A londoni parlament szerencsejátéknak minősítené a videojátékos zsákbamacskákat
A Lordok Házának szerencsejátékokkal foglalkozó bizottsága arra az álláspontra jutott, hogy a videojátékokban feloldható lootboxok tökéletesen beilleszthetők a szerencsejátékok kategóriájába, ezzel érvényesnek tekinthető rájuk a 2005 óta érvényes Gambling Act (szerencsejátékos törvény) – hozta le a hírt a BBC.
A lootboxok a videojátékokban megszerezhető digitális zsákbamacskák, melyek tartalma kinyitásuk előtt ismeretlen, az Electronic Arts például a jó öreg Kinder tojáshoz hasolította őket. Általában kozmetikai kiegészítőkről van szó, például egyedi festésről versenyautónk számára, vagy egy-egy ritka öltözékről az általunk irányított hősöknek, mindenesetre bizonyos keretek között véletlenszerű, hogy mit is nyerhetünk. A meglepetés persze alapvetően egy pozitív dolog, ám amikor a tartalom tekintetében különféle esélyszámokat kapunk konkrétumok helyett (arany színű doboz, valami ritkább lesz benne), az 50 Ft-os bazári ajándék helyett pedig olykor százszor többet is kifizetünk valami ritka ajándék reményében, a helyzet valóban kevésbé tűnhet ártalmatlannak. A valódi probléma ott kezdődik, hogy nem csak a tetteik és pénztárcáik felett önállóan uralkodó nagykorú állampolgárok, de a jóval befolyásolhatóbb gyerekek is igen gyakran találkoznak vele, akiknek pláne nem kívánjuk, hogy már iskolás korukban egy félkarú rabló alternatívájával üssék el az idejüket, illetve gyakori esetben a szülők pénzét.
A brit döntéshozók szerint ez a gyakorlat pontosan megfelel a gyerekeket célzó szerencsejáték kategóriájának, melyet arrafelé igen komolyan vesznek. Ezen felül aggodalmat kelt a gyerekekre gyakorolt pszichés hatásokkal-, konkrétabban szerencsejátékokhoz köthető függőséggel kapcsolatban. Lord Grade, a bizottság elnöke a BBC Breakfast reggeli műsorban elmondta, hogy számos más ország már korábban elkezdte vizsgálni a loot boxok szabályozásának kérdéskörét, mert ahogy fogalmazott „ők láthatják a veszélyeit” mely konkrétan a „gyerekek szerencsejátékra tanítása”. Azt is hozzátette, hogy szerinte a Gambling Act jelentősen le van maradva a piac aktuális történéseihez képest, és arra is kitért, hogy tudományos kutatások is mutattak már ki kapcsolatot a loot boxok és a függőség ezen válfaja között. Bár nem közvetlen ok-okozati összefüggésről van szó, de ahogy egyre többet költünk ilyesmire, úgy nő annak a valószínűsége, hogy hasonlóan kétes végkimenetelű döntéseket később is meghozunk.
A bizottsági jelentés végeredményében új szabályozást sürget, mely szerint a minisztereknek határozottan ki kéne jelenteni, hogy a loot box intézménye maga a szerencsejáték. Hasonlóan írják le az egyéb, játékokon belül indítható tranzakciókat is, melyekben valódi pénzt költhetünk el, de az ellentételezés nem egészen egyértelmű (pl. FIFA Ultimate Team játékos csomagok). A brit kormány a jövőben tervezi a Gambling Act felülvizsgálatát, de a Lordok szerint „ez a kérdés sürgetőbb figyelmet igényel." Jelentésükben kiemelik, hogy a szektor mélyebb vizsgálata alapján 55 000 olyan szerencsejátékfüggőről szereztek tudomást, akik mindössze 11 és 16 éves kor között járnak.
2018-ban a Hollandia és Belgium elsőként vállalt szerepet a kérdés európai kezelésében, és szépen egymás után mindkét országban betiltották a fizetős loot boxok terjesztését. A botrány tüzét eredetileg a Star Wars Battlefront II szégyenletes mikrotranzakciós rendszere szította fel, de végül az Overwatch, a Counter-Strike: Global Offensive és a FIFA széria sem úszta meg a módosításokat. A fizetős ládák terjesztése a két országban törvénysértésnek minősül, így elvileg börtönbüntetés is kiszabható érte, de erre mostanáig nem volt precedens.