapváltozatát 55, a Deluxe kiadást pedig 75€-ért emelhetjük STEAM könyvtárunkba (17000 és 24000 Ft), a különálló Deluxe csomaggal pedig 30€-ért (9500 Ft) bővíthetjük a kissé megcsonkított alapjátékunkat.

2019. 03. 08

Az 1440p ostroma 300 ezerért? i5-9400F/GTX 1660 SUPER bemutató
Az utóbbi időben nagyot fordult a kocka, és rendesen leuralták a piacot az AMD-s összeállítások, de azért nem kizárólag Ryzen processzorok duruzsolnak a játékra választott gépekben. A legjobb példa erre következő számítógépünk, egy tipikus kozépkategóriás rendszer, mely extravagáns alaktrészek nélkül, a korrekt játékélmény reményében került összeállításra.  Cooler Master MasterBox Q300L A Q300-as házakat nagyjából tavaly ilyenkor dobta piacra a Cooler Master, miután a korábbi Computex rendezvényen jól felcsigázta velük az érdeklődőket. A Q300L legfontosabb jellemzője, hogy olyannyira az apró gépek kedvelőinek készítették, hogy csak micro-ATX alaplapok férnek el benne, miközben tápegységből a hagyományos ATX modellek is alkalmazhatók maradnak. Ha ez nem lenne elég, akár fekvő helyzetben is használható, ahogy a régi kompakt masináknál láthattuk, az előlapnál megszokott I/O panel pedig ehhez mérten szabadon áthelyezhető, akár hat tetszőlegesen választott pozíció valamelyikébe. A 387x230x378mm-es házikó egyetlen hagyományos 3.5” merevlemezt, és kettő 2,5” meghajtató fogad, ventilátorból pedig legfeljebb négy, 120mm-es darab pöröghet odabent, egyet ráadásul hátra már be is szereltek. Kicsinek tűnik, de a sok légzőrésnek és a tudatos dizájnnak köszönhetően nagyszerűen szellőzik, és még jól is néz ki, főleg az áttetsző oldalpanel miatt. Ez utóbbi ugyan nem edzett üveg, de 14 600 Ft-os áráért cserébe ezt elnézzük neki! i5-9400F Az Intel 9. generációs pro
A végletekbe, és tovább! 1,4 milliós PC az asztalon!
Aktuális konfiguráción erős és dizájnos hardverek egyvelege, mely akár az Asus kiállítási darabja is lehetne, ha az alaplap nem az MSI kínálatából származna. Lássuk mit nézett ki magának a vásárlónk, aki 1,4 millió forintot költött erre a masszív erőműre. ASUS GX601 ROG STRIX HELIOS Mi mással kezdhetnénk, mint a házzal, ami kiállásával azonnal magára vonja a figyelmünket. Egy korábbi tesztünkben szerepelt a hasonló Asus TUF GT501, ám a Helioshoz képest az még egy visszafogott darab, és fele ennyibe kerül. A 250 x 565 x 591 mm-es dimenziók jóformán saját külön szobát követelnek maguknak, és talán még az informatika után kevésbé érdeklődő vendégeink is elidőznek fölötte, ha a szobába lépve meglátják. Nagyrészt minőségi alumínium, üveg, illetve némi acél és műanyag egyvelege alkotja ezt a monstrumot, aminek tetején összefűzött hordszíjat láthatunk. A gyártó úgy gondolta, hogy ez a ház kiváló választás LAN partyk megtartásához, ám ha figyelembe vesszük, hogy a ház üresen is 18 kilós, valószínűleg ez inkább dizájnelemként funkcionál majd. Mivel egy másfél milliót súroló összeállításról van szó, az amúgy 50 kilós teherbírásra hitelesített pánt valószínűleg csak a port gyűjti majd, így érdemes lehet inkább elcsomagolni. Az oldallapok és az előlap is edzett üveg, előbbi kettő színezett, utóbb viszont áttetsző, LED megvilágítású ROG díszítéssel. A panelek ügyes rögzítőtalpakkal fektethetők a helyükre, és gombnyomással távolíthatók el, mely a prémium kategória egyik legke
Csendes szörnyeteg közel 460 000 forintért! 3600X/RTX2070 S teszt
Pár hete videóban bemutattunk egy 500 000 forint alatti gépet, amiről úgy gondoltuk, hogy most részletesebben is szemügyre vesszük.  Ha nem láttátok volna a videónkat akkor ezt itt pótolhatjátok: Alaplapok közül a vásárlónk a Gigabyte B450M S2H-t választotta. Ez az alaplap micro-ATX szabvánnyal rendelkezik. Árban rendkívül kedvező, valószínűleg a vásárló itt szerette volna megszorítani egy kicsikét a pénzcsapot. Ez onnan is látszik, hogy a ház ATX méretű, a lap mégis kisebb az ATX szabványnál. Egyébként az oldalunkon jelenleg olyan 20 000 forint környékén mocorog az S2H ára. A nagyobb méretű testvéreire már azért + 10 000 forintot rá kell számolni. Véleményem szerint egy nagyobb lap jobban nézne ki egy ekkora házban… Na de mindegy is, nézzük a részleteket. Ahogyan azt már feljebb leírtam, micro-ATX-es lapról beszélünk, ami egy BIOS frissítésnek köszönhetően támogatja a 3. generációs Ryzen processzorokat. 2db DDR4-es ram foglalattal rendelkezik, ami akár 32GB rendszermemória kezelésére is képes. Egészen 3600Mhz-es OC-t támogat a memóriáknál. Támogatja az ECC Unbuffered DIMM 1Rx8/2Rx8 memóriamodulokat (non-ECC módban). Kezeli a non-ECC Unbuffered DIMM 1Rx8/2Rx8/1Rx16 memóriamodulokat. És ami manapság minden játékos számára elengedhetetlen az az XMP (Extreme Memory Profile) memóriamodulok támogatás. Csatlakozók tekintetében annak ellenére, hogy kis lapról beszélünk eléggé szépen bővelkedik: 1 x D-Sub port, maximálisan támogatott felbontás: 1920x1
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2020.
Kapcsolat: pcx@pcx.hu
Az oldal tetejére 0 Kedvenceim 0 Összehasonlítás 0 A kosár üres
Cookie / süti kezelés
Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Tudj meg többet...