Az AMD videokártya platformja - a Radeon - a tavalyi RX400-as sorozattal egyértelműen a nagy konkurens nVidia GeForce videokártyáival szemben lépett a piacra több-kevesebb sikerrel. Idén új családdal bővültek, hátha még nagyobb szeletet tudnak kihasítani abból a bizonyos tortából. A sorszámozást követve ezúttal az RX500-as jelölést kapta ez a széria, jelen cikkünkben pedig ennek a legerősebb tagjával, az RX580-as VGA-k tudásával ismerkedünk meg közelebbről.
A lenti táblázatra és az azokban feltüntetett adatokra pillantva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az RX580-as kártyák valójában csak az előd RX480-sok kissé teljesítménynövelt, picivel nagyobb órajellel rendelkező, kicicomázott utódjának tekinthető, nem pedig az architektúrát komolyabban érintő változtatásoktól. Ez elsőre így is tűnik, ám megjegyezném, hogy a nagy fejlesztések igazából a felszín alatt történtek, de mielőtt azokat megnéznénk, előbb vessük össze, hogy mely paraméterekben lett ez a kártya fejlettebb az elődjéhez képest. Az RX580 grafikus vezérlője az RX480-as felszereltségével rendelkezik, tehát ebben nem történt semmi változás, vagyis továbbra is 144 textúrázó és 32 renderelő egység áll rendelkezésére. Az alapórajel picivel nagyobb lett: 1257 Mhz, a Boost frekvencia pedig 1340MHz, de ez utóbbit egyes gyártók egy picivel nagyobb értékre is beállíthatják. A memória effektív értéke maradt 8000Mhz-en, akárcsak a sávszélesség is a 256 biten. A videokártyák változatlanul 4 és 8 Gb-os változatban érhetőek el. A korábban ígért alacsonyabb fogyasztást sajnos nem sikerült tartani, így az RX480-as 150W-os TDP kerete az RX580-nál már 185W-ra emelkedett.
A "motorháztető" alá benézve a korábbi generáció "Ellesmere" Polaris 10-es lapkáihoz képest újratervezett GPU-val találkozunk, amiket már a "Lexa" Polaris 20 elnevezéssel illették. A chip majdnem ugyanaz, mint az előd, ugyanúgy 14nm-es gyártástechnológiával hozták létre, ám a fejlesztéseknek köszönhetően már egy picit magasabb órajelekre számíthatunk. Ez önmagában még nem is lenne olyan nagy hír, ám ezt a teljesítménynövelést anélkül tudja elérni, hogy az energiahatékonysága romlana. Másik fő újítás az új tervezőkönyvtárak használata, valamint az újabb AVFS is, ami a teljesítmény-fogyasztás optimalizálásában játszik hatékony szerepet, és tudni illik ezt az előd Polaris 10-nél vezették be először a videokártya piacon.
Az RX580-nál az GPU-k áttervezett memóriavezérlőt is kaptak, amivel az energiatakarékosság területén értek el némi fejlődést. Ugyanis eddig jellemzően a grafikus memóriára két órajelállapot volt beállítható, az egyik a minimum, a másik a maximum érték, de mostantól egy köztes beállítás is elérhető. Ezzel a videokártyára nehezedő nyomáson könnyítettek egy kicsit a fejlesztők. Például alacsony terhelés esetén (videólejátszásnál) a két monitoros rendszereknél is maximális értékre pörgetve dolgoztak a GDDR5 memóriachipek és a minimális memóriaórajel két kijelzővel már nem volt alkalmazható, mert képhibákat eredményezne mindkét megjelenítőn, ha a memória órajele a minimum állapotról a maximumra kapcsolt volna és vissza. A köztes állapottal azonban ez a gond megoldódott, mivel így a váltás nem a memóriajel tartomány két szélső értéke között következik be, hanem egy sokkal kisebb szakaszon, így ez már kevésbé megterhelő a rendszerre nézve, és emiatt már nem kell a memória órajelvezérlését kötelezően maximumra kényszeríteni. Az AMD szerint ezzel az új memóriavezérlővel már a plusz kijelző is csak pár wattos extra fogyasztást jelent, szemben a korábbi Polaris vezérlők 7-8 wattos, vagy a még korábbi termékek 20-25 wattos felhasználásával.
Nézzünk meg néhány népszerű videokártyát az RX580 sorozatból.
