A mobiltechnológia új generációjáról, és magyarországi 5G szolgáltatás helyzetéről szólt a BME legutóbbi online konferenciája
A koronavírus járvány számos váratlan helyzettel szembesítette a világot, ám a nehézségek mellett valójában több területen is komoly fejlődést indukált, mely elsősorban az információtechnológia számára jelentett komoly előrelépést. Részben ezt a kérdéskört tárgyakta az az ipari 5G technológiával foglalkozó konferencia, mely a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának (BME FIEK), valamint Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) együttműködésével zajlott le június 11-én.
Az „Ipari 5G technológia és a jövő gyára” címen megtartott virtuális eseményen jelentették be azt is, hogy idén ősszel elstartol a Műegyetem saját 5G hálózata is, melyről Charaf Hassan, a BME VIK dékánja elárulta, hogy az intézmény teljes terültét lefedő szolgáltatáshoz szükséges 20 MHz-nyi frekvenciasávot a Vodafone adja, míg az infrastruktúra kiépítését az eszközöket a Nokia biztosítja. Mint kiderült, a két vállalat majdnem teljesen térítésmentesen segíti a rendszer létrehozását, és mivel mindketten hosszabb ideje a FIEK partnerei, a Nokia megelégszik a költségek töredékével, a Vodafone pedig csatlakozhat az egyetemen induló kutatási és fejlesztési programokhoz.
Charaf Hassan arról is beszélt, hogy Magyarország távközlési hálózata egyértelműen az élvonalba tartozik, példaként pedig a távoktatás bevezetésének gyors és zökkenőmentes lebonyolítását hozta fel. A VIK márciusban az ország különböző helyszíneiről bejelentkező 2650 fő részvételével, mindössze tíz nap alatt állt át digitális oktatásra, ezzel állítólag tíz évet fejlődést könyveltek el, mindössze néhány nap leforgása alatt. Szerencsére Magyarországon az 5G fejlesztések is jól állnak, ami nagyrészt a 2017 nyarán megalakult 5G Koalíciónak köszönhető, mely már 210 hazai szakembert és 82 szervezetet számlál. A kezdeményezés a Digitális Jólét Program által jött létre, és az 5G mielőbbi bevezetésén túl, céljai között olyan nagy adatátvitelt igénylő fejlesztéseket találunk, mint például a távdiagnosztika és távműtétek, vagy távvezérléses és önvezető járművek, melyet a zalaegerszegi járműipari tesztpályán éles helyzetekben is vizsgálhatnak.
Mácz Ákos, a koalíció szakmai vezetője először is a digitális átállás közelmúltbeli eredményeiről beszélt. A korlátozások bevezetését követően 1.6 millió tanuló, 200 ezer pedagógus és oktató, és nagyjából egymillió munkavállaló állt át online munkavégzésre, mindezt elhanyagolható mértékű fennakadás mellett. A tapasztalatok szerint felértékelődött az olyan lehetőségek szerepe, mint a távoli segítségnyújtás, vagy akár a távorvoslás, melyhez az 5G komoly támaszt nyújthat. Szakértői előrejelzésekre hivatkozva az is szóba került, hogy a magyarországi 5G hálózatok sokszáz millió forintos beruházásokkal kezdik meg a terjeszkedést, mely a gazdaság helyzetére is jótékony hatással lesz. Kiemelte továbbá az 5G koalíció kiemelkedő szerepét is, mivel a különböző iparágak együttműködése, illetve a közös munka elősegítése nélkülözhetetlen a fejlődéshez.
Bár rengeteg szó esett az 5G ipari jelentőségéről (gyorsabb gyártás, orvoslás, kiterjesztett valóság, robotika, centiméter pontosságú helymeghatározás stb.), természetesen az általános felhasználású távközlésről sem feledkeztek meg. Magyarországon például a Vodafone vezetett be először 5G szolgáltatást, ehhez az előző év őszén 34 bázisállomást telepítettek Budapesten, és azóta a fejlődés érdekében további lépéseket is tettek. A lefedettség növeléséhez 700 MHz-es tartományban szereztek meg hullámhosszokat az idei frekvencia-árverésen (kétszer 10 MHz), a hálózat felgyorsításához pedig a 3.6 Ghz-es tartományban 50 MHz-et nyertek el. A Telekom idén áprilisban csatlakozott, és Budapest mellett Zalaegerszegen indított kereskedelmi 5G szolgáltatást a 3.6 Ghz-es frekvenciasávban, partnere pedig az Ericsson volt. A frekvenciák birtoklására kitűzött árverésen ők jóval nagyobbat taroltak, a 700 MHz-es sávban kétszer 10 MHz-et, a 2100 MHz-es sávban kétszer 10 MHz-et, a 3600 MHz-es sávban 120 MHz-et nyertek el. A sereghajtó ezúttal a Telenor, mivel frekvenciákat ők is kaptak, de egyelőre ők költöttek a lekevesebbet, és bár a 4G-ben szinte teljes lefedettséget nyújtanak, az 5G-vel még csak tesztekig jutottak.
A rendezvényen elhangzottak alapján nagy hangsúlyt kap a szabványosítás is, mely a technológia funkcionalitását és kapacitását szélesíti, ezzel az 5G újabb felhasználási területeken válik elérhetővé. A Nokiánál dolgozó Bertényi Balázs a 3GPP-RAN (alkalmazásfejlesztés és szabványosítást vezetőt testület) elnöke elmondta, hogy a sikerhez közös megoldások szükségesek, ezért amely területen csak lehetséges, keresik az univerzálisan hatékony megoldásokat, és ugyanazoknak a technológiai elemeknek a használatát szorgalmazzák. A nagyközönség számára a lefedettség bővítésén dolgoznak, a Rel-17 ipari szabvánnyal például bevezetésre kerül a 71 Ghz-es sáv. A fejlesztések azonban a magánhálózatok kialakítását is elérhetővé teszik, méghozzá engedélyköteles, teljesen privát frekvenciák biztosításával, ezzel mindenféle külső zavartól mentes, védett hálózat jön létre, melyben egyetlen adat sem hagyja el a szolgáltatás területét.
Annyi biztos, hogy az itthon működő telekommunikációs szereplők a vezetéknélküli szolgáltatások területén valóban korrekt választékot és szolgáltatásminőséget biztosítanak. Az 5G ráadásul komoly prioritást élvez, így komoly céges és állami kooperáció keretében zajlanak a fejlesztések, melynek minden résztvevője pozitív jövőképpel áll a technológia-, és a magyarországi hálózat kihívásai elé.