A Sapphire a klasszikus, szolid, tégla formát idéző VGA vonalat viszi tovább, semmi "csicsa", csak két ventilátor és némi bepillantás a hőcsövekre, hátulról a bordákra, és máris kész a visszafogottan elegáns videokártya. Hátul már egy picit dizájnosabbra sikeredett, így aki átlátszó oldalfalú számítógép házba helyezi a kicsikét, ezt a felét látják majd a szemlélődők. A hátlapi kivezetések között sincs nagy meglepetés, az egy darab DVI-D mellett kettő darab HDMI és dupla DisplayPort kombinációjával találkozhatunk most is. A hűtésért rézbetétes blokk, hőcsövek és méretes borda felel. Gondoskodtak a VRM és a memóriák hűtéséről, előbbinél duplán, ugyanis még a hátoldalra is került egy lemez, ami hőpasztázott felületével a hátlapi takarólemezhez is hozzásimul, tehát aktívan kiveszi részét a hűtésből. Némi extra meglepetés, hogy a doboz további két ventilátort is tartalmaz, az átlátszó lapátokból sejthető, hogy ezek LED-es légkavarók, melyek kéken világítanak. Ha már a ventilátorokról van szó, megemlítendő az új Fan IC Control is, ami a standard ipari ventilátorok forgási ciklusai (RPM) közötti 10%-os eltérést a Nitro+ esetében 3%-ra csökkenti. A kiegészítő tápellátást 6+8 tűs tápcsatlakozó látja el.
A videokártyát egy ízléses RGB Leddel egészítették ki, amelynek a világítását mindenki a saját ízlésének megfelelően beállíthatja. Ebben segítséget nyújt a Sapphire Overclocking Utility – TriXX 3.0. alkalmazása. 5 féle mód közül lehet választani. Pl.: Fan Speed Mode, PCB Temperature Mode vagy a szivárvány mód. Igény esetén ki is lehet kapcsolni a LED világítást. Számos technológia lett ebbe a kártyába beintegrálva, úgy mint a már jól ismert AMD Freesync, AMD XConnect vagy az AMD Eyefinity technológia, ami a több képernyős élményért felelős.
Az Asus 3 ventilátoros gamer kártyáját az RX580-as lapkán is megjelentette. Már köztudott, hogy az Asusnak ez a sorozata teljesen lekapcsolja a ventillátorokat, ha a terhelés egy bizonyos szint alá esik, így akár tökéletes csendben is élvezhetjük a felhasználás örömeit. Nincs ez másként ennél a kártyánál sem. Kialakításából adódóan kb. 2,5 bővítőhelyet foglal el, viszont így a 40%-kal több hűtőborda megfelelő felületet biztosít a hatékony hőelvezetéshez, mint a korábbi 2 bővítőhelyet elfoglaló társai. A Wing-Blade ventilátorlapát kialakításnak köszönhetően 105%-kal több levegőt továbbítódik a hűtőbordák felé. A hátlapi kivezetések között itt is az 1 db DVI-D csatlakozó mellett 2 db HDMI és szintén 2 db DisplayPort kombinációjával találkozhatunk. Az Aura Sync segítségével a ROG Strix videokártya több millió szint és hat különböző effektust képes megjeleníteni a LED világítás szinkronizálásával, amely lehetővé teszi a teljes gamer konfiguráció személyre szabását, ha a videokártyát egy Aura támogatott gamer alaplappal együtt használjuk. A kiegészítő tápellátás feladatát egy 8 pines tápcsatlakozón keresztül lehet megoldani.
A Gigabyte sem maradhatott ki az RX580-as vonalból, így a 2 ventilátoros WindForce 2X hűtésű gamer kártyája itt is debütált. A videokártyán kettő darab RGB LEDes rész került kialakításra, amelynek a világítását mindenki a saját ízlésének megfelelően beállíthatja. Az egyik a márka logója, a másik viszont a Fan Stop felirat, ami akkor világít, ha az alacsony terhelés hatására a ventilátorlapátok leállnak. A hátlapi kivezetések között itt is az 1 db DVI-D csatlakozó mellett 2 db HDMI és szintén 2 db DisplayPort kombinációjával találkozhatunk. A kiegészítő tápellátás feladatát itt is egy 8 pines tápcsatlakozón keresztül lehet megoldani. A tápcsatlakozónál kiépített LED-re hívnám még fel a figyelmet, ami a tápellátás jelzésében játszik szerepet. Ha a LED világít, akkor megszűnt a tápellátás, stabil tápellátásnál kialszik, bármilyen energiaellátási zavar esetén viszont villogni kezd.
Végeredményben azt lehet elmondani a Radeon RX580-ról, hogy a jó még jobb lett. Egy picit nagyobb tempó itt, egy pici sebességnövelés ott. Azonban akik ennél sokkal több változásra számítottak, azok akár csalódhatnak is. Véleményem szerint az AMD az RX500-as széria által az előd irányvonalát követve a konkurenciával szembeni helyzetét tudta csak stabilizálni, igazán nagy előrelépés nem történt. A nagy fejlődést az újabban megjelent Vega sorozattal kívánják prezentálni, ám erről majd talán egy későbbi cikkben foglalkozunk bővebben.
Zolman